A valósággal való mindennemű egyezés csupán a véletlen műve. 
A Római Birodalom bukása számos tényező eredménye volt, amelyek közül a vándornépek inváziója, a belső feszültségek, a politikai zűrzavar és a vezetőréteg erkölcsi hanyatlása emelkedett ki. A germán törzsek, hunok és más vándornépek támadásai folyamatos nyomás alatt tartották a birodalmat, amely már nem volt képes hatékonyan védekezni. A belső feszültségek növekedését a gazdasági válságok, társadalmi egyenlőtlenségek és politikai instabilitás táplálták. A politikai korrupció és a vezetőréteg erkölcsi hanyatlása szintén hozzájárult a birodalom meggyengüléséhez, mivel a vezetők inkább saját érdekeiket helyezték előtérbe a közjó helyett.
A mai nyugati világ számos hasonló kihívással néz szembe. A migráció kérdése előtérbe került, különösen a Közel-Keletről és Afrikából érkezők okán, akik jelentős társadalmi és politikai kihívásokat okoznak Európában. A globális hatalmi harcok és regionális konfliktusok, például a Közel-Keleten és Ukrajnában, destabilizálják a nemzetközi rendet, közvetlenül érintve a nyugati világ biztonságát és stabilitását. Az Amerikai Egyesült Államok és más nyugati országok külpolitikáját gyakran birodalmi ambíciókkal vádolják, ami további feszültségeket szül. Az individualizmus és a hedonizmus erősödése a nyugati világban társadalmi bomláshoz és a közösségi értékek gyengüléséhez vezet.

Rémisztően sok párhuzam figyelhető meg a Római Birodalom bukását előidéző problémák és a modern nyugati világ jelenlegi problémái között. Mindkét korszakot jellemzi a külső fenyegetések növekedése, belső politikai instabilitás és erkölcsi hanyatlás. Az inváziók és migrációs hullámok mindkét esetben komoly kihívásokat jelentenek.
A Római Birodalom bukásából számos tanulság vonható le a mai nyugati világ számára. Először is: hatékony határvédelemre és integrációs politikákra van szükség a migrációs válságok kezelésére. A kulturális és társadalmi kohézió megőrzése érdekében fontos, hogy a bevándorlók integrálódjanak a fogadó társadalmakba. Másodszor: a belső feszültségek csökkentése érdekében politikai stabilitásra és gazdasági egyenlőségre van szükség. Az államoknak törekedniük kell a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére és a korrupció megszüntetésére. Harmadszor: a közösségi értékek és erkölcsi normák erősítése fontos szerepet játszhat a társadalmi stabilitás fenntartásában – mindezt egy fejlődőképes, gyermekközpontú oktatási rendszeren keresztül. Végül: a globális kihívások kezeléséhez elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, vagyis a békén alapuló stabilitás.
A történelmi tapasztalatok alapján lehetőség nyílik arra, hogy a megfelelő politikai intézkedések révén elkerüljük a múlt hibáit, és biztosítsuk a nyugati világ eddig elért vívmányainak hosszú távú fennmaradását. Az egykori baljós árnyak itt sorakoznak Európa felett. Megismétlődik-e a történelem, vagy képesek leszünk tanulni belőle?