Félidős választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban. Látszólag ennek hozzánk semmi köze nincs, az Újvilág távol van tőlünk. Ez azonban a mai globalizált világban persze nem igaz. Elég, ha a közel-keleti konfliktusra gondolunk, és megnézzük a benzinkútnál az üzemanyagárakat. A benzin literenként 10 lejbe kerül, a gázolaj ára pedig közelít a 11 lejhez. Az amerikai–iráni háború eseményei hiába történtek tőlünk biztonságos távolságban, hiába messze tőlünk a Hormuzi-szoros, mégis a saját zsebünkön érezzük a hatását. Nem véletlen tehát, hogy a fél világ figyeli árgus szemekkel, mi történik a tengerentúl, s a világháló tele van a választások várható kimenetelét és nemzetközi hatásait boncolgató elemzésekkel. Az előrejelzések szerint a jelenleg ellenzéki demokraták jó eséllyel többségbe kerülnek a képviselőházban, és a szenátust is megszerezhetik, jelentősen megnehezítve Donald Trump elnök dolgát.

Bármi is lesz az eredménye a félidős választásoknak, a következményeit mindenki megérzi majd, mert mégiscsak a világ legnagyobb szuperhatalmáról van szó. A Politico szerint például több NATO-diplomata attól tart, hogy ha a republikánusok elveszítik a kongresszusi többségüket, és emiatt Trump belpolitikai tervei elakadnak, az elnök a külpolitikában próbálja megmutatni az erejét. Tartanak továbbá az amerikai csapatkivonástól, a NATO amerikai finanszírozásának csökkentésétől és az Ukrajnának szánt fegyverbeszerzések korlátozásától. Sőt, attól is, hogy Trump Putyinnal egy olyan átfogó megállapodást köthet, amelyben az európai biztonság és Ukrajna sorsa alku tárgyává válik.

Ez is mutatja a választás tétjét. Ha a demokraták akár csak az egyik házban többséget szereznek, megakadályozhatják Trump törvényjavaslatainak és költségvetési terveinek elfogadását, valamint vizsgálatokat indíthatnak a kormányzat ügyeiben. Ha a szenátusban is többséget szereznek, megakadályozhatják az elnök személyi kinevezéseit, köztük a bírójelöltjeit is blokkolhatják. A demokraták az alsóházi többségük birtokában megpróbálhatják Trump elnököt is eltávolítani tisztségéből (impeachment), az elemzők szerint azonban erre nincs reális esélyük, mert ahhoz a szenátusnak a döntést kétharmados többséggel kell elfogadnia, tehát a republikánus szenátorok szavazataira is szükség lenne.

Egy ideális világban természetesen nem kellene törődnünk azzal, hogy mi lesz a végeredménye az amerikai félidős választásoknak. De sajnos már megtapasztalhattuk a saját bőrünkön, hogy mennyire nem mindegy, mit művel Washington. Székelyföldről nézve a mi érdekünk (is) az lenne, hogy valahogy rendeződjön a közel-keleti konfliktus, zavartalanul szállíthassák a hajók a kőolajat, és legyen olcsóbb az üzemanyag. 

Hogy ehhez a félidős választási eredmény hozzásegíthet-e bennünket, nem tudom. De mindenképp érdemes fél szemmel követnünk a fejleményeket, mert jó tudni, hogy mire számíthatunk. Végső soron bennünket az érdekel, hogy érdemes-e tele tankolni az autónkat, mert úgysem számíthatunk az üzemanyagár csökkenésére, vagy csak annyit töltsünk, amennyit éppen muszáj. Hiába messze Amerika, döntéseit a mi zsebünk is megérzi.