Hirdetés

Bíró Barna Botond: vagy mi építkezünk, vagy ők rombolnak!

Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki területi elnöke, Hargita Megye Tanácsának második mandátumos alelnöke nyerte el a Szövetség bizalmát, így ő lett az RMDSZ megyeitanács-elnökjelöltje, ő veheti át a stafétát Borboly Csaba elnöktől. Az idei csúcs­választási évről, terveiről és programjáról beszél­gettünk.

– Helyi és megyei önkormányzati választások, európai parlamenti, országos parlamenti megmérettetések, államelnökváltás – sűrű időszak elé néz Románia, igazi csúcsválasztási év van. Miben látja mindezek fontosságát?

– A következő évek sorsdöntők lesznek az erdélyi magyarság, így Hargita megye számára is. Az az érdekünk, hogy összefogjunk, megerősítsük az önkormányzatainkat és a brüsszeli, valamint a bukaresti magyar képviseletet. Így tudjuk kezünkben tartani közösségünk jövőjének alakítását, és csak így építhetünk egy olyan Székelyföldet a felnövő generáció számára, ahol magyarként boldogulni tudnak és otthon érzik magukat. Látva a román politikában megerősödő szélsőséges nacionalista pártok népszerűségét, prioritásunk kell legyen hallatni a magyarság hangját minden választáson. Amennyiben kiengedjük a kezünkből a gyeplőt, és mások kezdik a sorsunkat formálni, nagyon nehéz, talán lehetetlen lesz azt valaha visszaszerezni. Ezt nem engedhetjük megtörténni.

– „Három térség, egy megye” – emelte ki programjában. Hargita Megye Tanácsának elnökeként hogy kívánja koordinálni a három térséget?

– Hargita megye három történelmi régió összekapaszkodásából és együttműködéséből tud dinamikusan fejlődni. Térségeink változatos erőforrásai és különböző kihívásai megkövetelik azt, hogy más-más módon viszonyuljunk hozzájuk. Abban hiszek, hogy minden térség erősségeire építve, ezeket fejlesztve érdemes dolgozni, mert így érjük el a legjelentősebb eredményeket. A különböző fejlesztési irányok mellett mindig szem előtt kell tartanunk azokat a hasonlóságokat, amelyek összekötnek bennünket, amire együttműködést és megyei célokat tudunk építeni. Legyen jó gyergyóinak, csíkinak és udvarhelyinek lenni, és legyen jó Hargita megyében élni!


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

– Az Ön nézőpontja szerint nincs egy egységes megyei recept, ami mind a három régióra vetítve működőképes lehet?

– Az nyilvánvaló, hogy a három régiónak mások az erősségei. Nekünk mindig azt tanították, a leghatékonyabb eredményt úgy tudod elérni, hogyha a már meglévő erősségeket fejleszted. És én is abban hiszek, hogy nem kell egyformák legyünk, és nem kell ugyanazokat a szegmenseket erősíteni mindenhol. Csak azért, mert van valami Csíkban, az törvényszerűen nem kell Udvarhelyen és Gyergyóban is, mert nem biztos, hogy van társadalmi befogadóképesség, igény rá. Az viszont fontos, hogyha van tíz lejünk, akkor ugyanannyit költsünk a fejlesztésekre mindenhol, főleg ha az adott dolog az, ami a leginkább tudja szolgálni az illető térség haladását.

– A kampány során is alkalma volt feltérképezni a megyét. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott, milyen problémákkal szembesült?

– Nagyon sokat fejlődtek közösségeink az elmúlt 4 évben, ha az elmúlt 34 évet nézzük, akkor még jelentősebb a fejlődés, de még rengeteg dolgunk van, míg kijelenthetjük, hogy teljesen minőségi életérzést jelent Hargita megye bármely településén élni. Okosan kell gazdálkodni és fontossági sorrendet meghatározni a beruházások között, és így nagyléptékű haladást érhetünk el. Az egyértelmű, hogy azon települések, ahol a helyi elöljárók az együttműködésre fektették a hangsúlyt, jelentősebb eredményekről számolhatnak be, míg ahol a közéletet a marakodás, acsarkodás határozta meg, ott rengeteg lehetőségről lemaradtak. Meglepődhet az ember, hogyha járja a megyét, és lát községeket, amelyek sokkal nagyobb fejlődési szintet mutatnak, mint akár egy-egy város. Nekünk ezért fontos az, hogy az emberek mindenhol olyan közösségi vezetőket válasszanak, akik képesek az együttműködésre, akik alázattal viselik a tisztséget, és a közösség fejlődése érdekében makacsságukat, büszkeségüket képesek háttérbe szorítani. Mert a politikát és a mi munkánkat egyrészt a bizalom alapozza meg, másrészt pedig az alázat és a közösségi célok szem előtt tartása.

– Miben látja a különbséget az Önök csapata és versenytársaik között?

– Kampányidőszakban ren­­geteg szép tervet és stilizált képüzenetet láthatnak a polgárok, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy míg a Szövetség folyamatosan kommunikál a lakosokkal és dolgozik az emberekkel, az emberekért, addig a helyhatósági választások során, négyévente hirtelen mindenkit érdekel a közélet, véleményüket, meglátásukat ismertetik, de ez a lendület újra elalszik. Az RMDSZ jó csapattal és erős jelöltekkel indul megyeszerte, az általunk vezetett települések felvirágoztak. Mi nem most kezdtünk el dolgozni, és mi vagyunk azok, akikre számítani lehet, és akiket el lehet számoltatni. Mi vagyunk azok, akik nem vágyálmokat kergetünk, akik látjuk a realitást, akik érezzük azt, hogy a közösség mit szeretne, és akik következetesen tudunk dolgozni, nyilván felvállalva azt is, hogy néha hibázunk, hiszen hiba nélküli ember nincs, de nem a hibásokat és nem az igazságot keressük, hanem mindig a megoldásokat – és ez a fontos. Azon versenytársaink, akik a mandátumuk során csupán a konfliktusokat generálták, továbbra sem partnereket keresnek a munkához, ezt már többször bizonyították.

– Hatalmas a tét vasárnap, olvassuk, halljuk mindenhol. Mi az, ami Ön szerint mindenkinek elsődleges szempont kell legyen?

– Hogyha az Európai Parlamentbe nem kerül be az RMDSZ csapata, akkor az érték, amit az erdélyi magyar közösség jelent, nem jelenítődig meg Brüsszelben. A mi problémáink megoldása csak számunkra, erdélyi magyarok számára fontos, más nem fog ezekről beszélni. A következő választása van minden erdélyi magyarnak június 9-én: elmegy szavazni és az RMDSZ-re szavaz, ezzel az erdélyi magyar érdek érvényesítését támogatja, vagy minden más lehetőség a magyarellenes erőket segíti. Az elmúlt években megerősödtek a magyarellenes politikai erők, és most egyenes útjuk van Európába. Ők azok, akik több száz pert indítottak a magyar feliratok miatt, akik a szimbólumaink használatát korlátozni akarják, betörtek az úzvölgyi temetőbe, és akik folyamatosan arról beszélnek, hogy mi Székelyföldön nem létezünk, nekünk nem szükséges jogokat biztosítani. Ahhoz, hogy ezeket a hazugságokat, gyalázkodó beszédeket vissza tudjuk fordítani, hogy meg tudjuk védeni az erdélyi magyarságot, ott kell lenni azon a politikai küzdőtéren is, amit az EP jelent. Ez mindannyiunk számára prioritás kell legyen. 

Comandat de UDMR; Realizat de Editura Hargita Népe; Cod AEP: 23240001. 

(X)





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!