– Melyek azok a legfontosabb beruházások, amelyeket az elmúlt években sikerült megvalósítani a községben?

– Az elmúlt években az egyik legnagyobb beruházásunk a hidegségi kultúrotthon újjáépítése volt, ennek összértéke 1,2 milló lej fölött volt. Rossz állapotban volt az ingatlan, de most korszerű, használható, és a hidegségiek örömmel fogadták a megújult épületet. Tudni kell, hogy nálunk három művelődési otthon van, mindegyiket igyekszünk karbantartani, korszerűsíteni: a központi és megállói kultúrotthonokba például új bútorzat és digitális eszközök kerültek.
A szennyvízhálózatot mint­egy 20 km-en sikerült ki­épí­teni, de a megvalósítás több­ször is nehézségbe ütközött, az első kivitelezővel szerződést kellett bontanunk, aktualizálnunk kellett az árakat, és sorolhatnám az akadályokat. Megépült a szennyvíztisztító állomás, ősszel üzembe is fogják helyezni, így legalább ötszáz háztartás tud rácsatlakozni a hálózatra. Vannak olyan falurészek, ahol ezzel a pályázattal nem tudtuk kiépíteni a csatornahálózatot, de az Anghel Saligny programból a víz- és csatornahálózatok építésére is pályáztunk, így bővíteni fogjuk a jelenlegi közműrendszert Sötétpatakon, Borospatakon, Antalokpatakán, illetve más falurészeken is.
Továbbá a Pogány-havas Kistérségi Társulás vonzáskörébe tartozó LEADER programmal finanszírozva, és az önkormányzat erőforrásából elkészítettük a sportpályát, ahol a helyi fiatalok, felnőttek focizni tudnak. 2022 augusztusára a közvilágítást is sikerült korszerűsíteni a környezetvédelmi alapból és az önkormányzat saját finanszírozásából.

– Hány iskolaépület van összesen a községben, és hogyan támogatja az oktatást az önkormányzat?

– Két iskolaközpont van a községben, ami hét épületet jelent, ahová mintegy nyolcszáz gyermek jár tanulni. Az elmúlt években nagy beruházás volt az információtechnológiai eszközök beszerzése az iskolák számára. Laptopokat, okostáblákat, vetítőket, tableteket kaptak a tanulók és a tanárok. Folyamatban van egy másik pályázat, amellyel három iskolaépület energiahatékonyságát tudnánk növelni, jelenleg a közbeszerzés zajlik. Többek között szigetelésre, nyílászárók cseréjére, tetőszerkezet javítására, a fűtésrendszer korszerűsítésére, napelemek használatára lenne szükség. Idén vásároltunk egy több férőhelyes iskolabuszt, mert a gyermekeknek nagy távolságot kell megtenniük, hogy eljussanak az iskolába. A busz reggel és délben is kettőt tér, szükség volt rá.
Jelenleg egy nagy terven dolgozunk, lehetőségünk lenne az iskolaközpontok bővítésére. Gyimesközéplokon, a megálló melletti iskolaközpontnál nagy probléma az, hogy az épületek távol vannak egymástól, a tanulóknak át kell menniük az út egyik oldaláról a másikra, s mivel ezen az útszakaszon nagy a forgalom, ez balesetveszélyes. A következő években új iskolaközpontot szeretnénk létrehozni, hogy a gyermekeknek ne kelljen járkálniuk.

– Hogyan haladnak az utak, utcák aszfaltozásával, és a környezeti adottságok mennyire nehezítik meg a munkát?

– Az elmúlt időszakban sikerült leaszfaltozni néhány utcát, például a Temető és Bándi utcát. Itt, ha az utcákban aszfaltozunk, akkor a partvédelem és a hídépítés is része a munkának, ezért költséges beruházásokról van szó, már csak a partvédelem kiépítése miatt megkétszereződik a beruházás értéke. Patakországnak is nevezik Gyimest, de ez azt is jelenti, hogy majdnem minden útépítési beruházás előtt partvédelmet kell kiépítenünk. Ebben Hargita Megye Tanácsa támogatott minket. Nagy az árvízveszély, 2010 és 2020 között a víz szinte minden évben elárasztott egy-egy falurészt. Az elmúlt években sokat költöttünk arra, hogy az árvizeket megelőzzük, és azt mondhatjuk, hogy nem hiába tettük ezt, mert 2020 óta nem okozott nagy kárt az árvíz. Ugyanakkor még mindig van egy-két olyan patak, ahol ki kell építenünk a partvédelmet. A Bákói Vízügyi Igazgatóság és a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium segítségével a Tatrost és a folyó mellékágait is szabályozni tudnánk. Ez nagyon fontos lenne, mert a folyó Gyimesközéplokon házakat, hidakat veszélyeztet. 

– Mennyire aktív a közösségi élet?

– Vannak focicsapatok, ők Loki-focinak nevezik magukat, több korosztálynak is van csapata, és ez Balla Lászlónak köszönhető, aki az egyesület vezetője és összetartja a csapatokat. Van Loki-hoki is, ők többnyire szárazedzéseket tartanak, és mivel egyre népszerűbb a jégkorongozás, ezért szeretnénk létrehozni egy sátortetős jégpályát, amelyet a környékbeliek is használnának. A Bethlen Gábor Alapítványnál pályáztunk rá. Az elmúlt években saját készítésű szabadtéri jégpályát használtak a gyermekek, amikor elég hideg volt, de ez nem megfelelő felület a számukra. Néptánccsoportok és önkéntes tűzoltócsapat is van, illetve fontos közösségszervező szerepe van a könyvtárosunknak is.

– Melyeket tartják a legfontosabb rendezvényeknek, amelyek minden évben itt zajlanak, milyen messze viszik a település nevét? 

– A Gyimesi Nemzetközi Tánctáborra minden évben több országból érkeznek, népszerű a Csángó Fesztivál és a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztivál is. Sok turista látogatja meg a községet, de hiányolom a helyi vendéglátói egységek együttműködését. Azt látom, hogy mindenki a saját malmát hajtja, nincsenek kapcsolatban egymással, pedig jobban működhetne a községben a turizmus, ha a vendéglátók nemcsak fogadnának, hanem egymáshoz is küldenének vendégeket. A Gyimesi tejtermékeket is sokan ismerik és szeretik, jól működik a Gyimesközéploki Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítő Mezőgazdasági Szövetkezet által létrehozott üzem.

– Még milyen terveik vannak, várhatóan mi lesz a következő beruházás?

– A tájház tetőszerkezetével vannak problémák, amelyet ki kell javítanunk. Egyébként látogatható, használatban van, hagyományőrző, kézműves közösségi rendezvényeket is szoktak ott rendezni. Már elkészültek a tervek, de még nem találtunk erre megfelelő finanszírozási lehetőséget. Ugyanez a helyzet az egészségügyi központtal is, ezt az épületet fontos lenne korszerűsíteni, és vannak megvalósítási terveink, de még nem találtunk olyan kiírást, amelyre ezzel a céllal pályázhattunk volna. 

– Áldás vagy átok a Patak­országban közigazgatásban dolgozni? 

– Azt mondanám, hogy nagy kihívás. Az infrastrukturális beruházások esetében nehezebb dolgunk van, mert a lakások a község területén szétszórva helyezkednek el, helyenként nagy a szintkülönbség, és a terepviszonyok sem könnyítik meg a dolgunk. De itt születtünk, és ragaszkodunk a falunkhoz. Büszkék vagyunk a sok fiatalra is, akik elmentek tanulni, dolgozni, de hazajöttek és itthon telepednek le. 

Comandat de UDMR; Realizat de Editura Hargita Népe; Cod AEP: 23240001. 

(X)