Termetes sziklákból épített úttorlaszt egy helyi területtulajdonos a Csíki lázon áthaladó Mária-útra
Termetes sziklákból épített úttorlaszt egy helyi területtulajdonos a Csíki lázon áthaladó Mária-útra, arra hivatkozva, hogy a garázdálkodók és a tolvajok elől zárta el az utat, ami az ő területére vezet. A szentegyházi városvezetés elbontotta a rögtönzött kőhalmot, ám a torlasz készítője szerint ezt jogtalanul tették.
Korábban több, a Mária- utat használó zarándok és terepkerékpározó jelezte a szentegyházi városvezetésnél, hogy ismeretlen tettesek termetes sziklákkal zárták el a csíki lázon áthaladó Mária-utat. Mint kiderült, a makadám zarándokutat egy helyi területtulajdonos, Gáll Zakariás zárta le, ami a városvezetés szerint törvénybe ütközik, mivel az említett útszakasz Szentegyháza és Csíkcsicsó tulajdonát képezi.
Még több szikla és sorompó
Lőrincz Csaba polgármester a Hargita Népe megkeresésére elmondta, korábban még pályázat révén újították fel az említett utat, amelynek egy részét telekkönyvezték, a fennmaradt része, ami az adminisztratív határig tart, pedig erdei útként maradt meg köztulajdonban.
– Az említett területen egy hármashatár van, ahol a csíkcsicsói, csíkszeredai és szentegyházi területek találkoznak. Az elzárt út a szentegyházi oldalról halad át a csíkcsicsói részre, nagyjából ezen a határon találtuk a fél asztal méretű sziklákat – fogalmazott a polgármester, leszögezve, hogy mindenkinek joga van használni a közutakat, és a lezárásuk törvénybe ütközik. – Egyik területtulajdonos sem engedheti meg magának, hogy ilyent tegyen, függetlenül attól, hogy hol és hány hektár területe van. A tettes előkerült, és be is ismerte, hogy ő zárta le az utat, ami már a sokadik eset – mutatott rá Lőrincz, megjegyezve, hogy Gáll korábban több rendben fémsorompóval és sziklákkal is eltorlaszolta az említett utat, ami miatt a szentegyházi és csíkcsicsói közbirtokosság nem tudott egyes területeket felügyelet alatt tartani.
Eltérnek a nézőpontok
Az úttorlaszt létesítő Gáll Zakariás szerint az érintett út nem közterület. Állította: azt a saját területeiből szakította ki, és a korábban határpatakként ismert Tolvajos-patakon át is önerőből építette a hidat. – Itt régebb két út volt, egy erdei, és a régi országút, még a századforduló éveiből. A mostani út viszont legalább száz méterrel az említett utaktól távolabb van, még Molnár Sándorral jelöltük ki, s csináltattam meg – érvelt Gáll, hozzátéve, hogy a kőtorlaszt a csíkszeredai részen hordta össze. – Nem volt joguk elvinni a köveket, félre is tehették volna, de nem tették. Az út az én területemen van, zarándokok, biciklisek eddig is járhattak rajta, de a tolvajoknak keresnivalójuk ott nincs – fogalmazott, megjegyezve, hogy amíg nem torlaszolta el az utat, három darab három méter hosszú betongyűrűt és több tíz köbméter fát loptak el a területeiről. Gáll hozzátette, amennyiben a városvezetés nem szállítja vissza a köveket a helyszínre, jogi úton fogja kérni az ügy kivizsgálását.