tiszta égbolt
Kustaly várának maradványait tárták fel
Hétszázötven éve nem állt itt egyszerre ennyi ember, tényleg történelmi pillanat ez – hangzott el a Kustaly várának romjainál tartott rövid kis ünnepségen. A hosszú ideig elfeledett becses történelmi emléket Orbán Balázs fedezte fel újra, a 20. század eltüntette, a ma régészei pedig feltárták, ami még feltárható. A legendás Rika-erdőben járunk, ahol Árpád-kori történelmünk érdekes maradványai rejtőznek.
[caption id="attachment_15812" align="aligncenter" width="620"]
A kutatások eredményeit ismertették. Beépítik a turisztikai kínálatba[/caption]
A környező települések öregei még úgy tudták, hogy óriások által épített várak vannak az Udvarhelyszék és Erdővidék határán elterülő erdőben, de ezek helyét egyre kevesebben ismerték. Sófalvi András régész-történész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa vállalkozott arra, hogy kutatásokat végezzen ezen a területen. Munkája nyomán érdekes adatok tárultak fel, a nyáron pedig egy régészeti tábor során meg is tisztították, rendbe tették Kustaly várának környékét. Ehhez támogatást nyújtott az oklándi önkormányzat, a községi közbirtokosságok és a megyei tanács. Most a 131-es megyei út mellett tábla jelzi, hogy hol kell rátérni a vár helyéhez vezető tanösvényre, ahol majd tájékoztató pannó és a hely hangulata segíthet feleleveníteni a múltat.
Bölényvadászat, várak, királyi birtok
A látványos várárok jól jelzi, hogy hol helyezkedhetett el a védővonallal ellátott toronyvár. Itt tartottak tegnap egy kis avatóünnepséget, amelyen a községi elöljárók mellett oklándi iskolások is részt vettek.
Sófalvi András régész-történész ismertette kutatásai eredményeit. Kustaly vára egyike volt Erdély legkorábbi kővárainak, mely még a tatárjárás előtt, a XII. században épült a Rika-erdőben, a Persányi-hegység főgerincének egyik szűk nyergében. Az ásatások során előkerült állatcsontok, kerámiadarabok elemzése után ma már tudják, hogy legalább egy évszázadig folyamatosan használták, aztán a tatárjárás idején elhagyták. Elfeledték, írásos nyomai sincsenek további „életének”, majd Orbán Balázs 1868 körül újra felfedezte az erdő mélyén megbúvó érdekes toronyvárat. 1902-ben, amikor a Hagymás-tetőn át országutat építettek, „kitermelték” a középkori erősség köveit, alig maradt nyoma annak, hogy egykor vár állott itt. Több ízben végeztek ásatásokat a helyszínen. Kustaly várát mondták már székely ősvárnak, határvédelmi várnak, de a legújabb kutatások fényében nem annyira védelmi, hanem inkább ellenőrző szerepe lehetett az erősségnek. Érdekesség, hogy légvonalban 5-6 kilométernyi távolságra, a Boldi-hegyen még fellelhető két, a Kustaly várához nagyon hasonló torony, a népnyelvben a Rika- és Attila-torony.
A régész-történész azt mondja, hogy valamikor itt egy nagy, az egész mai Udvarhelyszéket lefedő királyi birtok állhatott, amelynek központja Székelyudvarhely volt. A Rika-erdőben lévő várak a jelentős méretű, ún. erdőispánság felügyeletét láthatták el, az erdőgazdálkodásban, a vadászatokkor lehetett szerepük, sőt Kustaly vára mellett halad el egy ősi út, amit szintén ellenőrizhettek a tornyokból. Egykor itt még bölényre is vadásztak – derült ki a kutatások során.
Egyébként a korabeli Erdélyből szinte társnélkülieknek számítanak ezek az építmények, de a Magyar Királyság más részein, ahol hatalmas királyi birtokok voltak, épültek még hasonló várak.
A turistáknak is megmutatják
Ma már csak a kb. 1000 négyzetméteres területet ovális alakban övező, 2-3 méter mély árok ismerhető fel. Sófalvi elmondása szerint a föld rejt még falmaradványokat, de ezek kibontását egyelőre nem javasolja, a területet egyszer véglegesen meg kell tisztítani a fagyökerektől, tönköktől. A név eredetét még nem sikerült teljes biztonsággal megmagyarázniuk, ez további kutatásokat igényel.
Érdekes mozzanata volt a tegnapi kis ünnepségnek Sashalmi Fekete Tamás, az Arany Griff Rend vezetőjének rövid bemutatója a középkori fegyverzetről és hadi öltözetről. Jómaga egy Hunyadi János korában használatos, úgynevezett gótikus nehézvértezetbe öltözött.
A helyiek az Árpád-kori romokat turisztikai kínálatukba kívánják beépíteni – mondta el Cseke Miklós, Oklánd polgármestere. Beszédéből, de Ilkei Árpád unitárius lelkész áldásából is az csengett ki: kötelességünk ismerni történelmünket, továbbadni a tudást a következő generációknak.
Asztalos Ágnes
A kutatások eredményeit ismertették. Beépítik a turisztikai kínálatba[/caption]
A környező települések öregei még úgy tudták, hogy óriások által épített várak vannak az Udvarhelyszék és Erdővidék határán elterülő erdőben, de ezek helyét egyre kevesebben ismerték. Sófalvi András régész-történész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa vállalkozott arra, hogy kutatásokat végezzen ezen a területen. Munkája nyomán érdekes adatok tárultak fel, a nyáron pedig egy régészeti tábor során meg is tisztították, rendbe tették Kustaly várának környékét. Ehhez támogatást nyújtott az oklándi önkormányzat, a községi közbirtokosságok és a megyei tanács. Most a 131-es megyei út mellett tábla jelzi, hogy hol kell rátérni a vár helyéhez vezető tanösvényre, ahol majd tájékoztató pannó és a hely hangulata segíthet feleleveníteni a múltat.
Bölényvadászat, várak, királyi birtok
A látványos várárok jól jelzi, hogy hol helyezkedhetett el a védővonallal ellátott toronyvár. Itt tartottak tegnap egy kis avatóünnepséget, amelyen a községi elöljárók mellett oklándi iskolások is részt vettek.
Sófalvi András régész-történész ismertette kutatásai eredményeit. Kustaly vára egyike volt Erdély legkorábbi kővárainak, mely még a tatárjárás előtt, a XII. században épült a Rika-erdőben, a Persányi-hegység főgerincének egyik szűk nyergében. Az ásatások során előkerült állatcsontok, kerámiadarabok elemzése után ma már tudják, hogy legalább egy évszázadig folyamatosan használták, aztán a tatárjárás idején elhagyták. Elfeledték, írásos nyomai sincsenek további „életének”, majd Orbán Balázs 1868 körül újra felfedezte az erdő mélyén megbúvó érdekes toronyvárat. 1902-ben, amikor a Hagymás-tetőn át országutat építettek, „kitermelték” a középkori erősség köveit, alig maradt nyoma annak, hogy egykor vár állott itt. Több ízben végeztek ásatásokat a helyszínen. Kustaly várát mondták már székely ősvárnak, határvédelmi várnak, de a legújabb kutatások fényében nem annyira védelmi, hanem inkább ellenőrző szerepe lehetett az erősségnek. Érdekesség, hogy légvonalban 5-6 kilométernyi távolságra, a Boldi-hegyen még fellelhető két, a Kustaly várához nagyon hasonló torony, a népnyelvben a Rika- és Attila-torony.
A régész-történész azt mondja, hogy valamikor itt egy nagy, az egész mai Udvarhelyszéket lefedő királyi birtok állhatott, amelynek központja Székelyudvarhely volt. A Rika-erdőben lévő várak a jelentős méretű, ún. erdőispánság felügyeletét láthatták el, az erdőgazdálkodásban, a vadászatokkor lehetett szerepük, sőt Kustaly vára mellett halad el egy ősi út, amit szintén ellenőrizhettek a tornyokból. Egykor itt még bölényre is vadásztak – derült ki a kutatások során.
Egyébként a korabeli Erdélyből szinte társnélkülieknek számítanak ezek az építmények, de a Magyar Királyság más részein, ahol hatalmas királyi birtokok voltak, épültek még hasonló várak.
A turistáknak is megmutatják
Ma már csak a kb. 1000 négyzetméteres területet ovális alakban övező, 2-3 méter mély árok ismerhető fel. Sófalvi elmondása szerint a föld rejt még falmaradványokat, de ezek kibontását egyelőre nem javasolja, a területet egyszer véglegesen meg kell tisztítani a fagyökerektől, tönköktől. A név eredetét még nem sikerült teljes biztonsággal megmagyarázniuk, ez további kutatásokat igényel.
Érdekes mozzanata volt a tegnapi kis ünnepségnek Sashalmi Fekete Tamás, az Arany Griff Rend vezetőjének rövid bemutatója a középkori fegyverzetről és hadi öltözetről. Jómaga egy Hunyadi János korában használatos, úgynevezett gótikus nehézvértezetbe öltözött.
A helyiek az Árpád-kori romokat turisztikai kínálatukba kívánják beépíteni – mondta el Cseke Miklós, Oklánd polgármestere. Beszédéből, de Ilkei Árpád unitárius lelkész áldásából is az csengett ki: kötelességünk ismerni történelmünket, továbbadni a tudást a következő generációknak.
Asztalos Ágnes
.jpg)
.jpg)
