Behatóbban megismernék a helyi gólyapopulációt, ezért látták el gyűrűvel az idei fiókák zömét. A villamossági vállalat segítségével zajlott a tevékenység, amelynek során a veszélyes helyen lévő fészkeket is felmérték, mert a Milvus Csoport a jövőben állványok elhelyezésével kívánja csökkenteni a rövidzárlat okozta károkat, amelyek a helyi lakosságot és a madarakat egyaránt érintik. [caption id="attachment_72956" align="aligncenter" width="1000"] Gólyák és a gólyás falu. Több mint 100 fióka a fészkekben[/caption] A homoródmenti településen jelenleg több mint 100 gólyafióka él. Június közepén Simó Imre, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédő Egyesület önkéntesének szervezésében Szabó D. Zoltán biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója végezte a gyűrűzést. A munkát a villamossági vállalat székelyudvarhelyi fiókjának munkatársai segítették, a felmérésben a Tamási Áron Gimnázium két tanulója, Mátyás Emőke és Rotaru Dániel is részt vett, Simó Réka Katinka biológiatanárnő irányításával. – Óriási köszönet a villamossági vállalat szakembereinek, hiszen nagyon operatívak voltak, a darus autót ingyen bocsátották rendelkezésünkre, a faluban pedig szakaszosan kapcsolták le az áramot a tevékenység idején – emelte ki Simó Imre. Első alkalommal gyűrűztek kisgólyákat Homoródszentpálon. Mondhatjuk azt is, hogy ez egy nagyobb akció része, amelynek során alaposabban megismerhető lesz az Erdély területén élő fehérgólya-populáció, hiszen a Milvus Csoport Maros megyében, a Nyárádmentén is gyűrűzött, a BBTE munkatársai pedig Kolozsvár környékén tették ugyanezt. Számot kaptak a szentpáli gólyák A kisgólyákat a kirepülés előtt kell gyűrűzni, amikor még nem tudnak elmenekülni az ember elől. Általában le is takarják őket valamivel a szakemberek, hogy minél kisebb legyen az ijedtség. Maga a gyűrűzés a vonuláskutatás egyik fő módszere. A madár lábára egy alumíniumgyűrű, illetve egy nagyobb méretű színes műanyag gyűrű kerül, minden madárnak lesz így saját azonosítója, országjelzéssel és számmal. Bárhol meglátják a madarászok, le tudják ezt olvasni, tehát követni lehet, hogy merre jár. – Elsődleges célunk az, hogy szeretnénk jobban megismerni a helyi gólyapopulációt. A színes gyűrű kézi távcsővel vagy spektívvel is nagyon jól látható. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ezek a fiatal madarak visszajönnek-e jövőre ide, vagy legalább a környékre, hányan és mikor térnek vissza. Azt is fel tudjuk majd mérni, hogy itt fognak-e fészkelni – mondta Simó Imre. 113 fiókát gyűrűztek meg, mindenikre került alumíniumgyűrű, de mivel három még túl fiatal volt, és vastagabb a lába, csak 109-re került fel a színes azonosító is. Ennél több a fióka jelenleg Homoródszentpálon, csak néhány fészek olyan helyen van, amit a darus kocsival nem sikerült megközelíteni. [caption id="attachment_72957" align="aligncenter" width="1000"] A gyűrű segíthet a gólyák követésében. Vajon visszatérnek hozzánk? Fotók: Szabó D. Zoltán[/caption] Ragaszkodás a fészekhez A gyűrűzés során felmérték azt is, hogy melyek azok a problémás fészkek, amelyek túl közel vannak a villamos vezetékekhez, és emiatt fennáll a rövidzárlat veszélye. – Azt tervezzük, hogy néhány állványt helyeznénk el a faluban, keressük ennek az anyagi lehetőségeit. Ez nagyon fontos lenne a gólyák szempontjából, mert rövidzárlat esetén elpusztulnak a fiókák, de fontos a lakóknak is, mert megelőzné az esetleges áramkieséseket, amelyek az elektromos készülékeket károsíthatják. Ha állványokra kerülnének a fészkek, akkor a villamossági vállalatnak sem kellene rövidzárlat esetén közbelépnie – tájékoztatott a felmérés szervezője. Minél több fészket szeretnének állványra helyezni, bár pontos számot még nem tudott mondani a szakember. Az viszont bebizonyosodott, hogy átköltöztetni nem szerencsés a gólyafészkeket, legalábbis az eddigi próbálkozások ezt mutatják (a Milvus Csoport már számos adatot begyűjtött a gólyák viselkedéséről). Tehát a meglévő helyre kell helyezni az állványt, bár gyakran egyszerűbb lenne plédául egy üres oszlopra feltenni, de az új helyet a gólyák általában nem fogadják el. Gólyák és a biodiverzitás Homoródszentpálon 41 gólyafészek van, ebből 37 lakott. Három héttel ezelőtt mérték fel először, és akkor még néhány fészek kialakulóban volt. A héten lesz még egy ellenőrzés, amely már pontosabb képet mutat majd a lakott fészkek és a fiókák számát illetően. Megyénkben még a Gyergyói-medencében, Borzont és Gyergyóalfalu környékén van legalább ennyi gólyafészek, de jóval nagyobb területen. Országos szinten Homoródszentpál gólyái számával nem egyedülálló, de mindenképpen ritka – tudtuk meg Simó Imrétől. Mindez a még meglévő nagyfokú biodiverzitásnak köszönhető, hiszen a gólyák nagy ellensége a monokultúrák léte. Itt viszont vannak vizenyős kaszálók, legelők, mocsaras részek, itt folyik a Nagy-Homoród, a falu szélén a halastavak is színesítik a képet. A fehér gólya fő tápláléka a szöcske és a sáska, majd a mezei pockok és egerek, majd a gyíkok, békák következnek. Szükség esetén még a talajközelben fészkelő madarak fiókáit is elfogyasztja. Simó Imre, a Milvus Csoport önkéntese arra is felhívta a figyelmet, hogy egyesülete rehabilitációs központot is működtet, tehát ha valaki sérült madarat talál, a 0722–533816-os telefonszámon kérhet támogatást. Asztalos Ágnes