A hónap közepén néhány napig zárva maradt a látogatók előtt az énlaki templom. Udvarhelyszék egyik legértékesebb műemlékében éppen a mennyezet több száz éves kazettáit vették le, hogy elvigyék restaurálásra. Jövő nyárra készülnek el a munkával, de addig is a templomban, a padok mellett kiállítottak öt, korábban levett és újjávarázsolt kazettát. A jellegzetes, fára festett mennyezetdísz eléggé válságos állapotba került, a restaurálás során a fő cél a tartósítás, az állagmegőrzés, hogy az utókor számára is még látható legyen. [caption id="attachment_34863" align="aligncenter" width="960"] Kazettás mennyezet nélkül az énlaki templom. Restaurálják Fotó: Asztalos Ágnes[/caption] Az énlaki unitárius műemlék templom valamikor a 15. század második felében épült, az elmúlt évszázadok során többször is javításra szorult. Mátéfi Tímea lelkésznő mesélte, hogy az egyik legmegrázóbb esztendő 1661 volt, ez a történet a kazettás mennyezet keletkezésével is összefügg. Abban az esztendőben egy kései török–tatár dúlás alkalmával a korábbi gótikus stílusban épült templomot szinte teljesen újra kellett építeni. A javítással 1668-ra végeztek, a korábbi gótikus mennyezet helyett ekkor csináltatott a közösség kazettás mennyezetet. – A 88 különböző díszítéssel ellátott kazetta közül a leghíresebb a rovásírásos feliratú, de sok más érdekes is van. A mester Muzsnai György volt, és Orbán Balázsnak köszönhetjük, hogy ennek a feliratnak a híre elterjedt magyar nyelvterületen – mondta a fiatal lelkésznő. Ez az első „főjavítás” A lassan 350 esztendős mennyezeten semmilyen komolyabb javítás, beavatkozás nem volt eddig. 2014-re ért meg az idő, hogy szakemberek közbelépésével beinduljon a folyamat – tájékoztatott Mátéfi Tímea. A Magyar Unitárius Egyház Püspöksége úgy döntött, hogy az egyházközségi munkálatok között az énlaki kazettás mennyezet restaurálása prioritást élvez. Az egyházközség vezetőségével karöltve mindent megtettek, hogy ne csak elméleti, de gyakorlati síkon is elinduljanak a munkálatok. A Teleki László Alapítvány, valamint Énlaka testvértelepülése, Budapest V. kerülete jóvoltából gyűlt össze az a 6 millió forint, ami a költségeket fedezi – tudtuk meg a lelkésznőtől. A jelentős nagyságrendű munkát Mihály Ferenc neves szovátai restaurátor végzi. Azzal kezdte, hogy 2014 nyarán 5 kazettát levett és megvizsgált, restaurált, ezek idén januárban visszakerültek a templomba, jelenleg a padok mellett állították ki a darabokat. A maradék kazettákat augusztus közepén vették le a szakemberek, a pályázati kritériumok szerint jövő nyárra várható a teljes mennyezet restaurálása és visszahelyezése. A fanyag állapota a legfőbb gond A fenyőfából készült festett kazettákat, avagy lemezeket egykor a tölgyfa födémre szegezték fel. A templomot korábban zsindely fedte, és az eltelt évszázadok során gyakran ázhatott be a tető, fát károsító rovarok is beették magukat az anyagba. Az énlaki kazettás mennyezet során inkább a faanyag, a lemezek előrehaladott megromlása a gond, mert eléggé válságos állapotban vannak. Ezt már Mihály Ferenc restaurátor mesélte, aki Szovátán végzi a nagy odafigyelést és szaktudást igénylő munkát. Ennek többek között része a fertőtlenítés, a festékanyag, illetve a fa állagmegóvása, ami azt jelenti, hogy a porló, leváló festékrétegeket vissza kell ragasztani, a faanyagot pedig csírátlanítják, kiegészítik, ahol szükséges. Valamilyen szinten retusálják a festett felületet, hogy visszafogottan, de érzékeltessék, hogy milyen volt fénykorában. A fő cél az, hogy a mennyezetet úgymond tartósítsák, hogy meg tudják őrizni a jövőnek – tudtuk meg a restaurátortól. Egykor természetes anyagokkal színezték a lemezeket, állati enyvet, ásványi és szerves anyagokat használtak a díszítéshez. – A kazetták idővel elvesztették színüket, az eredeti színvilágból mára csak néhány „tanú folt” maradt. A restaurálás során nem cél az erdeti színvilág visszaállítása, mert az rengeteg kérdőjelet vetne fel – fogalmazott Mihály Ferenc, és hozzátette, hogy olyan anyagokat használ a munka során, amelyek eltávolíthatók, tehát a beavatkozás visszafordítható. Elöregedett kis közösség, értékes látnivalóval Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a mennyezeten kívül milyen állapotban van jelenleg a nevezetes templom. Mátéfi Tímea elmondása szerint az épület használható, nagyjából rendben van, de terveznek egy nagyobb horderejű, különböző kutatásokkal együttjáró javítást. A legsürgősebb teendők között az omladozó torony kijavítását és a templom falairól a víz elvezetését nevezte meg a lelkésznő, továbbá a parókia külső rendbetételét. – A helyi közösség alig 110 egyházfenntartót számlál, többnyire kisnyugdíjas, idős emberek, akik önerőből még egyházközségi kiadásainkat, az építkezéseket és a lelkészi fizetést sem tudják fedezni. Egyházi, állami sikeres pályázatok, közbirtokossági támogatások, valamint a templomlátogató vendégek és az elszármazott énlakiak anyagi segítsége nélkül semmire sem mennénk – tette hozzá Mátéfi Tímea. A Firtos-tető nyugati lábánál elterülő, alig 200 lakost számláló Énlakát évente több ezer turista keresi fel, elsősorban a műemlék templom miatt. Mátéfi Tímea személyében közel két éve került új lelkész a közösség élére, azóta igyekszik mindenki számára átláthatóbbá tenni, hogy hányan fordulnak meg a templomban, milyen anyagi vonzata van ennek, és mi valósul meg a közösség javára. Az elöregedett kis közösségben nehézséget jelent a templomlátogató vendégek megfelelő fogadása. Tavaly például a lelkészi család és a pénztárnok felváltva nyitotta meg a templom ajtaját a látogatóknak. Jelenleg egy idős asszony segít be a lelkésznek, de keresnek valakit, aki vállalná a templom bemutatásának feladatát. Amíg megtalálják az erre megfelelő személyt, arra kérik a látogatókat, hogy ha tehetik, előre jelentkezzenek be a lelkésznőnél telefonon vagy e-mailen (Nagy-Mátéfi Tímea, 0746–674970, matefitimea@yahoo.com). Asztalos Ágnes