borús égbolt
Balladás táncjáték szerelemről, háborúról
Tamási Áron születésének 120. évfordulója előtt is tiszteleg, a 100 évvel ezelőtti első világháború szörnyűségeire is emlékeztet az Udvarhely Néptáncműhely legújabb előadása. Tamási Szép Domokos Anna című balladás novelláját az idén 20 éves Néptáncműhely egyik alapítója, László Csaba rendező-koreográfus és Lőrincz Hortenzia néptáncoktató együtt állította színpadra.
[caption id="attachment_64572" align="aligncenter" width="1000"]
Intenzív, de jó hangulatú volt a próbafolyamat Fotó: László Barna[/caption]
Húsz éve annak, hogy megalakult az Udvarhely Néptáncműhely, amely az eltelt két évtizedben számtalan kiváló előadással örvendeztette meg közönségét, és bebizonyította, hogy helye, rangja, létjogosultsága van az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek sorában.
Orendi István igazgató úgy vélekedik, a jubileumi év nemcsak az összegzésre, de arra is kiváló alkalom, hogy „visszacsalogassák” azokat, akik annak idején szakmai tudásukat, tehetségüket és a műfaj iránti elhivatottságukat latba vetve bábáskodtak a Néptáncműhely megszületésénél, oroszlánrészük volt abban, hogy a mindenkori önkormányzat által fenntartott kulturális intézmény megtegye az első önálló (tánc)lépéseket. Az alapítók névsorában jegyzik László Csabát, a tavaly 30 éves székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes atyját, a Nagyvárad Néptáncegyüttes volt koreográfusát, aki jelenleg szabadúszóként dolgozik. Rendezőként a Néptáncműhely fennállása óta mindössze egy alkalommal, 2013-ban „közösködött” a csapattal, így örvendett a felkérésnek, jelesen, hogy ő koreografálja, rendezze a jubileumi év első előadását. Tamási Áron klasszikus művét, a Szép Domokos Annát nem egyedül állítja színpadra, hiszen Orendi István igazgató szó szerint hazacsalogatta a húsz évvel ezelőtti tánckarból 1998-ban Budapestre csángált, azóta országot, világot bejárt, számos szakmai elismeréssel kitüntetett hivatásos néptáncost, a Magyar Állami Népi Együttes egykori tagját és kiváló táncpedagógust, Lőrincz Hortenziát.
Mindketten szívesen tértek vissza Székelyudvarhelyre és elégtételt jelent számukra az is, hogy az első közös munka, az intenzív próbafolyamat nagyon jó hangulatban zajlott – vallották a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón.
Tamási művére nem véletlenül esett László Csaba választása. Mint mondta, egyfelől egy kicsit megkésett, de méltó tisztelgés kíván lenni a tavalyi 120 éves jubileum előtt, másfelől pedig lehetőség arra, hogy emlékeztesse a publikumot: kereken 100 esztendeje annak, hogy véget ért az első világégés, az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kálváriája. Az 1929-ben írt Szép Domokos Anna a magyar irodalomban a háborúzás elleni egyik legszebb és legdrámaibb manifesztum volt már megszületésekor, a szerelmi történetbe szőtt üzenet pedig aktuális a látszólagos békében élő 21. század emberének is.
– Egy szép, tragikus végkifejlete miatt a shakespeari Rómeó és Júliáéhoz hasonlítható love story, szerelmi történet, amelyben az isteni akarat is megnyilvánul, hiszen a földi létben be nem teljesült igaz szerelem örök, ami az égben köttetett, azt a halál sem győzi le. Álom és valóság, a valós és a transzcendentális világ szövődik össze a három napba sűrített történetben – mondta.
– Úgy érzem, sikerült ráhangolni a tánckart a mű hangulatára, jó volt megtapasztalni, hogy milyen koncentráltan dolgoznak. Érdekes volt számomra, hogy a húsz évvel ezelőtti táncostársaimmal most úgymond a „másik oldalról” kellett együtt dolgozni, ugyanígy Csabával is, de örvendek, hogy mindvégig jó volt a hangulat – jellemezte az első közös munkát Lőrincz Hortenzia, aki úgy fogalmazta meg saját szerepét a történet elmesélésében: „mindvégig próbáltam a női szem lenni, ezt a látáspontot képviselni, a karaktereket letisztázni.”
Az előadás koreográfiáját, látvány- és dallamvilágát a hagyományos felcsíki motívumok határozzák meg. Ebből merített inspirációt a rendezőpáros, és ebből a viseletet és a puritán, de hatásos színpadképet tervező Breteanu Cristina m. v., valamint a zenét komponáló Molnár Szabolcs m. v.
A néhol humoros jelenetekkel „lazított”, körülbelül egyórás táncjáték drámaiságát erősítik azok a vetített mozgóképek is, amelyek a rendező fiának, László Barnának a munkáját dicsérik.
Az előadásban az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara szerepel. A főszereplő Domokos Annát Koszta Krisztina, szerelmét Hajdó Árpád, az anyát Antal Katalin, a fekete madarat Fülöp Csaba, a kísértetet pedig Antal József eleveníti meg, a narrátor Márdirosz Ágnes m. v. színművész. A plakátot Kis Emőke tervezte – a rajta látható fotográfia a híres Kossuth utcai Kovács Fényképészet műtermében készült.
A Szép Domokos Anna című táncjáték bemutatóját február 8-án, csütörtökön este 7 órától láthatja a közönség – az előadásra a Tomcsa Sándor Színház bemutató bérlete is érvényes. A táncjátékot február 16-án is meg lehet tekinteni, ekkor a Nyirő József felnőtt bérletek érvényesek. Az előadásokra jegyet szabad eladásban is lehet váltani.
Lázár Emese
Intenzív, de jó hangulatú volt a próbafolyamat Fotó: László Barna[/caption]
Húsz éve annak, hogy megalakult az Udvarhely Néptáncműhely, amely az eltelt két évtizedben számtalan kiváló előadással örvendeztette meg közönségét, és bebizonyította, hogy helye, rangja, létjogosultsága van az erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttesek sorában.
Orendi István igazgató úgy vélekedik, a jubileumi év nemcsak az összegzésre, de arra is kiváló alkalom, hogy „visszacsalogassák” azokat, akik annak idején szakmai tudásukat, tehetségüket és a műfaj iránti elhivatottságukat latba vetve bábáskodtak a Néptáncműhely megszületésénél, oroszlánrészük volt abban, hogy a mindenkori önkormányzat által fenntartott kulturális intézmény megtegye az első önálló (tánc)lépéseket. Az alapítók névsorában jegyzik László Csabát, a tavaly 30 éves székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes atyját, a Nagyvárad Néptáncegyüttes volt koreográfusát, aki jelenleg szabadúszóként dolgozik. Rendezőként a Néptáncműhely fennállása óta mindössze egy alkalommal, 2013-ban „közösködött” a csapattal, így örvendett a felkérésnek, jelesen, hogy ő koreografálja, rendezze a jubileumi év első előadását. Tamási Áron klasszikus művét, a Szép Domokos Annát nem egyedül állítja színpadra, hiszen Orendi István igazgató szó szerint hazacsalogatta a húsz évvel ezelőtti tánckarból 1998-ban Budapestre csángált, azóta országot, világot bejárt, számos szakmai elismeréssel kitüntetett hivatásos néptáncost, a Magyar Állami Népi Együttes egykori tagját és kiváló táncpedagógust, Lőrincz Hortenziát.
Mindketten szívesen tértek vissza Székelyudvarhelyre és elégtételt jelent számukra az is, hogy az első közös munka, az intenzív próbafolyamat nagyon jó hangulatban zajlott – vallották a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón.
Tamási művére nem véletlenül esett László Csaba választása. Mint mondta, egyfelől egy kicsit megkésett, de méltó tisztelgés kíván lenni a tavalyi 120 éves jubileum előtt, másfelől pedig lehetőség arra, hogy emlékeztesse a publikumot: kereken 100 esztendeje annak, hogy véget ért az első világégés, az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kálváriája. Az 1929-ben írt Szép Domokos Anna a magyar irodalomban a háborúzás elleni egyik legszebb és legdrámaibb manifesztum volt már megszületésekor, a szerelmi történetbe szőtt üzenet pedig aktuális a látszólagos békében élő 21. század emberének is.
– Egy szép, tragikus végkifejlete miatt a shakespeari Rómeó és Júliáéhoz hasonlítható love story, szerelmi történet, amelyben az isteni akarat is megnyilvánul, hiszen a földi létben be nem teljesült igaz szerelem örök, ami az égben köttetett, azt a halál sem győzi le. Álom és valóság, a valós és a transzcendentális világ szövődik össze a három napba sűrített történetben – mondta.
– Úgy érzem, sikerült ráhangolni a tánckart a mű hangulatára, jó volt megtapasztalni, hogy milyen koncentráltan dolgoznak. Érdekes volt számomra, hogy a húsz évvel ezelőtti táncostársaimmal most úgymond a „másik oldalról” kellett együtt dolgozni, ugyanígy Csabával is, de örvendek, hogy mindvégig jó volt a hangulat – jellemezte az első közös munkát Lőrincz Hortenzia, aki úgy fogalmazta meg saját szerepét a történet elmesélésében: „mindvégig próbáltam a női szem lenni, ezt a látáspontot képviselni, a karaktereket letisztázni.”
Az előadás koreográfiáját, látvány- és dallamvilágát a hagyományos felcsíki motívumok határozzák meg. Ebből merített inspirációt a rendezőpáros, és ebből a viseletet és a puritán, de hatásos színpadképet tervező Breteanu Cristina m. v., valamint a zenét komponáló Molnár Szabolcs m. v.
A néhol humoros jelenetekkel „lazított”, körülbelül egyórás táncjáték drámaiságát erősítik azok a vetített mozgóképek is, amelyek a rendező fiának, László Barnának a munkáját dicsérik.
Az előadásban az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara szerepel. A főszereplő Domokos Annát Koszta Krisztina, szerelmét Hajdó Árpád, az anyát Antal Katalin, a fekete madarat Fülöp Csaba, a kísértetet pedig Antal József eleveníti meg, a narrátor Márdirosz Ágnes m. v. színművész. A plakátot Kis Emőke tervezte – a rajta látható fotográfia a híres Kossuth utcai Kovács Fényképészet műtermében készült.
A Szép Domokos Anna című táncjáték bemutatóját február 8-án, csütörtökön este 7 órától láthatja a közönség – az előadásra a Tomcsa Sándor Színház bemutató bérlete is érvényes. A táncjátékot február 16-án is meg lehet tekinteni, ekkor a Nyirő József felnőtt bérletek érvényesek. Az előadásokra jegyet szabad eladásban is lehet váltani.
Lázár Emese
.jpg)
