Abásfalva nagy napjai
A Homoródszentmártonhoz tartozó kis település az elmúlt hét végén nagyot alakított: helyi civilek és önkéntesek jóvoltából sikerült megszervezni a falunapokat. Szombaton kézműves-foglalkozásokat, főzőversenyt szerveztek, közösen bográcsoztak, dokumentumfilmeket mutattak be, majd a testvértelepülés, Uszód képviselőivel közösen szüreti bált tartottak a helyi kultúrotthonban, de túl mindezeken még számos járulékos program színesítette az együttlétet. Vasárnap a lélek és a szellem ünnepe következett.
[caption id="attachment_77575" align="aligncenter" width="1000"] Tárlat. Egy kisfalu története képeken Fotók: Simó Márton[/caption]
Őszi hálaadó istentisztelet volt, amelyen a múlt héten hivatalosan kibúcsúzott, ám még tovább szolgáló Barabás Áron tiszteletes hirdetett igét. A templomozást követően a résztvevők a közbirtokosság gyűléstermébe vonultak, ahol régi fotográfiákból álló kiállítást tekinthettek meg, amelyre a magyarországi és az amerikai testvérgyülekezet is küldött képeket – ezzel is jelezve a fotografált dokumentumok fontos voltát –, a kiállítás törzsanyaga azonban helyből gyűlt össze. A fotók abásfalviakat örökítettek meg a korábbi évtizedek során. Lőrincz Ildikó művészettörténész, az Abásfalváért Kulturális Egyesület megbízásából szólva elmondta, hogy ez a kiállítás egyelőre csak egy új kezdet lehet. A közeljövőben szakszerű gyűjtésbe kezdenek, amely során tematikusan fognak digitalizálni és felújítani katonafotókat, népviseletbe öltözött helybelieket ábrázoló képeket, de be kívánják mutatni majd az egykori cselédlányok életét is, akik közeli és távolabbi nagyvárosokban szolgálva szerezték annak idején a kelengyérevalót, illetve azt a tudást, amellyel kiváló háziasszonyokká válhattak.
A civilek bíznak abban is – mondotta Lőrincz Ildikó –, hogy felértékelődhet a népi foglalatosságok iránti érdeklődés is az abásfalviakban, olyannyira, hogy akár újraindíthatnak bizonyos foglalatosságokat, amelyek során a gyermekek és a fiatalok megtanulhatják a szövés, a fonás, a kézimunkázás alapfogásait. Most ugyan nem volt lehetőség a két helyi fotótábor anyagából válogatott felvételek levetítésére, illetve kiállítására, ezek bemutatása egy következő alkalomra maradt.
[caption id="attachment_77576" align="aligncenter" width="1000"] A helyi unitárius templom[/caption]
Az Ilona-völgye Közbirtokosság, pályázatok, helyi önkéntes adományozók teremtették meg a lehetőségét annak, hogy ez ünnepi alkalomra az Élő Székelyföld Munkacsoport megjelentethesse a faluról szóló füzetet, amely röviden bemutatja a múltat, a meglévő szellemi és tárgyi értékeket, felvillantva – egyebek mellett – az apai ágon innen származó László Gyula történészprofesszor, művészettörténész, a kettős honfoglalás elmélete kidolgozójának életútját. Dimény Zoltán mérnök, a Duna Televízió és a Magyar Rádió, illetve az Erdély Televízió munkatársaként ismert médiaszakember személyes hangvételű írásban csillogtatta meg szépírói érzékét e kiadványban, amelyben gyermek- és ifjúkori élményeket elevenített fel. Fodor Béla Adalbert etnomuzikológus, egyetemi tanár tanulmányban ismertette az Abásfalván élő cigányzenészek által őrzött hagyatékot, feltérképezte a zenészcsaládok két-három generációra visszaterjedő múltját, illetőleg azt is közölte egy mellékelt táblázatban, hogy közülük kik és hányan, milyen hangszereken zenélnek napjainkban.
A jó hangulatú programot közebéd zárta a kultúrotthonban, ahol fehér asztal mellett beszélgettek tovább az emberek arról, hogy számukra mi végett számít a világ közepének Abásfalva, s mit jelent – Tamási Áront idézve – az egyetlen szülőföld és a sok kötelesség. Történt mindez a folytatás, a folytonosság jegyében.
Simó Márton