„A MOL Gyermekgyógyító programot a Közösségért Alapítvány szervezi a MOL által rendelkezésre bocsátott pénzalapból. 2009-ben indult, és olyan civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, szövetségek) vagy vallásos intézmények pályázhatnak, melyek fogyatékkal élő, krónikus betegségben szenvedő vagy súlyos betegségekből lábadozó gyermekek számára szerveznek emocionális vagy művészetterápiás programokat.” Forrás: pentrucomunitate.ro

A program keretében a FEHÉRLÓFIAI projekt a Sportklub Bögöz Egyesület kivitelezésében, a Hargita megyei Bögöz község gyermekközösségében valósult meg.

Tizenkét 7–14 év közötti gyermek komplex fejlesztését foglalta magában, heti kétszer, összesen 64 alkalommal. Futamideje 8 hónap, költségvetése a megpályázható maximális támogatási értékből a szállítási és lovardahasználati költségeket fedezte. A kivitelezés helyszíne az Ivói Izlandi Lovarda.

A 12 gyermekkel 3 szakember foglalkozott: Ambrus Ágnes gyógypedagógus-logopédus, lóasszisztált facilitátor, Varga Andrea szociálpedagógus-pszichológus és András Éva pszichopedagógus, lovasterapeuta minőségében. Két célcsoportban végeztük a tevékenységet, a tanulási nehézséggel küzdők, valamint a hátrányos helyzetű diákok célcsoportjában.

Egy negyedik szakember, Gergely Andrea kolléganőnk kitartó szülőtudatosító munkájának köszönhetően, az elmúlt iskolai évben 12 SNI-s diákot minősítettünk be. Bár ma már nagyszerű fejlesztési lehetőségek vannak Székelyudvarhelyen, Bögöz ettől valahogy messze esik, így tulajdonképpen némelyikük semmilyen speciális fejlesztésben nem részesül. Ezért született meg az igény, hogy e gyermekek közül minél többen esélyt kapjanak.

Az előző év eredményei alapján indokolt volt egy másik csoport, úgynevezett szülő nélkül nevelkedő gyermekek bevonása a programba. A hátrányos helyzet egy sajátos társadalmi kategória. Gyermekek esetében különösen, hiszen a tanítási-tanulási folyamat során mindennap megtapasztaltuk, hogy akiket tartósan bántottak, maguk is bántanak. Itt a célunk a beilleszkedés és az alkalmazkodás segítése, valamint a szociális és gyermekvédelmi rendszer egyeztetése volt az iskolai rendszerrel.

A projekt struktúráját tekintve, a beavatkozás nagy volumenű, longitudinális fejlesztésnek tekinthető. Az egy gyermekre vonatkoztatott statisztikai adatok szerint a 32 lovas terápiás fejlesztés 3 órás időtartamban, 96 óraszámban; évben megfeleltetve pedig – egy előző programot is figyelembe véve – elmondhatjuk, hogy vannak olyan gyerekek a Bögözi Általános Iskolában, akik második éve vesznek részt lovas terápián, komplex módon, azaz állapottól függően gyógypedagógiai, illetve pszichológiai fejlesztéssel egybekötve.

Kollégáimmal együtt tudatában vagyunk azon szülők erőfeszítésének, akik saját erőforrásból tesznek meg mindent gyerekük fejlesztéséért, ezért merjük kijelenteni, hogy 32 térítésmentes alkalom, azaz majd 100 óra fejlesztőmunka kiváltság és kivételes lehetőség a MOL Gyermekgyógyító program részéről.

Munkánkat nagyban segítette édesanyám, aki iskolaidőben a házi feladatok élményszerű elkészítésében vállalt részt. A szülők és a gyerekek. Noé például egyszer hiányzott, első személyi igazolványa ügyében kérezkedett el. Külön hálásak vagyunk Hanna és Gergő édesanyjának, akik a Bögöztől legtávolabb lakó Izát saját költségükre hozták-vitték Mátisfalvára, pontosabban a mátisfalvi határba. Ott, ahol pakulárként szerény körülmények között laktak. Ott, ahol alig van telefonhálózat, ezért a falu utolsó házánál valaki, legtöbbször testvérei kellett várják. Ez közös munka volt! Szülők és fejlesztők között. A gyerekekért.

A komplex fejlesztés részprogramjait tekintve, a gyógypedagógia során egyéni és csoportos fejlesztésben is részesültek a gyermekek. A beavatkozás előtt a dr. Gyarmati Éva magyarországi pszichológus által kidogozott Kognitív Profil Teszttel mértük fel a gyermekeket.

„A Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt az iskolai készségek fejlődésében szerepet játszó leglényegesebb részképességek, képességek és készségek vizsgálatát teszi lehetővé. Célja, hogy olyan sokoldalú képet adjon az egyén erősségeiről és gyengéiről, amely alapján hatékony egyéni fejlesztési terv dolgozható ki. Elsősorban az iskolai oktatásban hátrányba kerülő alacsony szociokulturális hátterű és a specifikus tanulási és/vagy figyelmi funkció zavarokkal küzdő diákok kezeléséhez járulhat hozzá hatékonyan ez a vizsgálati eljárás.” (Gyarmati Éva)

A vizsgálati eredmények alapján végeztük az egyéni fejlesztéseket, különös hangsúlyt helyezve a szókincs, figyelem, emlékezet, szekvencialitás, fonológiai képességek, szenzomotoros képességek fejlesztésére. A beszédhibás gyerekek logopédiai terápiában részesültek.

Külön hangsúlyt kaptak foglalkozásaink során a ritmusgyakorlatok, melyeknek nagy szerepük van a figyelem és a koncentráció fejlesztésében, fejlesztik a memóriát, az önszabályozást, és amelyeket nagyszerűen lehet kombinálni a lovas terápiával. Ugyanakkor a ritmusérzék fejlődése összefügg a beszédészleléssel és a beszédprodukcióval, vagyis fejleszti a nyelvi készségeket is. A ritmusfejlesztés során finomodik a hallás utáni megkülönböztetés, ami elengedhetetlen a hangok, szavak, zenei minták értelmezéséhez. A talajon történő ritmikus mozgás, illetve a lovon folytatott tevékenység aktiválja az agy több területét: motoros, szenzoros, auditív és prefrontális régiókat, és ez elősegíti a komplex idegrendszeri kapcsolatok kialakulását, így nagy szerepe van akár a diszlexia megelőzésében, kezelésében is.

Nagy sikernek örvendtek a két agyféltekés fejlesztőfeladatok mind az egyéni, mind a csoportos fejlesztőfoglalkozások során, melyeknek fontos szerepük van a gondolkodás, problémamegoldás, információfeldolgozás folyamatában, illetve nagymértékben fejlesztik a figyelmet, koncentrációt, kreativitást is.

A fejlesztőprogram során nagyon sokat fejlődtek a gyerekek szociális készségei is, egymásra figyelő, egymást segítő kis csapat alakult ki a program végére.

Sor került az SZKPT ismételt felvételére, ezáltal pre- és poszttesztben mérhettük a változásokat – mondta Ambrus Ágnes gyógypedagógus, logopédus.

A pszichológiai részprogram keretében, mivel a gyermekotthonban élő vagy nevelőszülőkhöz kerülő gyermekek nagyon gyakran élnek át elhanyagolást, bántalmazást, elutasítást, fontosnak tartottam egy biztonságos, elfogadó kapcsolat kialakítását. Első lépésben egy kezdeti bizalom kialakítása volt a cél, ami elengedhetetlen a további fejlesztőmunka, -terápia szempontjából.

Hangsúlyt helyeztem az érzelmi tudatosságra, az érzelemszabályozásra. Megpróbáltuk feltérképezni az erősségeiket, tudatosítani azokat. Az alapvető szociális készségek fejlesztését is mindvégig szem előtt tartottam. Asszertív kommunikáció, énközlések alkalmazása, konfliktuskezelés. Feltérképeztük erőforrásaikat: Baj esetén kire számíthatok? Mit tehetek? Célokat próbáltunk felállítani, először rövid távúakat, majd a jövőre koncentráltunk. Megpróbáltuk körbejárni a szomorúság, veszteség fogalmát. A félelmeik azonosítása nem egyszerű feladat. Ehhez sokkal több időre lenne szükség, a programon kívül is, egyéni beszélgetésre – mondta Varga Andrea pszichológus.

Végül, a lovas terápiát tekintve Delia szavaival élnék: „Számomra a lovas terápia nagyon különleges és szép élmény volt. Nagyon szerettem, mert a lovak mellett mindig megnyugodtam, és valahogy minden gondom eltűnt. Megtanulhattam, hogyan kell bánni a lovakkal, hogyan kell őket irányítani, és közben rengeteget tanultam önmagamról is. Jó érzés volt, amikor sikerült egy-egy feladat, és a ló hallgatott rám – ez igazi örömöt adott. Andi néni és Évi néni mindig kedvesek, megértők és nagyon segítőkészek voltak. Mindig biztattak minket, még akkor is, amikor nem ment minden elsőre. Türelmesek voltak velünk, és éreztük, hogy szívből csinálják, amit csinálnak. Nekem ez nagyon sokat jelentett. A csapatmunka is klassz volt, sokszor jól dolgoztunk együtt, néha persze kicsit rosszak is voltunk, de ők ezt mindig humorral és kedvességgel kezelték. Sok nevetés, élmény és tanulás köt össze minket. Nagyon hálás vagyok ezért az időért, a sok türelemért, támogatásért és szeretetért, amit kaptunk. Ez egy olyan élmény, amit soha nem fogok elfelejteni.”

Az idézett élménytartomány mellett, a terápiás módozatokat illetően három formában dolgoztunk. Egyéni, valamint a hasonló jellegű elmaradás, hátrányosság vagy fejlesztési terület alapján páros és csoportos terápiás formákban, neurodivergens – külső neurotipikus párosításban, ami szakmai szempontból újító jellegű. A kollégáim által leírt technikák mellett az életkori fejlődésnek megfelelően adaptáltuk a különböző lovas terápiás módszereket és a kognitív-emocionális vagy szenzomotoros terápiás célt.

Visszatekintve elmondhatjuk egyik Fehérlófiáról, Attiláról, hogy ő egy egykori, családi típusú házban nevelkedett diáklány fia, így másodgenerációs esetként érkezett hozzánk. Ma Attila az egyik leglátványosabban fejlődő kisgyerek, aki már nem ellenkezik, nem tagad, és idén nem lett évismétlő. Örömmel dolgozunk együtt.

Összetett, nagy tapasztalattal járó csapatmunka volt, komplementer jellegéből adódóan nagyon jól ötvözhettük a különböző célirányos fejlesztéseket, megerősítve ezáltal egymást.

A projekt során lehetőségünk volt hosszú távon megfigyelni az egyéni fejlődést, hiszen mint említettem, kivételes lehetőség ilyen nagy számú terápiás folyamatban részesíteni, utánkövetni és mérni egy esetet.  A kapott adatok alapján az egyéni fejlesztőmunkákat dokumentálva elküldjük a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központhoz társintézménnyel való együttműködés, SNI-dosszié meghosszabbítása céljából.

A Fehérlófiai, de minden érintett gyermek megérdemli, hogy hosszú távon részesévé váljon a MOL-közösségnek.

Bejutni nagyon nehéz, hiszen erős a mezőny, és országos szinten nyilván magas a hozzájuk hasonlók száma. Mindenekelőtt szakmainak, mérhetőnek, innovatívnak, nemzetközinek és jó modellnek kell lenni.

A Közösségért Alapítvány idén 17. alkalommal hirdette meg a programot, jelentős értékben. Szerettük ezt a munkát, láttuk az eredményt. Igyekszünk mindent megtenni, hogy idén is sikeresen pályázzunk gyermekeink fejlesztéséért.

 

András Éva

lovasterapeuta és a projekt menedzsere

                                                          

(X)