– Hogyan értékeli idei alel­nöki tevékenységét?

– Ami a megyei tanácsot illeti, hatalmas megnyugvást jelent számomra, hogy három évre rá, hogy az európai uniós pályázatok lehívásának feladata az én hatáskörömbe került, elmondhatom, hogy a megyei tanács egyéves költségvetését be tudtuk hozni külső forrásból. Ez nagy lehetőség a megye fejlődéséhez, és külön öröm, hogy ennek jelentős része az oktatási infrastruktúra fejlesztését tartalmazza. Nyolcvanhárom oktatási intézménybe fogunk bútorokat, digitális esz­közöket felszerelni és bővíteni fogjuk a tornatermek felszereltségét is. Tekintettel a térségre jellemző szerteágazó településszerkezetet és az önálló jogi személyiség nélküli iskolákat, ezen fejlesztések összesen kétszáz oktatási struktúrát érintenek. Az elmúlt harminc év legnagyobb oktatási infrastruktúrába történő beruházását fogjuk megvalósítani. Emellett ötvenöt iskolai autóbuszt fogunk vásárolni, amit átadunk a jogosult települések önkormányzatainak. A buszok működtetése és javítása, a speciális töltőállomás létesítése és a személyzet alkalmazása az önkormányzatok feladata lesz, emellett minimális önrésszel kell beszállniuk a projektbe. Meg kell oldjuk, hogy azokból a falvakból, melyekben nincsenek iskolák, megfelelő és biztonságos módon tudjanak a községi iskolába eljutni a diákok mindennap. Ezzel akár a szülőket is tudjuk segíteni. Egy másik nagy fontossággal bíró beruházás a Székelyudvarhely–Székelykeresztúr közötti útszakasz teljes körű felújítása, erre egy hónapja kötöttük meg a finanszírozási szerződést, az elkövetkező hetekben megkötjük a kivitelezési szerződést és következő évben el is kezdhetjük a munkálatokat. Erre a két projektre kiemelten büszke vagyok, illetve a nagyon jó és erős csapatra, amellyel a pályázati dokumentációkat állítottuk össze.

– Hogyan látja az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének éves munkáját, milyen fejlesztésekre számíthat a lakosság a következő évben?

– Három éve azt ígértük, hogy a következő évtized meghatározó lesz abban a tekintetben, hogy óriási fejlesztések előtt áll az ország. Nekünk az a célunk, hogy a magyar közösség is arányának megfelelően részesüljön ezekből a fejlesztésekből. Láthatjuk, hogy a helyi települések fejlesztését célzó kormányzati program, ami a víz- és csatornahálózat, villanyhálózat, közutak fejlesztését, a parkosítást, hőszigetelést támogatják, abban Udvarhelyszék akkora pályázati mennyiséggel szerepel, amennyivel egész Hargita megye az előző pályázati időszakban. Ehhez szükség volt arra is, hogy kormányon voltunk, mert a korábban Cseke Attila által koordinált fejlesztési minisztérium olyan kritériumrendszert dolgozott ki, hogy a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő megyék nagyobb pályázati kerettel élhettek, így élhetett ezzel Hargita megye is. Ha a gázhálózatok fejlesztéséről beszélünk, a megyében szinte a felét udvarhelyszéki önkormányzatok nyerték meg, ezzel a vállalkozókat is jobban tudjuk segíteni, és az sem mellékes, hogy lesz egyfajta energiabiztonsága a lakosságnak, ugyanis gázhálózatok építésére eddig nem fordíthattak forrásokat az önkormányzatok, ez mára megváltozott. A tervek nagyjából megvannak, a célunk az, hogy minél egységesebb legyen a rendszer. A helyi fejlesztéseket a jövedelemadóból visszaosztott pénzekből is támogatjuk, illetve amíg az RMDSZ kormányon volt, a tartalékalapból is sikerült forrásokat szerezni erre a célra.

– Mekkora érdeklődést tapasztaltak a megyei tanács által kiírt pályázati felhívásokra, hogyan boldogulnak a pályázók a dokumentáció összeállításával?

– Az a jó, hogy ez a pályázati rendszerünk már évek óta működik, a keretösszegeket egyes kiírásoknál növelnünk is kellett az egyre növekvő érdeklődés miatt. A keretösszegek növelését vagy csökkentését az előző évi érdeklődők számához mérten határozzuk meg, ha visszatekintünk, előző években egyik pályázat keretösszege sem csökkent, csak nőtt. Ez azt mutatja, hogy bár bürokratikus a pályáztatási rendszer, megszokták, hogyan kell pályázni és egyre több pályázat érkezik hozzánk. Idén a kulturális pályázati kiírásunkat megdupláztuk, és nem maradt meg pénz, tehát az igénylések száma itt is nőtt.

– A kormány közintézményeket sújtó megszorításaira való tekintettel lehet számítani arra, hogy a kulturális pályázati keret tovább fog növekedni?

– A kulturális intézményeinket nem hagytuk pénz nélkül idén. Bár volt egy „kivégző” kormányhatározat-tervezet, ami az intézmények összevonását célozta, az RMDSZ megakadályozta annak elfogadását. Ami az intézkedéscsomagból érvényes maradt, az a tízszázalékos személyzetcsökkentés, új szerződések megkötésének tiltása, és idénre a kifizetések felső szintjének meghatározása. A kulturális eseményeinket igyekeztünk hangsúlyosan támogatni: az Erdélyi Táncháztalálkozó költségvetésének összegét szinte megháromszoroztuk tavalyhoz képest, hasonlóképp támogattuk a Míves Emberek Sokadalmát, az Udvarhelyszék Népviseletben és az Ezer Székely Leány Napja rendezvényeket is. A kormány sok mindennel készül, köztük közigazgatási reformmal is, ami Udvarhelyszéket érinteni a leghátrányosabban egész Hargita megyéből, mert itt a leginkább szerteágazó a településrendszer. Úgy tervezik, hogy ötezer lakos alatt ne legyen község, illetve hogy a megyéket a fejlesztési régiók képezzék. Előbbi úgy festene, hogy Homoródszentmárton és Boldogfalva lenne egy község nagyjából húsz településsel, utóbbi pedig, hogy a központi régióba tartozó Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna és Hargita megye alkotna egy megyét. A tervek szerint az intézkedést 2028-tól léptetnék érvénybe, addig felkészítenék az önkormányzatokat az átalakulásra. Ha erre sor kerülne, nemhogy megyeitanács-elnökünk, még alelnökünk sem lenne, ezért a jövő évi választásokon elért jó eredmények meghatározók abban, hogy megtudjuk akadályozni ezeket a terveket. Eddig az ilyen elnyomónak nevezhető intézkedéseket meg tudtuk akadályozni, ha a jövő évi választásokon az erdélyi magyarság megerősíti pozícióját a parlamentben, és ha kormányzati tényező leszünk, hatékonyan tudunk fellépni ezen a tervezetek ellen.

– Mind a megyének, mind Udvarhelyszéknek gazdasági húzóereje a turizmus. Milyen tervek annak jó hírünk terjesztésére?

– A Visit Hargita érdemei közé tartozik, hogy felmutatta Hargita megyének a turizmusból eredő gazdasági erejét. Ez nem elhanyagolható erő. Habár az utóbbi években fejlődött a népszerűsítés, a reklám és a szolgáltatások diverzifikációja, sajnos az ide látogatók száma a világjárványt követően csökkent. Idén még nem értük el a turistaforgalom négy évvel ezelőtti adatait. A jó hír az, hogy a világjárvány idejét nagyon sok vállalkozó arra használta ki, hogy fejlesszen és beruházzon, ekkor nyílt meg például a Mini Erdély Park és a Kotyogó Vendéglő is. Emellett az utóbbi időben közel tíz nyári bobpályát létesítettek a megyében. Nekünk azt kell eldöntenünk, hogy minőségi szolgáltatást kínálunk magas áron, vagy a mennyiségi turizmus irányába megyünk el. A pandémia után egyértelmű lett, hogy utóbbit sem az infrastruktúra, sem a szolgáltatók nem bírják meg. A turisztikai stratégia is azt mutatja, hogy a turisták inkább a minőségre harapnak rá. Erre kell elmozdulni, minőségi élményeket és szolgáltatásokat kínálva magas áron. Itt érdemes megemlíteni, hogy Hargita megye megpályázta az Európa Gasztronómiai Régiója címet, amiért csak az országon belül a Bánság és Temes megye is versenyezni fog 2027-ben. Ha ezt a címet megnyerjük, óriási láthatóságot kapunk Európába, ami nagyobb turistaáramlást is jelent.