Elsőévesként figyelemmel követem a végzősök államvizsga-dolgozatainak témáit is, ötleteket merítek magam is belőlük. Idén vannak kortárs és klasszikus irodalmat feldolgozó hallgatók is. Coadă Claudia Meg Cabot kortárs amerikai írónő Elhagyatva című trilógiáját elemzi.
– A halál, feltámadás és alvilágjárás motívumait, illetve a két szereplő fejlődését, metamorfózisát vizsgálom az intertextualitás segítségével. A trilógia cselekményét összehasonlítom a Hádész és Perszephoné, valamint az Orpheusz és Eurydiké történetéről szóló görög mítoszokkal. Harmadik rétegként bevonom Dante Isteni színjátékát is, főleg Dante és Beatrice kapcsolatát. Ezeken a szinteken hasonlóságokat és különbségeket keresek, és azt figyelem meg, hogy az említett képek hogyan jelennek meg a művekben, és ez utólag milyen formában érhető tetten a trilógia főhőseinek jellemfejlődésében – mondta Claudia.
Lestyán Csilla témája Báthory Erzsébet személye köré épül. 
– Tárgyalom a boszorkányságot, a homoszexualitást, a nők társadalmi helyzetét Báthory Erzsébet idejében, ezek ma is aktuális és figyelemfelkeltő témák. Ehhez kapcsolódik Andrei Codrescu Contesa sângeroasă című regénye is, mely egy fiktív, két cselekményszálon futó történetet ír le, Báthory Erzsébet élettörténetére vonatkoztatva azt – avatott be Csilla dolgozata témájába.
Sántha Kriszta-Hanna angol nyelven írja az államvizs­ga-dolgozatát. 
– J. K. Rowling Harry Potter regénysorozatát elemzem a körszimbólum és ciklikusság szempontjából. Tulajdonképpen a tavalyi TDK-n (Tudományos Diákköri Konferencia) bemutatott dolgozatomat folytatom – mondta Hanna. Vitályos Arnold szintén angol nyelven ír, a tudatfolyamot vizsgálja Virginia Woolf Mrs. Dalloway című regényében. 
– Michael Cunningham The Hours címen adaptációt írt a regény alapján, mely bár nem annyira használja a tudatfolyam eszközét, de annál inkább a montázseffektust. Cunningham regényéből később film is készült, ami nagy vonalakban körvonalazza a regény cselekményét. A filmben a montázst alkalmazzák leginkább. Ez az eszköz a legalkalmasabb, hogy bemutassa a három nő életét, valamint azt, hogy azok hogyan kötődnek össze. Ez a dinamikus mozgás a filmben a montázs révén érhető el, ami hasonlít a fragmentált tudatfolyam struktúrájához. Végül is a két regényt hasonlítottam össze, majd a filmet is elemeztem, hogy a tudatfolyam fragmentált és „strukturálatlan” természete hogyan jön át a filmben – fejtette ki Vitályos Arnold.
Vojna Gabriella dokumentum és fikció viszonyát tárgyalja kortárs történelmi regényekben. 
– Umberto Ecótól A rózsa neve és Philippa Gregory A másik Boleyn lány az általam vizsgált regények. Utóbbi az én választásom volt, mivel már korábbról ismertem. Megkérdeztem Tapodi Zsuzsanna tanárnőt, tudna-e javasolni hozzá találó témát. A dolgozatomban összehasonlítom, hogy a két mű hogyan adja át az olvasónak az akkori történelmi kor jellegzetességeit, illetve hogyan épül fel maga a történelmi regény. Valamint, hogy hogyan mutatja be a nők helyzetét, mivel Gregorynál női szemszögből lehetünk tanúi az eseményeknek, azonban Ecónál csak egyetlen női szereplővel találkozhatunk, de még a nevét sem tudjuk – osztotta meg témájának érdekességeit Gabriella.

Kósa Noémi