– Hogyan és mikor született meg a planetárium ötlete?

– Amikor 2012-ben a Sapi­entia – EMTE megkezdte az épületfelújítási munkálatokat az egyes helyszíneken, Csík­szeredában is elindult a ter­vezés arról, hogyan újuljon meg a kampusz. Akkoriban az épületnek még szálloda ki­nézete volt, és mindenképp szerettük volna egyedivé tenni valamilyen jelkép révén. Több beszélgetést követően merült fel a csillagvizsgáló gondolata, ám a csíki időjárás – a gyakori köd és felhőzet – miatt ez nem bizonyult ideálisnak. Ek­kor fogalmazódott meg az ötlet: legyen inkább plane­tárium, ahol időjárástól füg­getlenül bármikor meg le­het mutatni az égboltot.
A létesítmény az épület hatodik emeletén kapott helyet, köz­vetlenül a kápolna mellett. Ritka és különleges szimbiózis ez: két intézmény, amely a világ keletkezését két különböző né­ző­pontból – a hit és a tu­do­mány oldaláról – szemléli egymás mellett. Míg egyik a teremtéselméletet fogadja el, a másik az ősrobbanás elméletét viszi tovább.

– Miért tartotta fontosnak, hogy éppen Csíkszeredában va­lósuljon meg a projekt?

– Ennek több fontos oka is volt. Az első, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye az a térség, ahol a legtöbb magyar diák él, és ez a magyar nyelvű képzést nyújtó egyetemek fő beiskolázási bázisa is. Sze­rettük volna, ha a fiatalok itthon maradnak, és ehhez olyan intézményi vonzerőre volt szükség, ami felkelti az ér­deklődésüket. A planetárium egyben szimbóluma is lehet annak, hogy Csíkszeredában egy modern, jól felszerelt, minőségi oktatást nyújtó egye­tem működik – amire a város is büszke lehet.
A második szempont, hogy itt van a központja az Erdélyi Ma­gyar Csillagá­szati Egyesület­nek (EMCSE), amelynek tagjai kö­zül töb­ben országos és nem­zet­közi eredményeket is elér­tek. Közülük néhányan Ma­gyarországot képviselték a Nemzetközi Csillagászati Olim­pián, és asztrofotóik is meg­jelentek a National Geo­graphic folyóiratban is. Az egyesület évente megszervezi a csillagászati tábort, ahol ta­pasztalataink szerint számos érdeklődő fiatal vesz részt.
A harmadik ok pedig az, hogy a természettudományok iránti érdeklődés egyre csökken – egyre kevesebb a fizika-, ké­mia- és matematikatanár az iskolákban. Ezt a motivációt szeretnénk erősíteni, és a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a csillagászat kitűnő esz­köz ennek felkeltésére. A gye­rekek különösen nyitottak: az öt–tíz éves korosztályt na­gyon érdekli a csillagos ég­bolt, a világűr rejtélye, és ez később is hatással lehet a pá­lyaválasztásukra.

– Mennyi ideig tartott a tervezéstől a megnyitásig tartó folyamat?

– Összesen mintegy tíz évig. A tervezés 2014-ben kez­dődött, majd 2017-ben már megpróbáltunk pályázni a be­rendezések beszerzésére, de a projektet akkor nem sikerült megvalósítani. Később a PNRR – Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv – ke­re­tében nyílt lehetőség a di­gitalizációs fejlesztésekre, így végül ebből a forrásból sze­reztük be a felszereléseket.
A planetárium tehát igazi ma­gyar–román együtt­mű­kö­dés eredménye: az épület­felújítást a magyar állam, a technikai eszközöket pedig a romániai digitalizációs program finan­szírozta.

– Milyen célokat szolgál a planetárium? Oktatási, tu­do­mányos vagy közösségi funk­ciót tölt be?
– Mindhárom szerepet. De a fő cél a természettudományok népszerűsítése, az ismeret­terjesztés és az érdeklődés felkeltése, meg az, hogy a fizikát, kémiát oktató kollégák felismerjék, hogy bizonyos tan­anyagok elsajátításában a planetárium nagy segítséget nyújthat. Csoportos vetítése­ket, tanórai szemléltetéseket és foglalkozásokat tartunk minden korosztály számára, amelyek során csillagászat­hoz, űrkutatáshoz, fizikához, ké­miához vagy biológiához kapcsolódó jelenségeket mu­tatunk be – például a nap­rendszer felépítését, ho­gyan lehetünk űrhajósok, galaxisunk és az univerzum anyagi szer­kezetét, fekete lyukakat, az atomfelépítést vagy a mikrobák életre gyakorolt hatását. 
A pla­netárium látványvilága erő­síti a diákok motivációját, ami nélkül nincs hatékony ta­nulás.
Egy lehetséges jövőbeli irányt jelenthet a saját pla­netáriumos filmek ké­szí­té­se, ami egyedülálló lenne az országban. Az egye­temen meg­vannak azok a tudás­központok, amelyek lehetővé tennék ezt. Kolozsváron adott a filmes tudás, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Sepsi­szentgyörgyön pedig a termé­szettudományos szakértelem, így közös fejlesztésekben is gondolkodhatunk. A pla­ne­­­­tárium egyben az erdé­lyi csillagászati mozgalom köz­pontja is lehet, ahol a fiatalok találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek és közösséget épít­hetnek. Hosszabb tá­von pedig szeretnénk egy „ter­­mészettudományi él­mény­­­sar­kot” kialakítani a pla­netárium körül, amely a bio­lógia és kémia iránt ér­deklődőket is még inkább be­vonzhatja. 

– Mit tart a legfontosabbnak abban, amit a látogatók itt meg­tapasztalhatnak?

– A planetárium egyik leg­nagyobb varázsa abban rejlik, hogy „meghajlíthatjuk az időt és a teret”. Az ókortól kezdve bármely időpont és földrajzi hely égboltját meg tudjuk jeleníteni. Meg­nézhetjük, mi­lyen volt az égbolt valaki szü­letésének pillanatában, egy emlékezetes, romantikus éj­szakán, vagy éppen azt, hogyan ragyognak a csillagok New York felett – mindezt anélkül, hogy egy lépést is tennénk. A pla­netárium segít megérteni a világmindenség mozgását, és rácsodálkozni arra, hogy a Föld valójában egy olyan űrhajó, amellyel az uni­verzumban utazunk.
A csillagászati vetítések mellett biológiai és kémiai jelenségek szimulációját is be lehet mutatni – pl. a mikro­biológia, a baktériumok szere­pét –, de akár művészeti filmeket is lehet vetíteni igény szerint. A kínálatot folyamatosan bő­vítjük, licencelt, oktatási célú tartalmakkal.

– Milyen jövőbeli fejlesz­té­seket terveznek?

– Szeretnénk élőszavas előadásokat is tartani – pél­dául az idő természetéről, csillagképek mitológiai ere­de­téről, a Nap működéséről, a naprendszer keletkezéséről és működéséről, milyen me­cha­­nizmusok védik a Föl­det a káros sugárzástól, meg­válaszolni azt a kérdést, hogy éjszaka miért van sötét, a Lambda-CDM (Cold Dark Matter) modell kozmológiai modellről, a csillagok életéről, az élet feltételeiről az univerzumban, vagy az űrkutatás új ered­ményeiről – amit jelenleg úgy tudunk megvalósítani, hogy csillagászokat, termé­szet­tu­do­mánnyal foglalkozó szak­embereket hívunk meg. De olyan tematikus filmvetítéseket is tervezünk, amelyek által megismerhető lenne az égbolt.
Továbbá tervezzük a már ko­rábban említett természet­tudományos élménysaroknak a kialakítását a planetárium elő­terében, ahol meg le­het­ne ismerkedni a külön­böző űrkutatáshoz kapcso­lódó tárgyakkal vagy pél­dául űrhajósruhát is fel lehetne próbálni. Mind­e­zek célja, hogy az élményen keresztül mé­lyebb megértést és hosszú távú érdeklődést keltsünk a tudományok iránt.

– Mit szeretne, hogy az érdeklődők magukkal vigyenek egy látogatás után?

– Azt az érzést, mind­annyian utazók vagyunk a világmindenségben és hogy részesei vagyunk a világ­egye­temnek. A plane­tárium meg­mutatja, mennyire kicsik va­gyunk a kozmoszhoz képest, ugyanakkor mennyire nagyok is, hiszen képesek vagyunk felfogni és értékelni mindazt, ami körülvesz bennünket.

– Mi volt a legérdekesebb visszajelzés, amit eddig kap­tak a hallgatóktól vagy a lá­togatóktól?

– A legszebb visszajelzé­sek a gyerekektől érkeznek. A csil­logó szemmel feltett kér­déseik, a kíváncsiságuk és lelkesedésük a legnagyobb el­ismerés. Azt mutatja, hogy sikerül felkelteni bennük a felfedezés örömét – és ez a legfontosabb célunk.

– Ettől a tanévtől kezdődően opcionális tantárgyként csilla­gászatot is tanulhatnak a hall­gatók. Mekkora az érdeklődés?

– Meglepően nagy! Közel negyvenen jelentkeztek erre a tantárgyra – az első órán el sem fértünk a planetáriumban. Azóta is nagyjából harminc­fős csoportunk van. A hall­ga­tókat leginkább az égbolt megismerése vonzza: a csil­lag­képek, égi jelenségek meg­figyelése, az anyag és az idő természetének megértése. Ezért a planetáriumi foglal­ko­zások mellett kültéri égbolt-megfigyeléseket is tervezünk.

– Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek a csillagászat, az űrkutatás, általában a tudomány iránt?

– Azt üzenem, hogy ma­radjanak kíváncsiak, és bátran kövessék az érdek­lődésüket – hiszen ha iga­zán akarják, akár űrha­jósok, űrmérnökök, vagy űr­­gazdasággal foglal­ko­zó szakemberek is lehet­nek. Az űrkutatás ma az egyik leggyorsabban fej­lő­dő tudományterület, évente megduplázódó beruhá­zá­sok­kal. Hatalmas lehetőségek nyílnak meg az új technológiák fejlesztése és alkalmazása terén. Saját meglátásom, hogy ez az évszázad dön­tő lehet az emberiség jö­vője szempontjából – az űr­ku­tatás révén új irányokat találhatunk, akár a Föld erő­forrásainak megóvására is. Magyarország például ezen a téren látványosan fej­lődik. Bízom benne, hogy ennek hatásai előbb-utóbb nálunk, Székelyföldön is érezhetővé válnak, és ösz­tönzik majd a fiatalokat, hogy bekapcsolódjanak az űr­technológiákkal kapcsolatos tu­­dományos kutatásokba és fejlesztésekbe.

 

A nagyközönség is látogathatja

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának planetáriumát október elejétől nemcsak az egyetemi közösség, hanem a nagyközönség is látogathatja. Az intézmény hétfőtől péntekig 8–13 óra között kínál vetítési le­hetőséget az érdeklődőknek, a hivatalos munkaszüneti napok kivételével.
A 27 férőhelyes kupolaterem látványos űrfilmekkel várja az iskolás csoportokat, családokat és a tudomány iránt érdeklődő látogatókat. Délelőttönként elsősorban óvodásokat és iskoláso­kat fogadnak, de felnőtt társaságok – például munkahelyi vagy ba­ráti csoportok – számára délutáni időpontok is igényelhetők. A planetárium használata előzetes bejelentkezéshez kötött, ame­lyet az érdeklődők az egyetem honlapján található online űrlapon keresztül tehetnek meg.
A planetárium első filmválogatása öt látványos és is­me­retterjesztő műsort kínál különböző korosztályok számára:
• Szimat Kapitány kalandjai az Űrben (34 perc) – interaktív, játékos ismeretterjesztő műsor a Naprendszerről óvodásoknak és kisiskolásoknak.
• COSMIX – Hogyan legyünk űrhajósok? (15 perc) – betekintés az űrhajósok mindennapjaiba, magyar és angol nyelven, 6–10 éveseknek.
• Visszatérés a Holdra – egyszer és mindenkorra (24 perc) – látványos film a holdkutatásról, 7 éves kortól ajánlott.
• Túlélés a világűrben (22 perc) – az Artemis program, a Mars és a jövő űrutazásai 3–12. osztályosoknak.
• Nemzetközi Űrállomás – NASA’s International Space Staion: Off the Earth for the Earth, and Beyond (12 perc) – betekintés a Nemzetközi Űrállomás életébe, 10 éves kortól.