„E rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” – a gyergyóalfalvi Szilveszter Sarolta házába lépve ezt a feliratos falvédőt pillantom meg a konyhai cserépkályha fölött. De úgyanígy vonzza a tekintetet az írásos mintával varrt asztalterítő, a konyhaszekrényen lévő kis kézimunkák, amelyek meghatározzák a lakás hangulatát. A 77 éves Sári néni életében mindig megnyugvás, kellemes időtöltés a varrás, hímzés: az általa szívvel-lélekkel készített munkákat nekünk is megmutatta. Sokszor elhangzanak különböző helyeken a kézzel készített dísz- és ajándéktárgyak alkonyát jósoló kijelentések. A kézimunka már nem divat szlogenszerű kijelentésre Sári néninek frappáns válasza van: annak, aki meg tudja varrni, mindig divat! Hiszen a sokszor „simogatott”, örömmel készített kézművesalkotások soha nem mennek ki a divatból, legfeljebb egy-egy változatuk időnként népszerűbb. Feliratos falvédők, írásos abroszok, keresztszemes öltéssel készült díszpárnahuzatok, hímzett kötények kerülnek elő a szekrény mélyéről: sok közülük családi ereklye, akár egy évszázados múltra visszatekintő darab, de vannak egészen újak is, amelyek a hosszú téli hónapok alatt készültek Sári néni dolgos kezei által. – Lánykorom óta kedvelt időtöltésem a varrás: édesanyám elvégzett minden házimunkát és hagyta, hogy mi, a lányai varrjunk kedvünkre. A férjhez hozott stafírungomat is én készítettem el, majd később a család és a munkahely mellett kevesebb idő jutott erre a tevékenységre, de mindig a nap fénypontját jelentette – emlékszik mosolyogva Sári néni, majd felidézi azokat az időket, amikor a munkahelyén a rövid szünetekben vagy a telefonszolgálat közben varrtak, megosztották tapasztalataikat egymással, tanultak és tanították egymást. A különböző technikával készülő abroszok, falvédők, párnahuzatok, törölközők divatja adta a lehetőséget arra, hogy egymástól megtanulják ezeket a módszereket a falu asszonyai. Keresztszemes, varrottas, kelim, különböző hímzett minták váltották egymást évtizedenként és szerettették meg generációkkal ezt a fajta kézműves-tevékenységet. A feliratos falvédők az 1960–1970-es években élték fénykorukat Székelyföldön, és rendszerint üzenetet hordoztak, többek között az asszonyok szavát a férfiak uralta világban (Az én konyhám azért fényes, mert a férjem nagyon kényes), de az ágy fölé helyezett, nagyobb méretű falvédők idézetei rendszerint vallásos tartalommal és életbölcsességekkel határozták meg a lakás hangulatát (Szeretet, szerencse, boldogság és béke / Legyen hajlékunknak állandó vendége; Minden szükségedben bízzál Istenben). Sári néni napvászon anyagra, nyomtatott minták alapján dolgozik: feliratos falvédőket, kosárterítőket, hímzett abroszokat, kötényeket alkot végtelen lelkesedéssel, de nem bocsátja áruba őket. [caption id="attachment_119465" align="aligncenter" width="2560"] Öröklődő mintakincs. A férjhez hozott kézimunkák ma is élő darabjai a háztartásnak Fotók: Boncina-Székely Szidónia[/caption] – Eladásra sosem varrok, a lányaimnak, saját magamnak vagy ajándékba készülnek a kézimunkáim: annak adom, aki értékeli ezt a fajta tevékenységet, tudja, hogy mennyi munka, kitartás és türelem kell hozzá – mondja Szilveszter Sarolta. A generációs tudást nem hagyják veszni Gyergyóalfaluban: a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület által szervezett szépteremtő kalákákon helye van mindenkinek, aki alkotásaival, régi időkről szóló történeteivel gyarapítja, gazdagítja a közösséget. – A községben a mai napig nagyon sokan végeznek kézműves tevékenységet, és nemcsak az idősek, hanem fiatalok is. A mi feladatunk egyesületként az, hogy rávezessük ezeket az embereket arra, hogy a munkájuk értékes, érdemes megmutatni másoknak és továbbadni a tudást. Ezek időtálló alkotások, melegség és lélek van bennük. Készítőik átmentik őket a következő nemzedékeknek, mert lehet, hogy most nem divatosak, de biztos vagyok benne, hogy idővel értéküket felismerjük. Ekkor válik világossá ezeknek az embereknek, alkotóknak a szerepe a folyamatban – osztja meg több évtizedes, közösségben, közösségért végzett munkájának tapasztalatait Hunyadi Irénke, az egyesület elnöke. Búcsúzóul megcsodáljuk azokat a több mint százéves darabokat, amelyeket Sári néni ereklyeként őriz az előző generációk emlékeként: azt a tudást, amely közösséget kovácsol és ősi üzenetet hordoz.

Boncina-Székely Szidónia