Ima Mózes hegyén

Csermák Zoltán
Becsült olvasási idő: 3 perc
Ima Mózes hegyén
Sínai Mózes-hegy Fotó: Csermák Zoltán

Néhány órás út után feltűnt a Sínai-hegy, avagy Mózes-hegy, amit a zsidók, a keresztények és a mohamedánok egyaránt szent helyként tisztelnek. Szent hely, ahol Mózes találkozott Istennel, ahol a tízparancsolatot két kőtáblán megkapta, s a törvények kihirdetése történt. A vándorlások során elcsigázott nép megtagadta e szövetség megkötését, s inkább az Aranyborjúnak áldozott. Mózes haragjában az Úrtól kapott kőtáblákkal zúzta szét a bálványt, így a Teremtő egy újabb kőtáblával ajándékozta meg a választott népet. 

Csermák Zoltán


A nevezetes hegytől nem messze lévő kempingben béreltünk egy bungalót. A már említett feszült politikai hangulatban nem volt nagy tülekedés a helyekért. Másnap ellátogattunk a Mózes-hegy lábánál épült híres Szent Katalin-kolostorba. A görög ortodox szerzetesi épületegyüttest a VI. században alapították, így a világ egyik legrégebben működő kolostora. Azon a helyen épült, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot meglátta, s meghallotta az Úr hangját. Ennek hatására indult el kihozni népét a fáraók földjéről. A klastromban most is mutogatnak egy bokrot, ami állítólag csak ott őshonos, s a csipkebokornak az utódja. Maga az építmény egy erődre emlékeztet, hiszen a szerzetesek így védekezhettek a betolakodók ellen. Később a muszlimokkal igen jó kapcsolatot ápoltak, így életük is nyugodtabbá vált. Belül az épületegyüttes kissé zsúfolt, legértékesebb részei, a bazilika és a kápolna az alapítása óta állnak.

Csermák Zoltán

Könyvtára a legrégebben, folyamatosan működő bibliotéka, kora keresztény gyűjteménye nagyon értékes, számos mozaikja is bevonult a művészettörténetbe.
Utunk legnagyobb élménye a Sínai-hegyre való felmenetel volt másnap hajnalban. Nagyon korán, úgy két óra tájban indultunk, csatlakozott hozzánk francia útitársunk is. A sötétben minden lépésünkre vigyáznunk kellett, később megkönnyítette a tájékozódást egy idős arab, aki egy tevét vezetve ajánlotta fel szolgálatait. Mikor felértünk, a hegytetőn már többen voltak: zsidók, keresztények és arabok. Együtt, imádkozva vártuk a napfelkeltét. Mi egy bibliát is olvastunk elmélyülten, míg a pirkadatot kísérő színkavalkád el nem bűvölt. A hegyek mögül bukkant fel a fényes korong, a horizont szépségét nehéz leírni, teljesen kibontakozott és a hegyeket borította be aranyos csillogással. Egy óráig szemléltük még az égi csodát, majd visszaindultunk. Számos tudós vitatja a hely autentikus voltát. Viszont több ezer éves hagyomány áll véleményükkel szemben, s zarándokok ezrei látogatják a hegyet. E disputához nem tudok hozzászólni, de ottlétünkre visszagondolva úgy tartom, hogy szent helyen jártunk.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!