Tusnádfürdő sokféleképpen írhatja be magát az utazó emlékezetébe, lehet, valaki csupán a vonat ablakaiból kémlelve látja a város fái közül kikandikáló épületeket, de rejtve maradnak a város egyéb turistacsalogató tulajdonságai. A tömegközlekedést választók időnként eltöprenghetnek azon, vajon mi lehet az oka, hogy Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy – a két megyejogú státusú város – között megáll az országot átszelő gyorsvonat. Nos, ennek oka egyszerű: a két város között félúton helyezkedik el országunk legkisebb városa. Akadnak olyanok, akik megyehatárként tekintenek Tus­nád­für­dőre, ahol a kisváros közösségének élete szerves egységet alkot a természettel és a várost körülölelő hegyekkel. Időnként, hogy Butyka Zsolt, Tusnádfürdő pol­gár­mesterének szavait idézzem, a település egy hétre a világ közepévé válik, hiszen az idén immár 32. éve, hogy otthont adott a Kár­pát-medence alighanem legnagyobb eseményének, a Tus­vá­nyos­nak. Viszont a turistákat mégsem csupán ez vonzza a településre. Mint azt a város nevében a fürdő szó is sejteti, a település egykor és ma is kezelőbázisainak és gyógyvizeinek köszönheti hírnevét. Így vagy úgy, aki betér a városba, maradandó élménnyel térhet haza. Egészen kis városról beszélünk, számos étterem és szálloda található az alig valamivel több mint ezer lelket számláló településen.

A várossá nyilvánítás éve

Mint már említettük, Tus­nád­für­dő Hargita megye, de tágabb értelemben véve az ország legkisebb városi státusú települése. 1968 a település történetének egyik meghatározó éve volt, ugyanis a közigazgatási átszervezésnek köszönhetően Tusnádfürdő megkapta a városi rangot. 

– A városi joggal felelősség is jár, ugyanis Tusnádfürdő a várossá nyilvánítása óta egyszer már megérte fénykorát. A lakosság közül sokan érték, megélték és tettek érte. A város országszerte híres település volt, a turizmus szárnyalt. Most rajtunk a sor, ennyivel tartozunk elődeinknek, hogy újra régi híréhez méltóvá tegyük Tusnádfürdőt. Nem elégedhetünk meg a jelenlegi helyzettel

– hangzott el a polgármestertől a város 55. születésnapjának ünnepségén. 
Mire is célzott a polgármester beszédében? A város életében az 1970–80-as években zajlottak a legnagyobb beruházások, amelyek hatással voltak a jelenre is. Elsősorban a turisztikai befektetések évtizedei voltak. Ebben az időszakban épült a nagy üzletház, az iskola, a gyógyszertár, a töltőállomás. Urkon Judit helyi könyvtáros sietett segítségemre a várost övező múltbeli történések felidézésében, és kiemelte Tusnádfürdő jelentős szerepét a megyében. 

– Megalakult a Hargita Megyei Turisztikai Vállalat, és a központja a fürdőváros lett. A település rohamos fejlődésen ment keresztül. Az állami támogatások jelentős részét itt használták fel, így az országos szervezetek egyik fontos és közkedvelt üdülőközpontja lett

– mondta a könyvtáros. Hangsúlyozta: kempingtáborokat és modern szállodákat építettek, elsőként a Csukás, majd a Tusnád és az Olt szálloda készült el. Télen és nyáron egyaránt közkedvelt turisztikai célpontnak számított a város. 

1982–83-ban, Incze Dénes katolikus esperes szolgálata idején építették a modern stílusú római katolikus templomot, de mivel a diktatúra nehéz éveit nyögték az egyházak, ezért közel egy évtizedet kellett várni a torony építésére. A rendszerváltás éveit követően, az átalakulás éveiben a változás nem mindig tudott kedvező hatást gyakorolni a település fejlesztésére.

– Régi jó dolgok mentek csődbe, megszűnt a turisztikai vállalat, helyébe lépett a privatizálás, ami végül szétosztást és hanyatlást eredményezett. Idegen befektetők tulajdonává váltak a város számára fontos épületek, és nem sok idő elteltével a turizmus is hanyatlásnak indult

– mondta Urkon.
A kettős arculat azóta is jellemzője a városnak. Elég csupán a mesterségesen létrehozott Csukás-tó lepusztult látványát és a mellette virágzó Tusnád Wellnesst figyelni. A településen, annak ellenére, hogy vizeiről híres, időnként gondok vannak az ivóvízellátással, amit a jelenlegi városvezetés igyekszik hazai és nemzetközi források előteremtésével helyrehozni. 

Együttélés a medvékkel

Tusnádfürdő Hargita megye talán azon települése, amelynek lakói alaposan ismerik a medve-ember együttélés témakörét. A helység kialakulásától kezdve ember és medve együtt élt Tusnádfürdőn, ez többek között a hely adottságának is köszönhető. Ugyanis a vadaknak a térség – az erdős részek miatt – tranzitterületként szolgál – hangzott el egy korábbi, a városban tartott bemutató során. A Tusnád Eco Bear munkatársai tudományos és közszolgálati munkát egyaránt végeznek, hogy megtalálják a medve és az ember együttélésének mindenki számára elfogadható megoldását.
Egynapnyi kalandozás után, a város cseppet sem városi emelkedőkkel tarkított terepén barangolva úgy éreztem, ennyi elég is volt a Tusnádfürdőn töltött időből. Eljött az ideje, hogy fáradtan vonatra üljek és ismét búcsút intsek a fürdővárosnak, hogy a természettel szimbiózisban élő kisváros lakóiról – a teljesség igénye nélkül – egy riport erejéig megemlékezzem.