A gímszarvas őshonos állat mifelénk, jelentős számú populációval rendelkezik. Szeptember közepén kezdődik a párzási időszak, az úgynevezett szarvasbőgés, és egészen október elejéig tart. Ilyenkor az ivarérett hímek jellegzetes bőgő hangot bocsátanak ki, megtörve az erdők csendjét. Így kommunikálnak egymással, fitogtatják erejüket vetélytársaik és a szarvastehenek előtt. Főleg hajnalban és alkonyatkor hallhatjuk a nagyvadakat, ám ilyenkor nappal is aktívak, hajtja szenvedélyük, éppen ezért sokkal óvatlanabbak és gyakran a közutak közelébe tévednek, ezzel pedig jelentősen megnövelik a balesetek veszélyét. Éppen ezért az autóvezetőket fokozott figyelemre intik a vadásztársaságok.

– Ilyenkor a bikák csapatokba terelik a teheneket, egész kis háremet csoportosítanak maguk köré, ezért az autóvezetők nagyon óvatosak kell legyenek, mert ha egy állat az útra téved, azt minden bizonnyal több is követi majd. Egy hónapja ilyen esetben számíthattunk négy-öt állatra, most akár tíz-tizenöt egyed is alkothat egy csapatot

– tájékoztatott Mărmureanu Bíró Leonard, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. 
Kiemelte, főleg azok az útszakaszok nagyon veszélyesek, amelyekre rányúlik az erdő. A kétszáz-kétszázötven kg-os állatok pedig igencsak nagy kárt tudnak okozni az esetleges balesetek során. Ha mégis megtörténik a szerencsétlenség, a 112-es segélyhívót kell tárcsázni, a rendőrség pedig értesíti az illetékes vadásztársaságot. Ha vadveszélyre
figyelmeztető táblával volt jelölve az útszakasz, amelyen bekövetkezett a baleset, akkor a szerencsétlenül járt autós nem számíthat kártérítésre; ha viszont nem volt vadveszélyre figyelmeztető jelzés, akkor az illetékes útügyi hivataltól lehet igényelni a keletkezett kár megtérítését. 

A szarvasoknak azonban nem zavartalan a nászuk, ugyanis ilyenkor kezdődik a vadászatuk is. Erre állományszabályozás és az állomány selejtezése miatt van szükség.

– A célunk az, hogy az állományt minél erősebbé tegyük, így ilyenkor eltávolítjuk azokat az egyedeket, amelyek valamilyen okból kifolyólag nem kívánatosak az állomány szempontjából, például agancsuk rendellenesen fejlődött, így ha ezek a szarvasok továbbörökítik génjeiket, akkor gyengítik az állományt

– hívta fel a figyelmet az igazgató.
A környezetvédelmi minisztérium idén országos szinten 5952 példány elejtésére bocsátott ki kilövési engedélyt, Hargita megyében 457 szarvas elejtésére kaptak jóváhagyást a vadásztársulatok.

– A Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület ebből nyolc különböző vadászterületén összesen harminchat bika elejtésére kapott engedélyt. Ebből kilenc került mindeddig puskavégre

– tudtuk meg Mărmureanu Bíró Leonardtól.
A kilövésre szánt állatok javát külföldi vadászokkal lövetik, de mint mondta, a belföldiek részéről is egyre nagyobb a kereslet és az igény rá. A szarvasbikák trófeája az agancs, amelyek súlya, vastagsága, szabályossága határozza meg az értékét.

– Hét kg alatt lévő trófeáért 1500 eurót kell fizetnie az elejtőnek, de egy tíz kg-os bikatrófea már 4400 eurót ér

– jegyezte meg a társulat igazgatója.
Az elejtett szarvasbikákból befolyt összegek az egyik fő bevételi forrásai a társulatoknak. Ebből finanszírozzák a területek és a vadfajok őrzését, biztosítják fenntartási költségeiket, illetve a téli takarmányozást is.