Általában szeptember közepétől kezdődik a gímszarvasok párzási időszaka, és október elejéig tart. Ilyenkor a  bikák figyelmetlenek és sokkal óvatlanabbak, ezért gyakran a műutakra is kitévednek a tehenek hajkurászása vagy riválisaik kergetése közben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy fokozottan figyeljenek az autóvezetők, főleg a vadveszélyre figyelmeztető táblákkal jelölt útszakaszokon.

Ha csillogó szempárt látunk

– A táblák ugyan senkit nem védenek meg a vaddal való ütközéstől, de mindenképp érdemes ezekre a jelzésekre figyelni, és lassabban közlekedni, mivel olyan helyeken állították fel azokat, ahol a vadak vonulási útvonalai keresztezik a közutakat. A szarvasok akár a 300 kg-os testsúlyt is elérhetik, így méretükből adódóan egy esetleges ütközéskor hatalmas kárt is tudnak okozni

– fogalmazott Birtalan István, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója.

A vaddal történő ütközés esetén, ha az a figyelmeztető táblával kijelölt szakaszon történik, az autókban keletkezett anyagi kár kizárólag az autó tulajdonosát terheli. Ha azonban olyan szakaszon történik baleset, ahol nincs vadveszélyre figyelmeztető tábla, akkor az országos útügyi igazgatóság köteles megtéríteni a keletkezett kárt. Az igazgató szerint néhány hete történt is egy ilyen baleset a Gyilkos-tó felé vezető szakaszon, ahol kora reggel egy meredek oldalról leugró szarvas rongált meg egy járművet, a keletkezett kárt pedig megtérítette az útügyi igazgatóság.
Birtalan István figyelmeztetett, a nagyvadak ilyenkor igen aktívak, nappal is mozognak, nemcsak éjszaka, de a találkozásra a legnagyobb esély a hajnali órákban, illetve alkonyatkor van. Éppen ezért, ha csillogó szempárra leszünk figyelmesek az út menti növényzetben, mindenképp érdemes lassítani, ha tehetjük, akkor megállni.

– A szarvasoknak hatalmas szemük van, és a rá eső fénytől csillog, így ezt a „vészjelzést” figyelembe kell venni. Ha pedig egy állat átszaladt előttünk az úton, akkor nagy esély van rá, hogy további példányok is követni fogják, mivel ilyenkor csapatokba terelik a teheneket a bikák. Ezért érdemes várni egy keveset, mielőtt elindulnánk

– részletezte.

Állományszabályozás, selejtezés

A bőgés, vagyis a párzási időszak alatt van a szarvasok vadászatának szezonja is. Ilyenkor ugyanis hang után könnyebb megtalálni a nagyvadakat, megfigyelni és kiválasztani a puskavégre kerülő egyedeket. Erre állományszabályozás szempontjából is szükség van, hiszen a cél az erős, egészséges vadállomány.

– Céltudatos vadgazdálkodást végzünk, azaz az öreg, illetve a „selejt” állatokat lőjük ki, amelyek genetikailag nemkívánatosak az állomány szempontjából

– ismertette az igazgató. 
A Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület közel 31 ezer hektáros területen gazdálkodik, idén tizenhárom bika és hat szarvastehén kilövésére kaptak engedélyt. A szarvasbikák trófeája az agancs, amelyek súlya, vastagsága, szabályossága határozza meg az értékét. Az elejtett szarvasbikákból befolyt összegek az egyik fő bevételi forrása a társulatoknak. Ebből biztosítanak hátteret a vadgazdálkodásnak, finanszírozzák a területek és a vadfajok őrzését, biztosítják fenntartási költségeiket, illetve a téli takarmányozást. 
A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján közzétett adatok szerint idén országszerte 6293 szarvas kilövését hagyták jóvá, ebből 473 kerül Hargita megyében puskavégre.