Régi szokás, hogy az új év első napján sokan fogadalmat tesznek, hogy mit fognak másképp csinálni, de gyakran nem mérik fel, hogy mire vállalkoznak, esetleg valójában mire lenne szükségük egy jobb, teljesebb évért. Mi szükséges ahhoz, hogy a megfelelő célokat fogalmazzuk meg, hogyan gyűjthetünk kudarcok helyett sikerélményeket, szakembert kérdeztünk. Kérdéseinkre Szőke-Both Tímea pszichológus, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság esetkezelési osztályának munkatársa válaszolt, aki munkájának nagy részét sokproblémás családok élethelyzetének meg­segítésével tölti.
A pszichológus szerint az újévi fogadalmak be nem tartása leginkább azon múlhat, hogy az milyen elszántsággal született meg bennünk, mennyire mélyreható és jelentőségteljes a szándékunk. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, a jelenlegi élethelyzetünkben készen állunk-e egy nagyobb változásra, vagy arra van szükségünk, hogy több kisebb lépésre bontva érjük el azt. Legtöbbször hatásosabb kisebb, rövid távú célokat felállítani, ami majd segíthet egy nagyobb cél elérésében. Az csak egy színezete a dolognak, hogy ezt mikor tesszük. Általában könnyebb változásokat bevinni az életünkbe, hogyha egy nagyobb eseményhez köthető, akár az új év kezdetével vagy egy kerek születésnappal.
Egy újévi fogadalom egy rossz vagy egészségtelen szo­kás felmondásáról, valamilyen új, pozitív viselkedés beépítéséről (például sport), vagy szociális kapcsolatok ápolásáról is szólhat. Olyan fo­ga­dal­makat és célokat érdemes kitűzni, amelyek vonzóak számunkra és amelyek reálisan elérhetőek. Ahhoz, hogy felismerjük belső moti­vált­sá­gun­kat, mely egy adott cél eléréséhez szükséges, nem árt, ha van bizonyos mér­té­kű önismereti tudásunk. Érdemes feltenni ma­gunk­nak a kérdést: miért? És a miértekre megkeresni saját válaszainkat. 

Sokszor előfordul, hogy akkor kezdünk el változtatásokat tervezni életünkben, amikor meginog a belső egyen­sú­lyunk vagy egészségügyi problémáink lesznek. Bár nem tanácsos eljutni erre a szintre, de láthatjuk, hogy ezekben az esetekben sokkal könnyebb egy fogadalmat teljesíteni. Igen erős motiváció lehet a dohányzásról való leszokásnál, ha már valamilyen egészségká­ro­so­dást észlelünk, vagy az ülőmunka hátfájással járó kö­vet­kez­ményeinél is erős lehet a motiváció a fájdalom meg­szüntetésére, hogy elkezdjünk valamilyen mozgást végezni.  
Ha már fogadalmat tettünk vagy elhatározást hoztunk változás céljából, számolnunk kell azzal is, hogy jöhetnek olyan tényezők, amelyek negatívan, vagy jó eset­ben pozitívan befolyásol­hat­ják célkitűzéseink kimenetelét, ismertette Szőke-Both Tímea. Természetesen jó lenne, ha több sikerélményük lenne, mint kudarcunk, de fontos, hogy ne féljünk a kudarcainktól sem. A siker elérését fokozhatja, hogy elképzeljük az érzést, amelyet akkor kapnánk, ha elérnénk célunkat, és ezt érdemes többször előhívni.
A kudarcból való tanulás azt feltételezi, hogy szembenézünk önmagunkkal és keressük az okokat: mi lehet az, ami megakadályozott a célom kivitelezésében? Melyik az a negatív vagy pozitív tényező, amelyik hatással tudott lenni rám? Mit kellene tennem, hogy legközelebb ne térjek le a tervezett útról? Lényegében nem szabad megijednünk a kudarcoktól sem, bár az ember nem azért tűz ki célokat, vagy tesz fogadalmakat, hogy azokat megszegje, de ha valamiért, valamiben kudarcot vallottunk, az azt jelenti, hogy ott még dolgunk van, és jó úton járunk ahhoz, hogy változást érjünk el. Ami erőfeszítést igényel részemről, csak azzal éri meg igazán dolgozni, vélekedik a pszichológus.

Egy borús hónapba érkezve

Annak ellenére, hogy januárban már elkezdenek hosszabbodni a nappalok, jogosan érezhetjük úgy, hogy ez az év lelkileg legborúsabb hónapja. Ezt az is fokozza, hogy az elmúlt hónap, amely tele volt áradó szeretettel és ünneplésekkel, hirtelen tovaillant. Nem véletlen az sem, hogy a brit egészségügyi szervezet, az NHS is foglalkozik ezzel a témával, a „Seasonal Affective Disorder” (SAD), magyarul sze­zo­nális affektív zavar nevet kapta a depresszióra jellemző tünetekkel járó, viszont jóval enyhébb hangulatváltozás. A SAD tünetei közé tartozhatnak a tartós szomorú hangulat; a mindennapi tevékenységek iránti öröm vagy érdeklődés elvesztése; az ingerlékenység; a kétségbeesés, bűntudat és értéktelenség érzése; a lelassultság (energiahiány) és álmosság érzése napközben; a hosszabb ideig tartó alvás és nehéz ébredés; a szénhidrátok iránti vágy és testsúlynövekedés; a koncentrációs nehézségek és a csökkent szexuális vágy.

Kilépni a szomorúságból

Az év elején jelentkező szezonális affektív zavarra van megoldás, ismertette a szakember. Az ember társas lény, ezért, még ha úgy is érezzük, hogy nincs hangulatunk a külvilághoz, akkor is érdemes kimozdulni néha. A chat-beszélgetésekre korlátozott kapcsolattartás nem pótolja a személyes találkozást, de a közös programok szervezése barátokkal, családtagokkal, egy új hobbi keresése akár új ismeretségeket is hozhat.
A megfelelő táplálkozás is segít. Fontos észben tartani, hogy a cukor nem jelent megoldást, sőt, adott esetben ronthatja a helyzetet. Bár a csokoládé valóban képes boldogsághormonokat felszabadítani, a cukor gyorsan érkező és gyorsan elmúló energiát eredményez. Ha édes ételeken élünk, a hangulatunk sokkal ingadozóbbá válhat, ráadásul a rossz emésztés sem közérzetjavító hatású. Ajánlatos változatosan és kiegyensúlyozottan étkezni. A téli időszakban egyébként is fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségű vitaminbevitelre, de ha épp nagyon stresszes időszakon megyünk át, vagy csak úgy érezzük, rosszul viseljük a ránk nehezedő terheket, akkor megéri egy próbát tenni a magnézium pótlásával. Az olajos magvak rágcsálása például jó kezdet lehet, tudtuk meg.
Amikor rossz kedvünk van, könnyebben elhagyjuk magunkat, ami tovább ront a helyzeten. Ha egész nap egy székben ülünk, nem is csoda, ha rosszul érezzük magunkat a bőrünkben. A rendszeres mozgás boldogsághormonokat termel, egy kiadós edzés után büszkeség tölthet el. Ráadásul, a cukorral ellentétben, a mozgásnak nincsenek káros mellékhatásai sem, így bármikor nyúlhatunk ehhez a módszerhez, ha kicsit fel szeretnénk pörgetni magunkat.
Segítséget kérni nem szégyen. A szakember szerint a SAD kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre. A fő kezelési módszerek az életmódbeli intézkedések, ideértve rendszeres testmozgást és stressz-szint kezelését; a beszélgetős terápiákat, mint a kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy tanácsadás; de indokolt esetben antidepresszánsokat is ajánlhatnak az orvosok.
Szőke-Both Tímea pszicho­ló­gus kiemelte: ha valaki úgy érzi, olyan problémája van, melyet nem tud egyedül megoldani, vagy csak beszélgetni szeretne valakivel, bátran felkeresheti az Áradat Egyesület által működtetett „hallgatlak” Erdélyi Lelkisegély Szolgálat önkéntes szakembereit e-mailben a hallgatlak.lelkisegely@gmail.com vagy telefonon a 0754–800808-as telefonszámon.