Útjaim során megismertem az ország napos oldalát, s a szegény világot is. Bangkokban, a forgatásokra menve gyakran elhaladtam egy híd alatt, ahol egy 15-16 éves anya tartotta kezében gyermekét, s könyörgött némi aprópénzért. Úgy gondoltam, inkább ennivalóval segítem a szerencsétlent, így az utamba eső szupermarketben mindig vettem egy-két finomságot, aminek az asszonyka nagyon örült. Harmadik alkalommal már kezembe adta a kissé maszatos kisdedet, aki barátságos mosollyal állta a megpróbáltatást.
Igen, Thaiföldnek két arca van. Az erős fejlődésből egy nagyon szűk elit húz hasznot. A Credit Suisse 2018-as jelentése szerint a lakosság egy százaléka birtokolja az ország vagyonának 67%-át. A szegénységi küszöb alatt a lakosság 13%-a él.
Az ország versenyképességét többek között az alacsony béreknek köszönheti. A szociális háló nagyon laza, egy betegség családokat dönthet romlásba. Az idegenforgalom árnyoldala a prostitúció, a szexturizmusnak sajnos hagyományai vannak e vidéken. Még a vietnami háború alatt öltött vészes méreteket: a Thaiföldön állomásozó amerikai katonák lendítették fel ezt az „iparágat”. A hetvenes években a MAHART székházban köztudott volt, hogy a thai kikötőkbe befutó hajókra fel kellett engedni a prostituáltakat, ha nem akartak hetekig várakozni a korrupt hatóságok bosszújából. A „szakmából” kiöregedett lányok viszont csakhamar a nyomortelepeken találták magukat, ha egyáltalán megérték a magasabb kort, mivel a nemibetegségek igencsak megtizedelték őket.
Bangkok előkelő szállodái és fényei mellett a nyomornegyedek, no-go zónáiba is eljutottam. A kosztengerben reményvesztett emberek koldultak egy kis eleségért, patkányokkal volt tele a környék, s a piszok megrendítő volt. A belvárosban a fényes luxusétterem előtt sokan kis kordékon sütöttek-főztek, néhány fillért kaptak egész napos, általában az éjbe nyúló munkájukért. A segélyszervezetek próbáltak tenni a nyomor ellen, de forrásaik az igények töredékét sem fedezik. 
A leírt helyzet orvoslásában a thaiföldi Katolikus Egyház is kivette a részét. Erről az ajutthajai Szent József-templom plébánosa adott részletesebb információt. A legújabb hozzáférhető, 2019-es statisztikák mintegy négyszázezer hívőről számolnak be, a 526 plébánián 662 pap szolgál. Jóllehet, a hívők a teljes lakosság 0,58%-teszik ki, társadalmi jelenlétük mégis jelentős. Iskolákat, szociális intézményeket tartanak fenn, s a cunami idején is emberfeletti munkát végeztek. Mondhatjuk, egy csepp a tengerben, de e kis közösség a szeretet hangjával nyújt példát a többségi társadalomnak.