– Hogyan döntöttétek el, hogy a szeminárium teljesítéséhez az elméleti – tesztalapú – vagy gyakorlati – kutatás – részt választjátok?

– Bálint Blanka tanárnő megkérdezte, mit szeretnénk. Mi inkább a kutatás mellett döntöttünk, mert mint mondta, az általában mindenkinek jól sikerül, és izgalmasabbnak is tartottuk. Sokkal érdekesebb és sokkal interaktívabb, mint az elméleti vonal.

– Hogy határoztátok meg a témát, miért épp ezt választottátok?

– Az egyik órai feladat az volt, mindenki jöjjön egy témával. Egyikünk felhozta az internethasználatot, ez igazából mindannyiunknak tetszett. Azt gondoltuk, hogy aktuális is, mindennapi téma, érdekli az embereket, így inkább válaszolnának rá. Az is szempont volt, hogy az emberek válaszoljanak a kérdéseinkre, tehát olyan dolgot kutassunk, ami érdekli őket. Igazából emiatt választottuk ezt a témát.

– A téma kiválasztása után hogyan fogtatok hozzá a kutatáshoz? 

– A témaválasztást követően meghatároztuk a szempontokat, hogy mi szerint fogunk kutatni, mire szeretnénk kitérni, illetve mire nem. Például nem tértünk ki a bántalmazásokra, mert ebben az esetben már pszichológust is meg kell jelölni, és erre nem volt lehetőségünk. Megnéztük, mi az, ami általánosan lefedi a témát, és arra kérdeztünk rá.

– Hogyan osztottátok el a feladatokat egymás között?

– Minden órára különböző feladatok voltak. Az egyik ilyen feladat a szerkesztés volt, amit olyan szaktársam vállalt el, aki jártas benne, és jók a szerkesztői képességei. Ő szerkesztette meg a kérdőívet.

– Kik körében végeztétek a kutatást?

– A kutatást fiatalok körében végeztük, 35 év volt a felső, 18 év az alsó határ. Kiskorúakat nem lehet szülői beleegyezés nélkül megkérdezni.

– Mi volt kutatásotok célja?

– Célunk az volt, hogy felmérjük, milyen platformokat használnak a fiatalok a leggyakrabban, mennyi időt töltenek az interneten, illetve mire használják. Ha kommunikáció­ra, akkor hol, milyen felületen kommunikálnak, vásárolnak-e az interneten, és ha igen, hogyan fizetnek. 

– Milyen eredményeket kaptatok?

– Az internethasználat 100 százalékosnak bizonyult, folyamatosan használják a fiatalok. A leggyakrabban használt kommunikációs platformnak a messenger bizonyult. A twitter például nagyon kis százalékban jött ki, tehát nagyon kevesen használják. Ami számomra meglepő volt, hogy arra a kérdésünkre, „Kibírna-e pár napot internet nélkül?,” volt, aki azt mondta: „Jajj, hát simán”, vagy „Igen, nagyon könnyen”, „Igen, de azért hiányozna”, vagy, hogy „Simán kibírnám, fel sem tűnne”, holott mindenki azt válaszolta, hogy naponta használja a netet, és mindennapjaik meghatározó része, akárcsak esetemben is.

– Hogyan mutattátok be a kutatás eredményét?

– Az eredményeket Power Point segítségével mutattuk be. A feladatokat felosztottuk egymás között. Öt kérdést kapott mindenki, és azokat diagramok használatával be kellett mutatni. Kitértünk arra, hogy a válaszadók milyen arányban jelölték be a megadott opciókat, és milyen következtetéseket vonhatunk le.

Demény Barbara