Hirdetés

Méhészévzáró gondolatok

HN-információ
Vége az idei méhészszezonnak is. Amit a méhcsaládjainkkal augusztus elseje után teszünk, már mind-mind a jövő évi méhészév javára vagy rovására tesszük. Zöldi István évzáró írásában a teleléshez, a családok felkészítéséhez elengedhetetlen feladatokra is kitér. Amikor e sorokat írom, csak a naptárra nézve vesszük észre, hogy lassan a nyár vége felé járunk. Biztos léptekkel közeledik az ősz, még ha az időjárás a megszokottnál magasabb hőmérsékleti értékek miatt nem igazán mutatja is ezt. Az időjárástól, a melegtől függetlenül nekünk, méhészeknek augusztus hónap jelenti az új méhészév kezdetét és a lecsengő év számadását. Ez az időszak, amikor csendben számot tudunk vetni magunkban, hogy mit csináltunk jól vagy éppen rosszul a technológia vagy a kezelések során, amiket a következőkben elhagyunk, megtartunk vagy valamilyen módon javítunk. Augusztusban már mérlegre tesszük a kipergetett mézet, és ilyen szempontból is értékelhetjük, hogy jó volt, vagy csak közepes a magunk mögött hagyott, tavaly augusztusban elkezdődött esztendő. Reménykedve gondoljuk, hogy majd a jövő év jobb lesz, majd több mézet fogunk pergetni. De ahhoz még sok munka és sok kihívás áll előttünk. Mindenekelőtt a tél, amire bizony most, augusztus–szeptember időszakában kell felkészülnünk. Jó minőségű telelőmézzel, erős és egészséges családokkal kell nekivágnunk a télnek. Nincs mentség, nincs mellébeszélés: ezek a tényezők tőlünk, méhészektől függnek. Úgy gondolom, a folyamatos tanulás és a megszerzett tapasztalatok ilyenkor mutatják meg igazán hatásukat. Nagyon fontos, hogy minden munkát – kezelést, etetést, ellenőrzést, szűkítést – időben és nagy pontossággal végezzünk, mert az elkövetkező időszakban a családok nem úgy fejlődnek, mint tavasszal vagy a nyár folyamán. Ezért hangsúlyosan oda kell figyelni az anyák petézésére, valamint a családok egészségi állapotára, mivel a most kikelő fiasítás jelenti a telelő népesség minőségét és mennyiségét. Fontos , hogy gyenge családok be- és átteleltetésével ne próbálkozzunk, ne kísérletezzünk: inkább rakjuk össze őket, mert egy erős családnak megvan minden esélye a sikeres áttelelésre. Ha pedig áttelelt, tavasszal a fejlődése is jobb, gyorsabb, erősebb. Hasonlóan fontos, hogy a családok minél kisebb atkaszámmal menjenek a télbe, ezért a kezeléseket szakszerűen végezzük, odafigyelve a használt szer hatására, amit kontroll révén tudunk megállapítani. A kezelések hatékonyságát, a kezelések nyomán lehulló atkák számát cukorporos, alkoholos lemosással vagy higiénikus aljdeszka esetén egyszerű kontrollpapír használatával ellenőrizhetjük. A telelőméz minőségére érdemes odafigyelni, mivel az elmúlt években a száraz és a meleg időjárás következtében nagyon sok helyen megjelent a mézharmat, ami a telelő méhcsaládokra nézve hosszan tartó, elhúzódó hideg esetén végzetes lehet. A mézharmat, mint telelőméz, akkor okoz problémát, ha a méhek a hideg miatt huzamosabb ideig nem tudnak tisztuló repülést végezni. A kaptár takarásánál vegyük figyelembe az utóbbi évek időjárását! Ne takarjuk túl korán a családokat, mert ezzel meghosszabbítjuk az anyák petézési idejét, ami a telelő méhek korai öregedéséhez vezet. Nekik az áttelelés és a kora tavasszal kikelő generáció etetése lenne a feladat, nem pedig most, az ősz folyamán a fiasítás gondozása, ami pempőtermeléshez és a teleléshez elengedhetetlen zsírtest csökkenéséhez vezet. Érdemes átlapozni a méhészfüzetet is. Ha feljegyzéseinkben mindent rendben találunk, és az elmaradt tennivalókra utaló felkiáltójeleket is el tudtuk tüntetni, akkor talán egy picit nyugodtabban tervezhetjük a jövőt. Reménykedjünk együtt, hogy jövő nyáron sok mézet fogunk pergetni, nem kell sokat bajlódnunk a rajok befogásával, és nem utolsósorban – végül is a méhésznek is élnie kell valamiből – a mézértékesítési árak is reális, elfogadható szinten maradnak.

Zöldi István csíkszéki mézlovag, Hargita Megyei Méhészegyesület



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!