Miután a tehén már szárazra állt, teljesen elapasztott, nem szabad tőle megvonni a takarmányt, ahogyan azt egyes gazdaságokban gyakorolják, mert legyengül, borja növekedésében is zavarok állnak be, illetve a tőgye sem jön kellőképp helyre. Az idősebb tehenek a vemhesség alatti szűk takarmányozás következtében pedig könnyen megbetegedhetnek, a hátsó lábaik lebénulhatnak, vagy akár nem tudnak felállni.
A szárazon álló tehenek napi fejadagját élősúlyuktól és a következő tejelési időszakra tervezett tejtermelésüktől függően állapítjuk meg. Fejadagjuknak feltétlenül tartalmaznia kell a borjú fejlődéséhez és a tőgyeléshez szükséges fehérje-, ásványisó-, és vitamintartalmú takarmányokat, a saját szükségletén felül. Télen és tavasszal a tehenek kapjanak 6-8 kilogramm lucernát, lóherét vagy más pillangós virágú szénát és réti szénát. Nedvdús takarmányként 5-10 kilogramm kitűnő minőségű szilázst adhatunk. A fejadagba feltétlenül beletartozik még az abraktakarmány, például 2-3 kilogramm darakeverék. A darakeverék azért nagyon előnyös, mert egyikben a fehérje több, másikban a kalcium és foszforsók. Minden szükséges tápanyagot tartalmaz, mint például a következő keverék: búzakorpa, napraforgó-pogácsa, kukoricadara, árpa vagy borsó. Nyáron és ősszel a szárazon álló tehenek elsősorban jó minőségű zöldtakarmányt kapjanak, napi 40-50 kilogrammot (lóherét, zabosbükkönyt, csalamádét stb.). A fejadagot abraktakarmánnyal egészítjük ki, körülbelül 1,5 kilogramm naponta. A zöldtakarmányt adhatjuk kaszálva, az istállóban, vagy legeltethetjük. A szárazon álló teheneket, ha van rá lehetőség, akkor ajánlatosabb legeltetni, mert ebben az időben amúgy is nagy szükség van a szabad levegőn való minél több mozgásra. A szárazon álló teheneket mind télen, mind nyáron feltétlenül el kell látnunk ásványisópótlékkal. Ebben az időszakban semmiképp ne adjunk penészes, fagyos, romlott, hibás erjesztésű takarmányokat. A napi takarmányfejadagot 3-4 etetésre osszuk fel, hogy gyomruk ne teljen meg túlságosan, mert nyomást gyakorol a méhre. Ha az istállóban van önitató, vagy a kifutóban vályú, a tehenek akkor és annyit isznak, amennyi jólesik és amennyire a szervezetüknek szüksége van. Ahol ilyen berendezések nincsenek, a teheneket nyáron minimum háromszor, télen kétszer itassuk naponta. A téli itatásnál ne igyanak túl hideg, fagyos vizet, ugyanis ez könnyen elvetéléshez vezethet.

Nagy István Csongor falugazdász, 
Székely Gazdaszervezetek Egyesülete