Az első székelyföldi mézmustrát szervezték meg január 22-én, minden járványügyi előírást betartva. Az ötletgazda és a kivitelező a Gyergyószentmiklósi Méhész Egyesület és Lovagrend volt. A minőség, a tudás, a közösségépítés és természetközeli életmód jegyében zajlott az első székelyföldi mézmustra, amire a helyszín is utalt, mivel a gyergyószentmiklósi Csíky-kert adott otthont a rendezvénynek. A megmérettetésre Gyergyószentmiklós és környékének 31 méhésze hozott mézmintát, amelyet a Gyergyói-medence gazdag flórájából termeltek. Ez azt jelenti, hogy nagy részük 750 méter tengerszint feletti területekről származott, ezért ízviláguk nagyon közel állt egymáshoz, ami megnehezítette a zsűri dolgát a győztes méz kiválasztásában, miként az is, hogy valamennyi minta nagyon jó minőségű volt. Négy szempontból bírálták el a mézeket, a háromtagú zsűri egymástól függetlenül vizsgálta a mintákat. A pontozásnál a méz tisztaságát, aromáját, sűrűségét és nem utolsósorban az ízét vették figyelembe. Mondhatjuk azt, hogy mindenik benevezett termék megérdemelte volna a díjazást, a behozott minták a méhészek komolyságát, szakmai tudását és igényességét tükrözték, de mivel minden versenynek csak egy győztese lehet, így egy pont eltéréssel sikerült a győztes mintát kiválasztani. A jelen levő méhészek az eredményhirdetésre várva szakmai és jogi előadásokon vehettek részt. Dr. Tófalvy Melinda előadásában a havasi méz jótékony hatásait ismertette. Ezek a mézek nagyon sok gyógynövény nektárjából tevődnek össze, és nem tartalmaznak semmilyen vegyszermaradványt, mivel ezeken a területeken nem folytatnak kultúrnövény-termesztést, így vegyszerek használata sem indokolt. Zöldi István az engedélyek megszerzéséről, hivatalos eljárásokról tartott előadásában felhívta a méhészek figyelmét a törvény által előírt szabályok betartásának fontosságára, valamint beszélt a támogatási lehetőségekről, a megfelelő szükséges iratcsomók megszerzésének folyamatáról. Rámutatott arra is, hogy a 334 nyilvántartott méhészből 74 méhész élt a lehetőséggel és kért támogatást az Országos Méhészeti Programban. Simma Ferenc a biomézekről szóló előadásában a bio- vagy más néven organikus méz termelői minősítés megszerzésének folyamatáról számolt be, hangsúlyozva, hogy a minősítés tulajdonában lévő méhészek az általuk megtermelt kaptártermékeket feláron tudják értékesíteni. Ugyanakkor elmondta, milyen előírásoknak kell megfelelniük azoknak a méhészeknek, akik a bió minősítést szeretnék megszerezni, továbbá beszélt a betegségek, valamint a kártevők ellen használt vegyszerek és technológiák fontosságáról. Az előadások után a részt vevő méhészek is megkóstolhatták a mézmintákat, és az eredményhirdetéskor közönségdíjast is hirdettek. A szervezők bíznak abban, hogy ennek a rendezvénynek lesz folytatása, és a korlátozások megszűntével a méhészek – és nemcsak – nagyobb számban tudnak majd részt venni. Zöldi István Csíkszéki mézlovag, Hargita Megyei Méhészegyesület