Állami támogatásból és egyszerűsített eljárásban telekkönyveztethetik a kül- és belterületeket az földtulajdonosok, azt követően, hogy az RMDSZ által kezdeményezett törvényt kihirdette az Államelnöki Hivatal. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kifejtette, a törvénymódosítás kidolgozásakor két szempontot vettek figyelembe. Az első, hogy állami költségvetésből támogassák a telekkönyvezés folyamatát. A második szempont, hogy véglegesítsék a mezőgazdasági zsebszerződések érvényességének elismerését, amelyek bejegyzése az elmúlt évek során számtalan nehézséget okozott – áll az RMDSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írták: sok esetben a telekkönyvezés folyamata olyan sokba kerül, hogy akár meg is haladja a terület valódi értékét. Nagy előrelépést jelent a gazdák számára a közlemény szerint a telekkönyvezés állami támogatása, illetve a zsebszerződések elfogadása. – Az RMDSZ választási programjának egyik legfontosabb pontja volt a birtokrendezés, a telekkönyvezés folyamatának egyszerűsítése, és ezáltal a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsítása. Az elmúlt években számos kérdést sikerült rendezni ezen a területen: 2017-ben sikerült megakadályozni a jogtalanul elvett földek visszaállamosítását, 2018-ban pedig az RMDSZ által benyújtott módosítással sikerült érvényesíteni a mezőgazdasági zsebszerződéseket, vagyis azokat a szerződéseket, amelyek nem rendelkeztek közjegyzői hitelesítéssel, mert telekkönyvek hiányában történt az adásvétel, így nem volt lehetséges a szerződés hivatalosítása sem. Ezeknek a szerződéseknek az érvényesítésével bejegyezhetővé váltak a telekkönyvben a mezőgazdasági zsebszerződések alapján szerzett használati jogok is. Azt követően, hogy az illető birtokos a dokumentumok felmutatásával bebizonyítja, hogy rendelkezik az adott telekkel, akkor egy 3 éves időtartam lejárta után birtokosból tulajdonos lesz – idézi a közlemény Csoma Botondot. Államilag finanszírozott telekkönyvezés A frakcióvezető hozzátette: a telekkönyvezést állami támogatásból finanszírozzák, amennyiben az önkormányzat lehívja az erre a célra kiírt összegeket, úgy az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) telekkönyvenként 84 lej plusz áfa értékkel támogathatja a területbejegyzést. Ez az érték tovább növekedhet külterület esetében a talaj milyenségétől függően, valamint belterületen a közigazgatási egység kategóriájának függvényében. A frakcióvezető rámutatott arra is, hogy azok az intézmények, amelyek a dokumentumok átnézésére jogosultak (közjegyzők, ügyvédek, kataszterrel dolgozó szakemberek), ezentúl online formában juthatnak hozzá az adatbázishoz, amely jelentősen megkönnyíti és lerövidíti az eljárást. – Eddig az Országos Kataszteri Program nagyrészt a kültelkekre vonatkozott, és azt a feladatot hivatott ellátni, hogy az adott telken belüli birtokviszonyokat rendezze. Mindez csak olyan esetekben vonatkozhatott beltelkekre is, ha a terület rendelkezett kültelki résszel, valamint az adott területnek a felmérésével. A törvénymódosítással ezt sikerült feloldani, tehát ezentúl beltelkekre is lehet használni az Országos Kataszteri Programban elérhető forrásokat. Ez komoly előnyt jelent azoknak a településeknek, amelyeknek sikerült a teljes kültelkét rendeznie és tovább tud lépni a beltelki területek rendezésére is. Úgy gondolom, ez lesz az a kezdeményezés, amely nagyon sok problémás helyzetet meg fog oldani a telekkönyvezéskor – mutatott rá Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. Könnyebb ügyintézést remélnek A jogszabály értelmében egyszerűsített eljárással rendezhető lesz a vidéki birtokok tulajdonjoga, ezúttal belterületen is, és a használati jog telekkönyvi tulajdonná alakítható. – Tartjuk a kapcsolatot fiatal gazdákkal, és az a tapasztalatunk, hogy nagyon sok esetben a legnagyobb gátat a gazdálkodásban a tisztázatlan földviszonyok jelentik. Számos esetben nincs letisztázva a hivatalos jogviszony, így fejlesztési pályázatokon sem tudnak résztvenni – fejtette ki érdeklődésünkre Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. Hozzátette: vidékünkre is jellemző, hogy a nemzedék váltásokat követően is nagyon alaposan ismerik a tulajdonukat képező területet, de nem tudták megszerezni a szükséges okiratokat, így hivatalosan nem tudták visszaszerezni birtokukat. Nagyon sok esetben az ügyintézés, telekkönyvezés annyiba kerül, hogy meghaladja a földterület tényleges értékét. Kiemelte: az új törvényi szabályozás nagyon nagy előrelépést jelenthet a helyi gazdaságok fejlődésében, és reményét fejezte ki, hogy idővel számos sikeres példáról számolhatnak majd be. – Tudjuk, hogy a 90-es évek elején sok esetben számos területre birtoklevelet állítottak ki, viszont sok tulajdonos időközben ezeket a területeket eladta zsebszerződésen keresztül, vagy használati jogot adott másnak. Ezeket a zsebszerződéseket, vagy birtoklási jogról szóló dokumentumokat nem lehetett bejegyezni a telekkönyvbe, ez a törvény pedig jóváhagyta ezt. Ugyanakkor szó van az ingyenes telekkönyvezésről is, minden önkormányzat 165 ezer lejt fog kapni azért, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsa. Fontos megemlíteni, hogy jó pár éve folyamatban van a szisztematikus földfelmérés is, viszont eddig csak a kültelkeket, vagy azokat a beltelkeket mérték fel, amelyekhez kültelek is tartozott. A törvény életbe lépésétől számítva a beltelkek is be fognak kerülni a szisztematikus telekkönyvezésbe, ami azt gondolom, szintén nagyon fontos intézkedésnek tekinthető a közösségeink számára – nyilatkozta lapunknak Antal Lóránt szenátor.

Szilágyi Dalma-Orsolya