Hargita megye gazdálkodói tavaly termés szempontjából egy átlagos évet tudhatnak maguk mögött. Az állatlétszám csökkent, mindez azonban a minőség javára vált. Romfeld Zsolttal, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével beszélgettünk az elmúlt évről, az igazgatóság munkatársainak tevékenységéről, az általuk szervezett képzésekről, illetve a gazdákat és megyénket érintő fontos tényezőkről. – Milyen évet zárt a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkaközössége? – A mezőgazdasági igazgatóság 2021-es tevékenységét átlagos munkavégzéssel tudnám jellemezni. Ez azt jelenti, hogy olyan feladatokat végeztünk el, amelyek a hatáskörünkbe tartoznak. Ebbe beletartozik különböző engedélyek kibocsátása területkivétel és -eladás kapcsán, az állattenyésztés terén pedig a piacon használatos termelési lapok láttamozása. Emellett az igazgatóság rendelkezik egy ellenőrző osztállyal, amely élelmiszer- és más mezőgazdasági tevékenységeket felügyel, így a műtrágya forgalmazását, biotermelők regisztrálását és annak ellenőrzését. Követtük a gazdák éves termelését, a mezőgazdasági gyepgazdálkodási üzemterveket befejeztük és lebonyolítottuk az általános mezőgazdasági összeírást a statisztikai hivatal és a távközlési szakhatóság közreműködésével. Ezenkívül számos képzést szerveztünk: általános mezőgazdasági és méhészképzéseket biztosítottunk a jelentkezőknek, valamint az agrár-környezetgazdálkodási (M10) és az ökológiai gazdálkodási (M11) támogatáshoz szükséges képzéseket is lebonyolítottuk. – Milyen termésidényt tudnak magunk mögött a Hargita megyei gazdák? – A gazdáknál átlagos év volt a termések mennyisége szempontjából. Nem volt kiemelkedő esemény vagy nagyobb területet befolyásoló meteorológiai jelenség, és kártevők sem jelentek meg nagy számban. A csapadékmennyiség is majdnem megfelelt a sokéves átlagnak. Két időszakot emelnék ki: a júliusi csapadékkiesést, amely főleg a burgonyatermesztést befolyásolta negatívan, a másik pedig, amelyekre évek óta nem volt még példa, a decemberi csapadékmennyiség. 2021-ben az átlag csapadékmennyiség magasabb volt, mint az előző években. Ez örvendetes olyan szempontból, hogy a talaj vízháztartása kicsit helyrejött. Azért emelem ki, hogy csak kicsit, mert a talaj vízmennyisége mindig el van maradva a kívánatostól. Megoldás lenne öntözőberendezések felszerelése, viszont gazdasági szempontból nem minden gazdának lenne kifizetődő, és nagyon nagy befektetésről van szó. Viszont konkrét megoldást jelentenének az agrotechnikai lehetőségek, tehát földművelési megoldások, amikor inkább a vízmegkötés lenne a cél a munkák során. – Hogyan alakult a burgonyatermés és az értékesítési ára? – Az átlagtermés 22 és 24 tonna között van, ami a nagyobb területeket és gazdaságokat érinti, ezt a számot visszahúzza a kistermelők termésátlag-elérése. A burgonya kilogrammonkénti ára 1,20 és 1,40 lej között mozog, és úgy vélem, hogy ez kielégítő. Megtérült a befektetett költség, és még pluszjövedelemhez is juthattak a gazdák. Természetesen ezenkívül voltak még támogatások, ami szintén segítség a gazdák számára. – Milyen befolyása lehet a gazdák életére az üzemanyag és a műtrágya árának folyamatos drágulása? – Sajnos a mezőgazdászok szempontjából nem vezet jóra az, hogy tavaly ősz óta az üzemanyag és a műtrágya ára folyamatosan nő. A drágulásokat nem követi a mezőgazdaságból származó késztermékek árának növekedése, pedig a befektetett munkának és költségeknek vissza kéne kerülniük a gazdálkodókhoz, némi jövedelemmel együtt. Az, hogy a műtrágya jelenlegi ára háromszorosa a 2021-ben jegyzett őszi árhoz képest, elég nagy problémát okoz, hisz a gazdáknak a tavalyi termelésből származó bevételük valószínűleg nem lesz elég a 2022-es befektetésekhez, mint a talaj-előkészítés, vetőmagok vásárlása, a kultúrák karbantartása és majd a betakarítás. – És mi mondható el az állatlétszám alakulásáról? – Hargita megyében az állatlétszám nagyjából csökkenést mutat, viszont ez a csökkenés a minőség javára vált. A múlt év elmarad a régebb jegyzett állatlétszámoktól, viszont jobb a minőség, figyelnek a gazdák, hogy nemesebb fajtákat tenyésszenek húsmarha és fejőstehén szempontjából egyaránt. A fejőrobotok is megjelentek már jó számban Hargita megyében, és bizonyos gazdaságok kezdik elérni a harmincliteres termelést. – Mekkora Hargita megyében a kihasználatlan területek mennyisége? – A terület-nyilvántartásunk is azt bizonyítja, hogy sok gyepgazdálkodási területet feladtak a tulajdonosaik, beerdősödött. Nem volt szükségük rájuk a gazdáknak, és emiatt kicsit el is hanyagolták őket. Egy mezőn, ha nem legeltetnek, akkor persze elkezd kialakulni az erdő. Jelenleg is ez a helyzet, nagyon sok terület, amely gyepgazdálkodási nyilvántartásban van, már kezdődő erdőnek minősül. Ezenkívül a szántóterületek nagy része átment megint gyepgazdálkodásba. – A jövőben is szerveznek mezőgazdasági képzéseket? – Az idén is nekifogtunk az általános mezőgazdasági képzésnek. Sajnos kicsit nehezítik a munkánkat a járványügyi előírások, de próbáljuk minél hatékonyabban megszervezni ebben a formában is. Reméljük, változni fognak a szabályozások, és a képzés gyakorlati részét is le tudjuk bonyolítani tavasszal. A méhészképzés szintén folyamatban van, emellett pedig a gasztronómiai pontok kialakítását elősegítő tanfolyamot is szerveztünk, persze mindent az előírásoknak megfelelően. Nem utolsósorban ősszel ismét indítunk az agrár-környezetgazdálkodási (M10) és az ökológiai gazdálkodási (M11) támogatáshoz szükséges képzéseket. – Milyen újdonságokra számíthatnak a gazdák ebben az évben? – Már átment a közvitán két kormányhatározat-tervezet, az egyik a védett övezetben, vagyis üvegházban és fóliaházban termesztett zöldségek támogatásáról szól. Ennek alapkövetelménye, hogy tíz áron termeljen a gazda, illetve megvan a négyzetméterre előállítandó termékmennyiség is. A másik a fokhagyma úgynevezett de minimis támogatása, amelyben akkor részesülhetnek a gazdák, ha legalább harminc vagy annál több áron termelnek fokhagymát. Ez egy segítség a gazdák számára, főleg abból a szempontból, hogy a fokhagymát bizonyos vetésforgókba is be lehet iktatni. Ami még érdekességnek számít, hogy Hargita megyében megjelentek szintén vetésforgó szempontjából lényeges kultúrák, mint a silókukorica, szemes kukorica, repce és napraforgó is. A napraforgó tavalyi átlagtermése kétezer és kétezer-ötszáz kilogramm között volt, és költségszámítások szerint jövedelmező is.

Szilágyi Dalma-Orsolya