Hargita megyében is egyre nagyobb állományveszteséget okoznak az álló- és vándorméhészeknek a szorgos rovarokat legyengítő, tizedelő rejtélyes megbetegedések. Az áttelelési esélyek romlásához a téli élelemkészletbe gyűjtött harmatméz is hozzájárul. Tapasztalataikat és a szükséges tennivalókat a Hargita Megyei Méhészegyesület szombati, csíkszeredai találkozóján vitatták meg a döntően Csík és Gyergyó térségéből érkezett méhészek. A tavaly észlelt méhegészségügyi problémák sokasága, valamint az eddigi telelési tapasztalatok összegzése érdekében szakmai megbeszélésre hívta február 26-án tagjait a Hargita Megyei Méhészegyesület. A Csíkszeredában, a megyeháza márványtermében tartott találkozón való részvételt a járványügyi szabályok betartása érdekében a szervezők előzetes regisztrációhoz kötötték, ennek is betudhatóan az eseményen jelen levő méhészek száma jóval elmaradt a korábbi esztendőkben megszokottól. A gyűlés elején Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük Balde Ernőt, a nyárádszeredai méhészegyesület, illetve az egy éve megalakult Erdélyi Magyar Méhész Egyesület elnökét. A házigazda egyesület vezetője a megbeszélés elején a tavaly elhunyt Rácz Ilonára, az egyesület alelnökére és aktív, oszlopos tagjára emlékezve egyperces néma főhajtásra kérte a jelenlevőket. Rejtélyes kaptárelhagyás Lázár Tibor a méhészeti problémákra térve elsőként a rejtélyes kaptárelhagyás jelenségét említette. A szakember különösen aggasztónak nevezte, hogy a jelenség olyan erdei övezetekben – például a Hargitán székelő – állóméhészetekben is előfordult, amelyek távol esnek a növénytermesztési céllal művelt mezőgazdasági területektől. A jelenségnek tehát nincs köze a mérgezéshez, a nagyipari növénytermesztésben használt vegyszerekhez – állapította meg az egyesület elnöke. A szakember külön odafigyelésre inti a méhésztársait, amennyiben állományukban legyengült, mászkáló, céltalanul bolyongó méhcsaládokat észlelnek, mivel ez a méhek belső, gyakran tünetmentes gyomorproblémáira utal. A nozéma kezelésére, megelőzésére – amit a nem megfelelő minőségű telelőméz is kiválthat – Lázár a csersavoldat használatát ajánlja, amit boltból vásárolva vagy tölgyfakéreg alkoholos kivonatával házilag is elkészíthetnek a méhészek. A borászati célra gyártott tasakos csersavpor esetében – ami például a csíkszeredai méhészüzletben is elérhető – az ajánlott csersav-mennyiség családonként 1 gramm, amit cukorszörphöz keverve, majd a méhekre, a fészekkeretekre spriccelve juttathatnak ki a családokra. A készítményt a méhek egymás tisztogatása közben fogyasztják el. A két-három naponta megismételt kezelések a legyengült családokban már két hét alatt szemmel látható változáshoz vezetnek, azonban a túladagolásra a méhanyák a fiasítás ideiglenes leállításával reagálnak – hívta fel a figyelmet Lázár. A fentiekhez kapcsolódóan egyébként a találkozón több méhész is megosztotta a tapasztalatait, kitérve azokra a problémákra is, amiket a telelőkereteket tavaly augusztusban, szeptemberben elárasztó harmatméz okozott. Változások a Méhészeti Programban A méhészeket érintő hírekről, jogszabályiváltozásokról Zöldi István, a méhészegyesület vezetőtanácsának tagja tájékoztatta az érdeklődőket, ugyanakkor ismertette azt a tervezetet is, amivel a méhészek javaslatára a mezőgazdasági minisztérium módosítani készül az Országos Méhészeti Program (PNA) keretében kínált támogatásokon. Újdonság, hogy az elit, szaporítással foglalkozó vagy pedig anyanevelésre szakosodott méhészetek családonként évi 10, illetve 20 kiló cukorlepény-vásárlási támogatásra lesznek jogosultak, de változás várható a védőruházatra és méhészeti eszközvásárlásra kínált támogatás terén is, ami ezentúl egy helyett két alkalommal vehetnek igénybe a méhészek. A vándorméhészek kérésére a szaktárca a PNA-támogatással vásárolható utánfutók és emelő, rakodó berendezések körét a méhészeti konténerekre, pavilonokra is kiterjeszti, továbbá 150-ről 75 méhcsaládra kívánják csökkenteni azt az állomány-küszöböt is, ami fölött térítésmentessé válnak a méhészeti laborvizsgálatok költségei. A romániai méhészek támogatására a PNA keretében a minisztérium tavaly 50,21 millió lejt fordított, idénre a rendelkezésre álló támogatási keretösszeget 50,232 millió lejben, 2022-re pedig 50,186 millió lejben határozzák meg. Tisztújítás az egyesületben A találkozó utolsó napirendi pontjaként – a négyéves megbízatás lejárta és az egyesület alelnökének elhalálozása miatt – a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetőtanácsának tisztújítására is sor került. A közgyűlésen jelen levő méhészek egyöntetű szavazattal Lázár Tibort a megyei méhészegyesület vezetésével újabb négy esztendőre bízták meg. A szakember megszakítás nélkül, immár 1986 óta irányítja az egyesületet. Munkáját az egyesület alelnökeként, valamint az egyesülethez tartozó méhészüzlet ügyvezetőjeként a továbbiakban Zöldi István segíti, míg a vezetőtanácsban a csíki méhészeket Lajos Ferenc, a Maroshévíz környékieket Tőkés Attila, a Gyergyó térségi méhészeket pedig új vezetőtanácsi tagként Rokaly Attila, gyergyócsomafalvi méhész képviseli a következő négy esztendőben

Domján Levente