Nem szeretnék, hogy ellaposodjon a tevékenység, ezért időről időre újabb és újabb tanfolyamokkal és fejlesztési tervekkel kívánja minőségi termékek készítésére ösztönözni a Hargita megyei termelőket Hargita Megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. A napokban a kézműves sajtkészítők tudásfrissítésén volt a sor. Következnek az állattenyésztők. Három helyszínen is egy-egy napos szaktanácsadással egybekötött sajtkészítő tanfolyammal örvendeztette meg a tejfeldolgozás magasabb szintjére törekedő gazdákat Hargita Megye Tanácsának Fejlesztési Ügynöksége. A székelyföldi kézműves sajtkészítők körében jól ismert Kiss Ferenc, magyarországi sajtmester által vezetett felkészítők sora hétfőn Szépvízen, a Csengő Tejszövetkezet tejfeldolgozó üzemében indult, kedden Homoródalmáson Sándor Hubáék, tegnap pedig Tekerőpatakon Bálint Attiláék sajtmanufaktúrájában látták vendégül a tanfolyam résztvevőit. A részletekről, a tanfolyam előzményeiről és várható hozományairól a három napos szakmai felkészítő szervezőjét, Cilip Árpádot, a megyei önkormányzat fejlesztési ügynökségének igazgatóját kérdeztük. – Mindennek alapja a képzés, a tudás, a friss információk átadása. Tizenegy esztendővel ezelőtt a Székely termék védjegy bevezetését is a termelők, gazdálkodók képzése előzte meg. A kezdetet akkor is sajtkészítő tanfolyamok jelentették, annak érdekében, hogy a gazdák a tejtermékeiket minél magasabb szinten, minél nagyobb hozzáadott értékkel tudják feldolgozni és értékesíteni. Aztán kiderült, hogy nincs értékesítési felület. A megyei tanács ekkor indította el a havi vásárok rendszerét, továbbá a Székely termék védjegy bevezetését is. Az elmúlt 11 év bizonyította, hogy a kezdeményezés sikeres: a vásárokat azóta is sokan látogatják, a termelők családjának rendszeres bevételi forrást jelent, a Székely termék védjegyet pedig mára 153 termelő több mint ezer terméke viseli – hangsúlyozta Cilip Árpád. Hozzátette, a tegnap zárult sajtkészítő tanfolyamok is kettős célt szolgáltak: egyrészt frissíteni, újítani kívánták a sajtkészítésben járatos gazdák ismereteit, másrészt a képzéssel azt is elszeretnék kerülni, hogy e sok színű és rendkívül kreatív tevékenység idővel elsekélyesedjen. – Úgy éreztük nem tudunk továbblépni, ha nem szervezünk újabb és újabb felkészítőket a termelőknek. Most a sajtkészítőkön volt a sor, de a közeljövőben az állattenyésztők számára is szeretnénk hasonló egynapos, a friss elméleti és gyakorlati tudás elsajátítására egyaránt alkalmat adó eseményeket, találkozókat szervezni. Azonkívül, hogy mi is próbálunk a termelők számára új piacokat, értékesítési csatornákat nyitni, elengedhetetlen, hogy az új ismeretek befogadásával a gazdák is akarjanak fejlődni. Kiss Ferenc sajtmester mindig is partner volt a székelyföldi sajtkészítők tudásszintjének bővítésében, sőt az ő közreműködésével készült el a Hargita sajt receptúrája. A Hargita sajt kiváló lehetőség azon fiatal gazdák számára is, akik külföldről hazatérve tejtermelésbe, sajtkészítésbe fognának. A mostani képzéseken épp ezért nemcsak a tejfeldolgozásra koncentráltunk, hanem arra is, hogy tájékoztassuk a résztvevőket azokról a pályázati lehetőségekről, amiknek a támogatásával akár egy teljes sajtmanufaktúrát kialakíthatnak és felszerelhetnek. Ez is része a koncepciónknak, ugyanis ezek az információk is nélkülözhetetlenek a továbblépéshez – fejtette ki lapunknak Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének vezetője. Elmondta, a pályázati szaktanácsadás során nemcsak a mezőgazdasági, hanem a vendéglátás, agroturizmus terén elérhető támogatási forrásokról is tájékoztatták a sajtkészítő gazdákat. – A rendezvényekre meghívott szakemberek konkrétan a tejfeldolgozást, a sajtkészítő manufaktúrák támogatását preferáló pályázati lehetőséget mutatták be, ami ugyan nem mezőgazdasági jellegű, de eszközök, berendezések vásárlása terén nagyon jól társítható az állattartási, tejtermelési tevékenységhez. Ugyanilyen megfontolásból hívtunk a három találkozóra gasztronómiai szakembert is, aki a lekövethető módon készített élelmiszer fontosságára próbálta felhívni a figyelmet, amit ily módon a vendéglők, panziók is vásárolhatnak. Ennek nyilván költségvonzata is van, emiatt drágábbak az élelmiszerek, de a magasabb minőség révén magasabb árszintre, akár a prémium kategóriás termékek csoportjába is emelhetők az ily módon készített sajtféleségek. Azt szeretnénk, hogy a prémium termékeket minél hamarabb különálló csoportba sorolhassuk a Székely termékek családján belül is – hangsúlyozta Cilip Árpád. A fejlesztési ügynökség igazgatója kiemelte: nemcsak a piacra jutás, a vásárszervezés, a marketing és arculati elem tervezése, de a pályázatírás és az ehhez szükséges dokumentációk összeállítása terén is igyekeznek minél több adminisztrációs terhet levenni a gazdák válláról. Ugyanakkor vállalják a termelők és a különböző szakterületen tevékenykedő szakemberek közötti kapcsolatépítést is, ami szintén a gazdák fejlesztési terveinek, elképzeléseinek megvalósulását szolgálja. – Nem kell minden pályázó mindenhez értsen. Segítünk megkeresni és meg is találni azokat a szakembereket, akik kompetensek az adott kérdés vagy probléma megoldásában. Elmúlt annak az ideje, hogy a pályázni, fejleszteni kívánó gazdák dossziékkal futkossanak a városban. Mi megkeressük a szakembereket, a minőségi termékek számára piacot is teremtünk, a gazdának csak arra kell fókuszálnia, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termékeket adjon ki a kezéből – szögezte le Cilip Árpád.

Domján Levente