Farmlátogatások alkalmával ismerkednek meg a középiskolások és az egyetemi hallgatók a helyi jó példákkal. Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége egyedüli kedvezményezettként valósítja meg a CAPfuture – Információs intézkedések az egészséges és minőségi élelmiszerekért európai projektet, tizenkét hónapon keresztül, az Európai Bizottság társfinanszírozásával. A projekt fő célkitűzései között szerepel az ökológiai, precíziós gazdálkodás népszerűsítése, valamint az új európai stratégia, a „Farm to Fork” elnevezésű stratégia. Ahogyan erről már korábban beszámoltunk, a cél az, hogy a fiatal gazdálkodókat az országban maradásra ösztönözzék, támogassák az egészséges élelmiszerek előállítását és biominősítésüket. Másrészt a kistermelők, gazdálkodók munkájáról, valamint az egészséges táplálkozás fontosságáról tájékozódhatnak a diákok. A 2021-re tervezett fő tevékenységek középiskolások és egyetemisták tematikus látogatásaiból állnak a megye több gazdaságába. Így világosabb képük lesz az élelmiszer-alapanyagok előállításának, feldolgozásának folyamatáról. – Évek óta hangsúlyozzuk a szakoktatás, a gazdák, vállalkozók támogatásának fontosságát. Térségünk egyik nagy előnye, hogy fellelhetők nálunk a helyi, egészséges termékek, élelmiszerek, amelyek valódi kincseknek számítanak. Ezeket a tevékenységeket folytatni kell, ezért is rendkívül fontos a helyi gazdák, vállalkozók támogatása. És a szakma elsajátítása, egy vállalkozás indítása a fiataloknak is jövőképet, az itthon boldogulás lehetőségét biztosítja. Ezért jó, ha időben megismerkednek ezekkel a tevékenységekkel, és lehetőleg felkelti az érdeklődésük – nyilatkozta a projekt kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A járványügyi előírások tiszteletben tartásával az ügynökség a Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen első körben három diákcsoport – a csíkszeredai Kós Károly és a Venczel József Szakközépiskolából, valamint a dánfalvi Petőfi Sándor Középiskolából – vett részt három, Hargita megyei gazdaság, valamint egy családi pékség látogatásán, Újtusnádon, Dánfalván és Gyergyócsomafalván. A terepszemlék során a diákoknak ezáltal lehetőségük nyílt megtekinteni a nagy teljesítményű rendszereket, a gyártási folyamatot, illetve kis háztáji gazdaságokat is megismerhettek, ahol a család látja el a mindennapi feladatokat, alkalmazottak nélkül. Egy következő farmlátogatás során Csíkdánfalvára utazott a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium két diákcsoportja. A látogatások Csík­dánfalva község különböző gazdaságaiban zajlottak, az első az Angus húsmarhára, a második pedig román pirostarka tejelő szarvasmarhákra szakosodott. Ez a nap sokszínűnek nevezhető, hisz a diákok a szarvasmarhatartás mindkét formájával megismerkedhettek. Gál Ervin, az Angus húsmarhák gazdája körbevezette a diákokat a farmján, ahol részletekbe menően mesélt a húsmarhatartásról. Ezek a jószágok a nyári időszakot a legelőn töltik, télen sincs velük olyan sok munka, ami a fejőstehenek tartásánál nem mondható el. Mint megtudtuk, az állatokat, pontosabban a borjúkat élő állatként adják el, nagy a kereslet rá, sosem születik annyi állat, hogy ne tudják azt értékesíteni. A következő farmon fejőstehenekkel találkozhattak a diákok, ahol Antal László gazda vezette őket körbe. A gazdák általában egyöntetűen kiemelték, hogy nehéz munkaerőt találni, és ez okoz a legtöbb bosszúságot egy gazdaságban. A diákok megismerkedhettek a fejőrobot működésével, a gazda szerint pedig ez egy nagy terhet vett le a vállukról. – Az első hónap nagyon nehéz volt, amíg a tehenek megtanulták, hogy hova kell beállniuk és ott mi történik. Éjjelünket és nappalunkat is itt töltöttük. Most már mindegyik jószág érzi, hogy mikor jött el a fejés ideje és a robot pedig mindent elvégez. Ha valamilyen probléma történik, akár éjjel is, a rendszer azonnal küld értesítést a telefonomra, így van lehetőségem azonnal megoldást találni – hangzott el. A diákok számára érdekfeszítőek voltak az új technológiák megismerése, sokan kérdésekkel özönlötték el a gazdákat, akik saját tapasztalataikból és a sok éves munkának köszönhetően minden érdeklődésre érdemben válaszolni tudtak. – Célunk volt, hogy a diákoknak bemutassuk azon helyi gazdálkodások mindennapi életét, akik részt vettek a Vidékfejlesztési Egyesület által kiírt mintagazda programon és jó eredményeket is elértek. Igyekeztünk, hogy nagy, ipari, legújabb technológiákat alkalmazó gazdaságok működését is megismerjék, de fontosnak tartottuk, hogy a kisebb háztáji gazdaságok mindennapjaiba is betekintést kapjanak, ahol a családtagok végzik el az összes feladatot. Azért lényeges, hogy mindkét vetületét megismerjék a gazdálkodásnak, mert az új technológiák nélkül nem lehetséges a fejlődés és a mindennapi munka megkönnyítése, de a kis családi gazdaságok is nagyon fontosak, hisz amellett, hogy a család mindennapi megélhetését is megteremtik, egészséges, lekövethető élelmiszert állítanak elő, amely térségünket gazdagítja. A Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen nem titkolt célunk, hogy a farmlátogatások által igyekszünk kiépíteni egy szorosabb kapcsolatot a diákok és gazdálkodók között, hogy különböző gyakornoki programok jöhessenek létre és, hogy hosszú távon munkaszerződések is szülessenek, és a fiatalok szerepet vállaljanak a helyi gazdaságok, vállalkozások életében. A továbbiakban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatóit is szeretnénk bevonni a farmlátogatásokba, amelyekre itthon, Magyarországon, illetve Szlovákiában is sor kerül, valamint tervben van a hosszú távú együttműködés is az egyetemmel, ami a Székely termékek új metodológiáját illeti – mondta el Cilip Árpád, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője.

Szilágyi Dalma-Orsolya