Díjazták a megye legjobb mintagaz­da­sá­gait a hétvégi karácsonyi vásáron. A Mintagazda-programot 2014 óta Har­gita Megye Tanácsának alin­téz­mé­nyeként működő Vidékfejlesztési Egyesület bonyolítja le, idén több mint negyven gazda részvételével. Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működő Vidékfejlesztési Egyesület idén is lebonyolította a Mintagazda-programot, amelyen több mint negyven gazda vett részt. Az egyesület vezetői szerint minden évben új partnereket vonnak be a programba, idén a zsűritagok a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének szakemberei, illetve a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársai közül kerültek ki. László Csongor, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója elmondta: a Mintagazda-programba a kisebb és a nagygazdaságok is beneveztek, a programon belül minden évben szeretnének új gazdákat díjazni, így azokat a gazdaságokat, amelyek már elnyerték a mintagazda címet nem ellenőrzik. Jól teljesítettek a gazdák A gazdáknak többpontos kritériumrendszernek kellett meg­felelniük: a szarvasmarha-, illetve juhtenyésztőknél figyelembe vették a fajtisztaságot, hogy törzskönyves állományt tartanak, értékelték a gazdaság rendezettségét. A növénytermesztés szempontjából figyelembe vették, hogy betartják-e a gazdák a vetésforgót, illetve, hogy hány kultúrát használnak fel. – Nagyon örülünk, hogy megismerhettük ezeket a gazdákat és büszkék vagyunk mi is arra a munkára, amelyeket bemutattak. Mindenhol tiszta, rendezett gazdaságokkal találkoztunk és elmondhatjuk, hogy őszintén megérdemlik ezt az elismerést, hiszen nem kis munkát fektettek bele abba, hogy ilyen gazdaságokat tudjanak kialakítani – mondta el László Csongor. Tizenkét gazdát díjaztak Összesen tizenkét gazdát díjaztak három kategóriában: a zöldségtermesztők, a kis- és nagyállattartó gazdaságok versenyeztek egymással. A díjakat a hétvégi karácsonyi vásár keretében adták át a résztvevőknek. A növénytermesztés kategóriában első helyezést ért el a gyergyócsomafalvi Jánosi Tibor, a második helyet a csíkszentdomokosi Kur­ko Gar­den szerezte meg, harmadik lett a csíkbánkfalvi Biró Mónika. Az állattenyésztéssel foglalkozó kis- és közepes méretű gazdaságok kategóriájában első díjjal tért haza a gyergyóremetei Csortán Tibor, másodikként a csíkcsicsói Fekete Attila, harmadikként pedig a pálpataki Lőrincz György. Az állattenyésztéssel foglalkozó nagygazdaságok kategóriában nagyon szoros volt a verseny, így a dobogós helyezéseken összesen hat osztozott. Első lett az újtusnádi AndyZoo Farm és a csíkdánfalvi Antal László, második helyezést ért el a csíkbánkfalvi Sándor Zoltán Zsolt és a csíkjenőfalvi Vizi János, harmadikként végzett a gyergyóremetei Fehér Árpád, illetve a csíkszentgyörgyi Tekse Tivadar. – Sokszor úgy gondoljuk, hogy csak tőlünk távol lehet bármi tökéletes, szép és jó. Az itthoni, székelyföldi gazdák is komoly értékeket képviselnek, és nem kis dolgokat valósítanak meg önerőből. Fontos, hogy fiataljaink is lássák ezeket a jó példákat, és ne az a tévhit keringjen, miszerint egy nagyon jó farmért Svájcig kell utazni. Fontos, hogy ezeket a jó példákat megmutassuk és lássa a nagyközönség, hogy környékünkön is már milyen jó irányba haladt a gazdaságok korszerűsítése – nyilatkozta lapunknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. – Már a szüleim és nagyszüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, így örököltem ezt a tevékenységet. 2003-ban hét darab szarvasmarhával kezdtem el gazdálkodni, mára pedig több mint száz jószág található az istállóban. A fejőrobot beruházása létfontosságú volt, hiszen ebben az ágazatban is nagy gondot jelent az emberhiány. De mindenképp fontos azt megjegyezni, hogy ehhez a mesterséghez szükséges az állatok szeretete, mert nem lehet ebben dolgozni, ha csak a profitorientáltság vezérel – jegyezte meg a csíkdánfalvi Antal László. László Csongor ugyanakkor elmondta: egyesületük hosszú távú céljai közé tartozik, hogy azok a diákok, akik mezőgazdasági iskolákban tanulnak a szakmai gyakorlatukat a mintagazdáknál töltsék el. Meglátása szerint: nem feltétlenül van értelme Hollandiában vagy akár Németországban gyakorlatozni egy farmon, hiszen nem biztos, hogy az ottani tapasztalatokból az itthoni környezetben sok minden alkalmazható. A helybeni gazdáknál pedig már bejáratott fortélyokat alkalmazhatnak és vehetnek át a diákok – mutatott rá az egyesület vezetője.

Szilágyi Dalma-Orsolya