Lassan kilenc évvel ezelőtt vágott bele a mangalicatenyésztésbe Sinka Arnold, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza, akinek vörös törzstenyészete van Nyikómalomfalván, hízó- és tenyészállatokat nevel, illetve értékesít. Tíz kocával és egy kan disznóval kezdte a munkát. Vele beszélgettünk az elmúlt évről, a gazdákat ért nehézségekről. Sinka Arnold szerint nem volt könnyű évük az állat- és ezen belül is a sertéstartóknak, hiszen a román parlamentben készülő, háztáji sertéstartás szabályozására vonatkozó előterjesztések gyakorlatilag felszámolták volna azt. A sok terjedő hír pedig zavart keltett a kisgazdák körében. Ugyanakkor a sertéspestis terjedése miatt is számos nehézségbe ütköztek. Bár meglátása szerint egyre fogy azok száma, akik állatot tartanak háztáji gazdaságban, az elmúlt év bebizonyította, hogy erre igenis szükség lenne. – A tavalyi év megmutatta, mennyire szükség lenne helyi mezőgazdasági termékekre. Ha a határokat lezárják, és az élelmiszer-szállítmányok nem érnek ide, gyakorlatilag élelem nélkül marad a székelység. Éppen ezért tavaly nagyon sokan ismét visszatértek az állattartáshoz, a föld megmunkálásához, a baj az, hogy gyorsan felejtenek az emberek, és idén már újra kevesebben kezdtek neki – fogalmazott Sinka Arnold. A szakember szerint az illetékeseknek arra kellene figyelniük, hogy megmaradhasson a háztáji sertéstartás, viszont a húskereskedők annyira alacsonyan tartják az árakat, hogy szinte nem is éri meg a gazdáknak disznót hizlalni. – E kettősség miatt úgy látom, hogy egyre kevesebben tartanak sertést otthon. Tavaly a tendencia kicsit pozitív irányba mozdult el, a járvány miatt többen vásároltak malacot, de az idén már kevesebben vágtak bele. Sinka Arnold szerint ez egyrészt a gabonaárak emelkedésével magyarázható, hiszen e téren is jelentős növekedést tapasztalhattunk, másrészt elkényelmesedtek az emberek, gyakrabban járnak étterembe, napi menüket fogyasztanak, és kevesebbet főznek otthon. Sinka Arnold szerint a kistérségi vágóhidak elindítása lehet egyfajta megoldás az állattartóknak, hiszen ezzel is alternatívát biztosítanának a gazdáknak az állataik értékesítésére. – Ezt látnám jó megoldásnak, hogy akinek kedve van, és akarata hozzá, hogy tíz-húsz disznót tartson, akkor annak legyen lehetősége is a megfelelő értékesítésre. Az egyik legnagyobb probléma jelenleg a családi gazdaságok esetében, hogy ha nincs meg a megfelelő kapcsolati tőkéjük, nem tudják eladni állataikat – ismertette a falugazdász. Mint mondta, Kápolnáson nemrégiben el is indult egy kisvágóhíd, amely azt a térséget úgymond kiszolgálja, de Székelypálfalván is épül egy. Keresztúron már megépült, és remélhetőleg a közeljövőben üzembe is helyezik. – Úgy látom, az embereknek lenne igényük, és több pénzt is áldoznának arra, hogy helyit vásároljanak. Ha ki tudnánk építeni egy ilyen láncot, a gazdákat is könnyebben lehetne meggyőzni arról, hogy igenis megéri sertést tartani. Egyrészt a családjaiknak is megtermelnék a szükségeset, a pluszt pedig tudnák értékesíteni – fogalmazott Sinka Arnold. A vírusok időszakát éljük Az afrikai sertéspestis is nagymértékben megnehezítette idén a gazdák dolgát. A betegség terjedésének megfékezése érdekében próbálják a parlamentben bevezetni a különböző szabályozó intézkedéseket, amelyekből több szakminisztériumi tervezet is készült, ám a gazdaszervezetek ellenállása miatt mindeddig egyiket sem fogadták el. – Az államkasszából nagyon sok pénz folyik el a kártérítésekre. Én úgy tudom, hogy ahol rendben volt a gazdaság, és igényelték, mindenki megkapta a pénzt, vagy a közeljövőben meg fogja kapni – mondta a szakember. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha ezres nagyságú farmok kiesnek a betegség miatt, az bizony a piacon is meglátszik. Ilyen esetben pedig csak külföldről történik a pótlás, ami sokkal nehezebb és drágább is lehet. Mint mondta, a gazdák, állattartók is könnyedén megtehetnek bizonyos óvintézkedéseket, annak érdekében, hogy minimalizálják a vírus bekerülését a gazdaságukba. – A cipő fertőtlenítése az istálló, pajta bejáratánál szerintem nagyon fontos. Persze másképp is bekerülhet a vírus, de ez a minimális, amit megtehetünk állatainkért. Amikor erdőn, mezőn járunk, akkor azt a ruhát lecseréljük, és azután megyünk be az állatokhoz – sorolt néhányat az óvintézkedések közül Sinka Arnold. Mint ismeretes, Romániában három éve okoz jelentős károkat a sertéspestis, amelynek mindeddig nem nagyon van ellenszere. Amelyik gazdaságba bekerül, ott gyakorlatilag elpusztítja az egész állományt. – Én is tartok tőle, hogy bekerül az állományomba, de ezzel kell éljünk, akárcsak a Coviddal. Úgy látszik, ez a 21. század a vírusokról szól – jegyezte meg a mangalicatenyésztő. Udvarhelyszék több településén is azonosítottak gócpontokat az elmúlt két évben, ilyenkor lezárják a gazdaságot, nem lehet az állatokat mozgatni, sem levágni, értékesíteni, s ez mind a gazdák életét nehezítette meg – tette hozzá. Tudatosabbak a gazdák A falugazdász szerint az utóbbi években tudatosabbakká váltak a gazdák, belátták, hogy a disznóhús bevizsgáltatása a saját érdeküket szolgálja, így nem sajnálják azt a ráfordított időt és a jelképes összeget, hogy állatorvoshoz vigyék a levágott állatok húsát. – Ez amúgy kötelező is lenne, törvény van rá, hogy minden egyes fülszámozott állatot be kellene vizsgáltatni, különben nem lehetne kivenni a rendszerből – mondta el Sinka Arnold. Jelenleg 12-13 lej körül mozog a háztáji sertések kilogrammonkénti ára, ez a szakember szerint, ha két-három állatról van szó, amelyeket eladásra nevelnek, akkor éppen csak a fenntartás költségeit fedezi. Ahhoz, hogy a gazda számára valóban jövedelmező legyen, több állatot kellene tartani, azért, hogy a ráfordított munka valóban megtérüljön. A kereskedelmi farmokról érkező állatok húsa jelentősen olcsóbb. – Én úgy látom, hogy mindenki vágyik arra, hogy házi terméket készítsen, még akkor is, ha nincs lehetősége disznót vágni. Sokan vásárolnak húst, feltöltik otthon kolbásznak, hiszen másabb a házi, a helyi, amit a saját kezével készít, a saját szája íze szerint ízesít az ember – jegyezte meg. Borús jövőkép Sinka Arnold szerint szomorú jövő előtt állnak a kisgazdák, meglátása szerint egyre kevesebben fognak foglalkozni mezőgazdasággal, eliparosodik ez az ágazat. – Tíz év múlva már nem így lesz, hogy otthon tartunk egy-két disznót. Lesznek nagyobb gazdaságok, farmok, ahol előállítják a tejet, húst, tojást, s onnan megvásároljuk majd. Ilyen irányba kell elmozduljunk mi is, és a törvények is, amelyeket ezután hoznak meg, illetve a stratégiák is ennek megfelelően kell készüljenek – zárta gondolatait Sinka Arnold.

Hadnagy Éva