Barátoson találkoztak április elején az orbaiszéki mezőgazdasági termelők. Mintegy hetven gazdálkodó volt jelen a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által szervezett fórumon, az előadók között voltak a megye agrárintézményeinek képviselői, és a politikum is képviseltette magát. A több mint háromórás értekezleten építő jellegű párbeszéd alakult ki gazdák és hivatalosságok között. Tánczos Szabolcs polgármester házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket. Fontosak az ilyen találkozók, lehetőséget adnak a mindennapi problémák átbeszélésére, a gazdák első kézből kaphatnak friss információkat az agrárium területéről – emelte ki. Fejér László szenátor, aki nem vallja magát mezőgazdásznak, de „nyakába varrták a Kézdi Lacto Coop szövetkezetet”, kifejtette: sok gond van a mezőgazdaságban, de nem csak, más ágazatokat is súlyosan érint a gazdasági válság. Ha nem vetünk, nem műtrágyázunk, ősszel nem lesz, mit aratni. De ha lesz is termés, akkor raktárkapacitásokra van szükség, hogy a gazdáknak ne kelljen már betakarításkor olcsón eladniuk terményeiket. A raktározás egyben élelmiszer-biztonsági kérdés is, ezért fontos, hogy a gazdák támogatást kapjanak raktárak létesítéséhez. Hatalmas összeg áll rendelkezésre, ezért javasolta, hogy egyszerűsített pályázatok formájában támogassák a farmereket – hangsúlyozta. Könczei Csaba képviselő, a parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja az RMDSZ gazdasági bizottságának törekvéseiről beszélt. Javaslatokat tettek, melyek rövid távon megoldást adhatnak a gazdasági és élelmiszerválság következményeinek kivédésére. Szakmai elemzésére alapozva ő három dolgot javasolt, amit meg kell oldania a kormánynak. Első a hathatós gázolaj-támogatás a mezőgazdasági termelők részére, függetlenül a gazdaság jogi formájától, természetes személyeknek is, és ezt rögtön meg kell oldani – hangsúlyozta Könczei. Második javaslata a raktárkapacitások létesítésének támogatására vonatkozott. De mint megjegyezte, ha lesz is támogatás, kétséges, hogy lesz-e építőanyag, és milyen áron, a gyors megvalósításhoz. A műtrágya ártámogatása is a javaslatai között szerepel. A szükséges, megfelelő mennyiségű, a talajminta-elemzéseken alapuló, nem túlzott műtrágyázásról kell beszélni – mondta. Az esetleges támogatásokat az őszi munkálatok során vehetnék igénybe – fűzte hozzá. Megállítanák a tarlóégetést Porzsolt Levente, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter erdészeti tanácsadója többek között a múlt héten elfogadott, a tarlóégetésekről szóló sürgősségi kormányrendeletre tért ki. Kovászna megye nem tartozik a „piromániás” megyék közé, de tudni kell, hogy a minisztérium azon van, hogy megállítsa a tarlóégetéseket. „Nagyon drasztikusan fogjuk szankcionálni a tarlóégetőket” – húzta alá. A mezőgazdasági területeken gyújtott tüzet a minisztérium informatikai rendszerével tudják követni – mondta. A mezőgazdasági minisztérium a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségen (APIA) keresztül a maga során bünteti a száraz növényzet égetését, az ő követési rendszerük is mutatja az illegális égetéseket. A büntetések nagyok, egészen a támogatások teljes megvonásáig terjednek – figyelmeztetett Porzsolt. Minden vadkárt be kell jelenteni Porzsolt Levente a vadkárokra is kitért. Nem helyes, hogy a gazda kukoricáján híznak a vaddisznók – idézte Tánczos Barna minisztert. Akinek kára van a vadak után, azonnal jelentse, a pontos statisztikák segítenek a vadkárok megelőzésében. A megfelelően összeállított kártérítési igényléseket kifizetik, de ehhez a dossziék el kell hogy jussanak az illetékesekhez – tudatta a jelenlévőkkel. Kis Gusztáv zágoni polgármester kérdésére válaszolva a vadkárokkal kapcsolatban elmondta: folyamatban van a villanypásztorok beszerzési támogatási rendszerének bevezetése. A meglévő keretet országos szinten osztják el. Azokban a községekben, amelyekben jelentős károkat okoznak a vadak, két darab, egyenként négyszáz méteres villanypásztor telepítésére jut pénz a jelenlegi állás szerint – mondta Porzsolt. Lesz egy másik lehetőség: a most induló PNRR programban a környezetvédelmi tárcának négymillió eurós kerete lesz, így nagyobb összegekre lehet majd pályázni. Zágon és Papolc között a gazdák közel három kilométeres villanypásztort telepítettek a vadak elleni védekezéshez. Kell-e ezt engedélyeztetni? – kérdezte a zágoni polgármester. Porzsolt – és más hivatalosságok is – elmondták, a villanypásztor telepítése és működtetése nem engedélyköteles. Kis értékű támogatások Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a kis értékű – de minimis – támogatásokról beszélt. Kiemelten szólt a fokhagymáról. Legalább harminc árra adják a támogatást, ennek hektáronkénti értéke 3000 euró. Az igénylőknek május 15-ig kell bejelentkezniük az igazgatóságnál, a terményt legkésőbb november 21-ig kell értékesíteni. De minimis támogatást kérhetnek a fajtiszta mangalicát, illetve báznai sertést tartó gazdák. A részletekről ugyancsak az igazgatóságnál lehet érdeklődni – ismertette a lehetőséget az igazgató. Az ökogazdálkodásra átállók május 15-ig iratkozhatnak az igazgatóságon, de a biotámogatást már megkapó gazdáknak is évente jelentkezniük kell a hivatalnál. A máktermesztőknek – bármilyen kis parcellán, akár saját szükségletre is termelnek – be kell jelenteniük kultúrájukat az igazgatóságnál, az intézmény továbbítja az adatokat az illetékes szerveknek – mondta Kozma Béla. Állatok nyilvántartása Dr. Örsi Csaba, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője az állatállományok pontos bejegyzésének fontosságára figyelmeztetett. „Mindig a valóságnak feleljenek meg a számítógépes rendszerben lévő adatok” – hívta fel a figyelmet. A sertések esetében ez nehezebben megy, a disznóra nem kapnak támogatást a gazdák, nincs pontos nyilvántartás. Nem véletlen, hogy az unióban jegyzett afrikaisertéspestis-gócok kilencven százaléka Romániában található, az országnak van egy jó nagy fekete pontja. A jó hír, hogy a múlt héten felszámolták a megye utolsó gócpontját – számolt be az igazgató. Habár a létszámuk megcsappant, a vaddisznók jelentik a sertéspestis terjedésének egyik legfontosabb tényezőjét. Beülnek a gabonásba, kukoricásba, fertőzik a terményt. Betakarítás után a fertőzött gabonával takarmányozott sertések megbetegszenek, majd néhány nap alatt százszázalékos az elhullás. Oltás nincs az afrikai sertéspestis ellen – figyelmeztetett dr. Örsi. Azt is elmondta, nagyon hasznosak lehetnek a villanypásztorok, ha sikerrel állítják meg a vadakat, azok nem juthatnak a gabonatáblákba. Anca Popa, a megyei állatnemesítési hivatal vezetője a gazdaság egyéni nyilvántartási regiszterének fontosságára figyelmeztetett – az általa kidolgozott űrlapokat szét is osztotta a jelen lévő állattartók között. Nagyon fontos a nyilvántartás, főként azok számára, akik állattenyésztési támogatásokat igényelnek – húzta alá. További újdonságok Marius Dănilă, a Hegyvidéki Övezetek Ügynökségének képviselője a Hegyvidéki Termék minősítés megszerzésének fontosságáról beszélt. A minősítés előnyt jelent a pályázatoknál. Ugyanígy előnnyel járhat a helyi gasztronómiai pontok létesítése, ez többletjövedelemhez juttathatja a vidéki gazdaságokat – mutatott rá. Jákó Tibor, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke a szervezet tagsága és vezetősége közötti jobb kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet – ennek hiányát a teremből is jelezték. A WhatsApp alkalmazás adhatja a megoldást. Az egyesület a helyi gazdaszervezetek tagságának, vezetőségének közvetítheti a tudnivalókat – beleértve a hivatalos teljesítmény-ellenőrzés (COPZ) számláit, árfolyamokat, más tudnivalókat is. Ha a gazdának nincs okostelefonja, a gyermeke, unokája segítségével kaphatja meg a WhatsAppon küldött információkat – mondta Jákó. Gál Károly képviselő az agroturizmust illető kérdésekről beszélt. Új törvényt kezdeményeznek az ágazatnak, melynek gyakorlatba ültetését az agrártárcára bíznák. Ezzel lehetőség nyílhat arra, hogy a kihasználatlan, lakatlan falusi ingatlanok bevonhatók legyenek a turizmusba a lehető legkevesebb követelmény mellett – ismertette a törekvést. Szeles Imre agrármérnök, élelmiszer-biztonsági szakember a műtrágyázásra részben alternatívát nyújtó, baktériumokon alapuló új technológiákról beszélt. Nitrogénnel, foszforral, káliummal gazdagítható ezek által a termőréteg – mondta el előadásában. Bokor Gábor