Atkaölő szerek káros hatása
Nemrég a Magyarországi Országos Méhészeti Egyesület vizsgálatot végzett bizonyos, méhészetben nem engedélyezett atkaölő szerek használatának lehetséges káros hatásairól a kezelt méhcsaládokra. Az eredmény az egyesület honlapján meg is jelent ez év február 14-én. Az alábbiakban a cikk teljes tartalmát olvashatják.
„Az OMME által végzett monitoring vizsgálatok keretén belül ellenőriztük a Scabatox márkanevű, állatgyógyászatban engedélyezett, de méhek esetében engedély nélküli import állatgyógyászati készítmény hatóanyag tartalmát. A vizsgálatok bebizonyították, hogy az említett szer a csomagoláson feltüntetettekkel ellentétben nemcsak az engedélyezett szintetikus hatóanyagot (amitráz), hanem más, név szerint diazinon hatóanyagot is tartalmaz. A diazinon a szerves foszforsav-észterek csoportjába tartozó rovarölő szer, melynek alkalmazása a növényvédelemben már nem engedélyezett, viszont a gerincesek bőrparazitái ellen még használják. A diazinonnal szennyezett készítménnyel kezelt családok abban az esetben elpusztulnak, ha a szennyezés mértéke magas.
Alacsony szennyezettségű szerrel kezelt családok – a diazinon mennyiségének mértékétől függően – életben maradhatnak, de ebben az esetben is meggyengülhetnek, és emelkedhet a mászkáló méhek aránya. Ezenkívül a diazinonnal minden esetben szennyeződik a viasz. Ez a szennyezés – vizsgálataink igazolták – a műlépekben is jelentkezik. Annak ellenére, hogy a méhészetben nem engedélyezett készítményről van szó, a problémát jeleztük az illetékes hatóságnak, amely azonnal lépett az ügyben. Köszönet érte! Megállapították, hogy az importált Scabatox tételek nem mindegyike szennyezett diazinonnal, de találtak olyan mértékben szennyezett tételt is, melyet méhészetben felhasználva a méhcsalád azonnali halálát okozza!”
A leírtak alapján nagyon figyeljünk oda, ha ilyen szereket használunk, hogy ne okozzunk kárt a méhészetünkben. De addig is, ameddig sor kerülne az atkagyérítésre, fontosnak tartom megemlíteni, hogy a meleg időjárás következtében a családok téli fogyasztása a szokottnál nagyobb, és megtörténhet, hogy téli tartalékuk fogytán van, mi több, a fiasítás korai elkezdése még fokozza ezt. Ezért a biztonság kedvéért javaslom, hogy aki méhészkedik, egy cukorlepényt helyezzen be a kaptárba, abban az esetben is, ha úgy gondoljuk, hogy elegendő élelmet hagytunk a méhcsaládok számára. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben az időszakban ajánlatos takarni a családokat, hogy megakadályozzuk a kaptár hőveszteségét a fiasítás alatt.
Zöldi István csíkszéki mézlovag, Hargita Megyei Méhészegyesület