Az Az elmúlt, 2021-es év a mezőgazdaság szempontjából is eseménydús esztendő volt. Pozitív, illetve negatív események és történések egyaránt jellemezték ezt az esztendőt, amelyekből sajnos nem mindent hagyhatunk a hátunk mögött. A folyamatos üzemanyag- és műtrágyadrágulások, az Azomureș ideiglenes leállása is hatással lesz a gazdaságok működésére. Ezzel ellentétben az elmúlt évben a gazdaságok bő terméshozammal dicsekedhettek. Évértékelő beszélgetéseinkben kitértünk a székelyföldi gazdákat foglalkoztató kérdésekre, illetve visszatekintettünk a 2021-es esztendőre. Számos esemény, történés alakította az elmúlt évet a gazdák szempontjából is. A gazdaságoknak szembe kellett és kell nézniük a folyamatos üzemanyag- és műtrágyadrágulásokkal, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a biogazdálkodás eszméjére, illetve az együttműködést is gyakorolniuk kell egymás között. Szabó Árpádot, Maros megye tanácsosát, Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnökét, Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsa elnökét, illetve Könczei Csaba parlamenti képviselőt kérdeztük a székelyföldi gazdák életéről. Többek közt beszéltünk az üzemanyag, illetve műtrágya drágulásának hatásairól, az elvárások fölötti teljesítményekről, a biogazdálkodásról, a termékek értékesítésének lehetőségeiről, a szövetkezeti rendszerekről, illetve az új Közös Agrárpolitikáról. Eredményekben és eseményekben gazdag év A termésátlagok mind a három megyében megfelelően alakultak, főleg a gabona szempontjából. Maros és Kovászna megyében a cukorrépa mennyisége mutatott kisebb csökkenést, de az sem nevezhető számottevőnek. – A mezőgazdaság sikerességét, hogy mennyire volt hatékony, nagyon sok minden befolyásolja. Függ az időjárástól, a támogatási rendszerektől, de nagyban függ a megszerzett tudástól és információtól. Az utóbbival igyekszünk mi is segíteni a gazdáknak a falugazdász-hálózaton keresztül, hogy a megfelelő tudást és információt megkapják – mondta el Becze István. A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászai, szakemberei igyekeztek minden tőlük telhető módon segítségükre lenni a gazdáknak: szövetkezetek létrehozásában vállaltak szerepet, pályázati tanácsadást is végeztek, illetve néhány nagyobb programot indítottak, amely szintén a székelyföldi gazdák támogatásáért született. Ide sorolható a Bio Székelyföld program, amelyben háromszáz gazdának segítettek az egyesület munkatársai, hogy átálljanak a bioprogramba. Egy másik fontos tevékenység a Fiatal Gazda Program, amelyben a fiatal gazdák számára állítottak össze kérdőívet, és több mint hétszáz fiatal székelyföldi gazda küldte be a válaszát. Ezáltal a falugazdász-hálózat igyekszik mindenkivel személyesen tartani a kapcsolatot és segítséget nyújtani számukra a termelési és tenyésztési kérdésekben is. Becze István kiemelte, hogy számos nagy eseményük is volt, mint a gazdanapok, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program, amelyben idén is az elvárásokhoz mérten gyűltek össze adományok a szervezetek számára. Székelyföld nagy számban képviselte magát a 2021-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK), nem utolsósorban pedig megszervezték a Kárpát-medence egyik legnagyobb versenyét, az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt. – A hálózatnak, amelyet itt a Kárpát-medencében igyekszünk erősíteni, a gazdaszervezetek között, nincs olyan probléma, amelyre ne találnánk megoldást. E kapcsolatoknak hála megadatik számunkra a folyamatos fejlődési lehetőség – emelte ki Becze István. Hargita Megye Tanácsa a járványügyi helyzet, az olykor szigorú és nem mindig következetes szabályok ellenére folytathatta a tevékenységet Hargita Megye Vidékfejlesztési Egyesületével, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségével és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével. Borboly Csabának, az intézmény elnökének elmondása szerint a vidékfejlesztési egyesületnél 2021-ben is kiírtak pályázatokat, három tejcsarnok felújítását támogatták, továbbá hűtőtankok, irodai felszerelések, tejellenőrző és tejszállító eszközök beszerzését. – Folytattuk a Mintagazda programot, és a Kiskertész programban is több mint ezer gyermek vett részt, de útjára indítottuk a Kiserdész programot is. A fejlesztési ügynökség idén is megszervezte a helyi termékek hagyományos vásárait, amelyektől több család megélhetése függ. Nagy népszerűségnek örvendett az Ákovita pálinkafesztivál is. Több termelőt sikerült eljuttatni Bukarestbe, az Ozosep vásárra és Budapestre, a mezőgazdasági kiállításra és vásárra. A Visit Harghita révén igyekszünk a Székely terméket népszerűsíteni a vendéglátó egységekben. Pályázati fórumokat és sajtkészítő tanfolyamot is szerveztünk. Ezt a munkát minden évben folytatni kell, és népszerűsíteni, hiszen vannak lehetőségek a gazdák, kistermelők számára, amelyeket meg kell mutatni nekik, és külföldi jó példákat kell hozni, amelyek nálunk is megvalósíthatók – vélekedett a megyei tanács elnöke. Hosszú távú következmények A műtrágya és üzemanyag drágulása nemcsak az elmúlt évet tekintve, hanem az ideit is nagyon komolyan befolyásolhatja, ami a gazdaságok életét illeti. Ezek elengedhetetlen tényezők a gazdaságok működéséhez, bár a műtrágya szükségességét csökkenteni lehet, ha a biogazdálkodás eszméit kezdik követni a gazdák. – Szakemberek szerint a gazdaságok életét nagyban befolyásolják majd ezek a drágulások, a becslések szerint akár 20 vagy 30 százalékkal is megnőhetnek a terményárak. Bár ez sokkoló, kétlem, hogy gazdaságok emiatt felhagynának a tevékenységükkel, hisz legtöbbjük már pályázatokat nyert, befektetések vannak folyamatban, így nem igazán torpannak meg ettől az akadálytól. Az természetesen nyilvánvaló, hogy az árakat nagymértékben fogja befolyásolni mindez – válaszolt kérdésünkre Szabó Árpád. Könczei Csaba parlamenti képviselő kiemelte, hogy a műtrágya hiánya a terméshozam csökkenéséhez vezethet, ami árnövekedést von maga után. Mindez nemcsak a növénytermesztőket, hanem az állattenyésztőket is érinteni fogja, hisz takarmányozás szempontjából is nehezebb év elé kell nézni, mert az önköltségi árak is meg fognak nőni. – Ezért fontos szempont olyan megoldások keresése, hogy a gazdaságok saját erőforrásokból tudjanak működni, és ne legyenek kiszolgáltatva más külső tényezőknek. Nehéz érvényesíteni ezt a szintű drágulást az előállított termékek értékében. A gazdák ki vannak szolgáltatva, hisz a tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába a drágulás, hiába nagyobb az önköltségi ár, a tejtermelő gazdák ugyanazt a százalékot nem tudták rátenni a megtermelt tejre – jegyezte meg Becze István. A minőség a legnagyobb fegyverünk Évente folyamatos növekedést mutat világszinten a biotermékek iránti kereslet. A környezeti adottságainkhoz mérten a helyi gazdák minőségben és nem mennyiségben tudnak a leginkább szerepet vállalni, ezt felismerve pedig a gazdák már egyre inkább pozitívan viszonyulnak a biogazdálkodás fogalmához. – A székely gazdák számára nem lenne olyan nehéz átállni a teljes biogazdálkodásra, hisz nagy részük majdnem teljes értékű bioterméket állít elő. Ki kell emelnünk, hogy támogatás szempontjából is előnyben részesülnek a biotermelők, sokkal nagyobb támogatást igényelhetnek. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete már 2020-ban indított különböző fórumokat, amivel a fiatalokban el szerettük volna ültetni a biogazdálkodás gondolatát, és a visszajelzések azt mutatják, hogy ez sikerült is. Természetesen amellett, hogy segítséget nyújtunk a gazdáknak ennek a minősítésnek a beszerzésében, ugyanúgy a termékek piacra juttatásában is támogatnunk kell őket. Ne csak abban a nagyobb támogatásban részesüljenek, hanem a termékért is kapják meg a megfelelő árat, ezért nemcsak a gazdákat, hanem a fogyasztókat is a biogazdálkodás eszméjére kell ösztönözni – emelte ki Szabó Árpád. Becze István és Könczei Csaba is egyöntetűen kiemelte, hogy a székelyföldi gazdák igazi ereje a minőségben rejlik, hisz külföldről is irigykedve néznek azokra a természeti adottságokra, amelyekkel mi rendelkezünk. Hargita megyében, a fent említett Bio Székelyföld Programban háromszáz gazda vett részt, ami tizenötezer hektár termőföldet jelent. Az egyesület elnöke kiemelte: idei céljaik közé tartozik, hogy minimum ezt a számot elérhessék. – Nagyon jó helyzetben vagyunk Hargita megyében. Nyugati szakemberek is megirigyelik az itteni gazdálkodási formát. Itthon még mindig úgy gazdálkodik az ember, hogy az a legközelebb áll a természethez. Persze ez a tájnak is köszönhető, nálunk pedig sosem tud meghonosodni a nagy kiterjedésű földművelés. Persze nem szabad a romantikus tájképbe és a még jelen lévő tájgazdálkodásba túl sokat belegondolni és magára hagyni. Népszerűsíteni kell a biogazdálkodást továbbra is, és pályázniuk kell a gazdáknak. Annak azonban örülök, hogy a fiatalok nagy része a biogazdálkodást választja, felismerték ennek értékét. Ebben kell nekik segítenünk, felkutatnunk a pályázati lehetőségeket és ösztönözni a források lehívására. A Székely termék minőségének emelését is célul tűztük ki – közölte Borboly Csaba. Értékesítési lehetőségek Maros, Kovászna és Hargita megyében is lehetőségük van a gazdáknak, termelőknek közvetlenül értékesíteni terményüket. Működnek a piacok is, de a legtöbb esetben vegyes az értékesítés, tehát viszonteladók is szerepet vállalnak ebben. Könczei Csaba kiemelte, hogy Kovászna megyében nem egy példa volt arra, hogy nagyobb termelő felvásárolta a kisebb gazdaságok termékeit, és ő értékesítette mindet, ezzel segítve egymást. Borboly Csaba szerint a Székely termék védjeggyel ellátott termékek jó része a havonta megszervezett vásárokon kel el, számos termelőnek sikerül ezeken a havi vásárokon értékesítenie az összes addigi előállított termékét. – Igyekszünk online felületet is biztosítani az értékesítéshez, de még mindig úgy gondolom, hogy sajnos nem elég a feldolgozott termék. A tejnek lassan nincs értéke, a húst nem dolgozzák fel, pedig többletértéket hozna, és a gazdáknak is nagyobb hasznuk származna belőle. Ezekhez persze meg kell teremtenünk a megfelelő infrastruktúrát, és pályázati rendszereinken keresztül is segítenünk kell őket. A szövetkezeti forma előnyeivel azonban még mindig kevesen élnek. Nagy célunk létrehozni a Hargita sajt terméket is – részletezte a megyeelnök. Együttműködésben a jövő A szövetkezeti rendszerekkel kapcsolatban a gazdáknak még mindig van kifogásolnivalójuk, és fenntartásokkal kezelik azt. Mégis elmondható, hogy mindhárom megyében elkezdődött a mentalitásváltás az együttműködés irányába, ami valószínűleg az újonnan elérhető pályázási lehetőségeknek köszönhető. – Természetesen pozitív eredmény, hogy az utóbbi időben nagyon sok szövetkezet alakult. Ez talán leginkább a pályázati kiírásoknak köszönhető. De sajnos számos szövetkezet csak formailag alakult meg, a megalakult szervezeteknek valószínűleg csak egy része fog működni – fejtette ki véleményét Könczei Csaba. Szabó Árpád kiemelte, hogy nyilvánvalóan a közeljövőben a szövetkezetekben rejlik az erő, és fontos, hogy a gazdák felismerjék ezeknek az együttműködéseknek az előnyeit. A fiatal generáció egy része már járt külföldön, így megbizonyosodhatott arról, hogy az agrárágazatban rengeteg szövetkezet működik, és ezek révén tudják értékesíteni terményeiket. Egy szövetkezet tudja biztosítani a nagy áruházláncok számára szükséges mennyiséget, amelyet egy kisgazdaság nem minden esetben tud önmaga előállítani. Borboly Csaba úgy látja, még mindig kevés a szándék, habár vannak már jól működő példák: Csíkcsomortáni Szövetkezet, Csengő Mezőgazdasági Szövetkezet, Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet, Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Mezőgazdasági Szövetkezet stb. – Úgy gondolom, a szövetkezeti forma az egyedüli, amely biztosítja a hosszú távú fejlődést és egyáltalán a fennmaradást. Az új EU-s finanszírozási ciklusban is előnyt fognak élvezni a szövetkezetek, közösen nagyobb eséllyel lehet pályázni. Egy kisgazdának kevesebb az ereje, hogy saját terméket állítson elő, és nincs ideje és energiája a marketinggel és eladással foglalkozni. Egy szövetkezeti forma ebben segít, és többletbevételt jelent az embereknek. A pályázati források is hamarabb megnyílnak társulás esetén, ez pedig hosszú távon fejlődést hoz a szövetkezetbe tömörült gazdáknak – magyarázta Hargita Megye Tanácsa elnöke. Változások az új Közös Agrárpolitikával Az új Közös Agrárpolitika (KAP) célkitűzései és irányelvei nem minden esetben világosak a gazdák számára, viszont számos változást hozhat a gazdálkodók életébe. – Jelenleg átmeneti időszak van, 2023-tól lép érvénybe az új KAP. Három fontos irányvonalat emelnék ki, ami véleményem szerint a leginkább érdekelné a gazdákat. Az egyik, hogy több pénz jut a kisgazdaságoknak, nagyobb támogatás lesz elérhető a fiataloknak, és ez megoldást nyújthat a generációváltásra, illetve az egyik kimelt cél, hogy jobb életkörülményeket biztosítsanak a mezőgazdaságban dolgozók számára. A jövőben is szándékunkban áll fórumokat szervezni, amelyeken rendszeresen tájékoztatnánk a gazdákat minden fontos információról az új KAP-ot illetően – nyilatkozta Szabó Árpád. A tájékozottság lesz a legnagyobb előny Becze István, Könczei Csaba, Szabó Árpád és Borboly Csaba is egyöntetűen megfogalmazta, hogy az információszerzésben és az újdonságok irányába való elmozdulásban van a jövő. Kiemelték, hogy fontos kilépni a komfortzónából, folyamatosan tájékozódni és pozitívan nyitni az újdonságok felé. A szövetkezetbe tömörülésre biztatják a gazdákat, hisz számos külföldi példa támasztja alá ezeknek az együttműködéseknek az előnyeit, és a székely gazdáknak is szükségük van erre a fajta közös munkára ahhoz, hogy biztosítani tudják a fennmaradásukat.

Szilágyi Dalma-Orsolya