Vass Tamás kertészmérnök meggyőződése, hogy a gondos kertész előre tervez, s idejében elkezdi a kora tavaszi kerti munkálatok előkészítését. Türelmetlenül várja, hogy elolvadjon a hó, bár februárban is akad bőven tennivaló, amit elvégezve sokkal szebb termést, illetve egy felkészültebb szezont tudhat magáénak. A kertészmérnök a hatékony tavaszi megújulás reményében osztotta meg tippjeit. A szakember lapunknak kifejtette: tapasztalatai alapján a jó kertész minden évben bőven bevásárol magvakból, de ennek körülbelül fele megmarad, mert nem áll rendelkezésére elég hely a kertben ahhoz, hogy el is ültesse azokat. Februárban összegzi, hogy kertészeti szempontból milyen évet zárt, majd átnézi a megmaradt magvakat – minden értékes, ami még hasznosítható. Vass ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a több éve megvásárolt magoktól nem szabad rögtön megválni, hisz a csíráztatás során kiderül, hogy még hasznosíthatók-e. Megosztotta lapunkkal a „taktikáját”: egy nedves papírtörlőt helyez el egy edény aljába, pár darab magot szór bele, és letakarja egy fóliával – néhány nap múlva megmutatkozik, hogy melyik régi mag csíraképes. Általában, azokról a vetőmagokról, amelyekből hiány van, listát készít, és még a téli hónapokban megvásárolja. A talaj előkészítése A termőföld felkészítése a megújulásra már ősszel elkezdődik, de a szakember szerint februárban még pótolhatók az ősszel elmulasztott talajmunkák. Szerencsés esetben egy kapálás és egy gereblyézés elég, viszont az elhanyagolt kertben a trágyázásra és az ásásra is sort kell keríteni. Emellett kora tavasszal lehetőség van arra, hogy a kertész kiszórja a szerves trágyát vagy a komposztot, viszont számolnia kell azzal, hogy ilyenkor nehezebben aprítható a talaj. A kertészmérnök szerint a kerti munkák szempontjából már időszerű lenne, hogy olvadni kezdjen a hó, hiszen a talajnak minél előbb fel kell engednie. A hóréteg alatti talaj kőkemény, és egyelőre csak fóliával lehet veteményezni. A szobában telelt növényeket fokozatosan célszerű hozzászoktatni a kültéri, hidegebb időjáráshoz. A szakember hozzátette: ezzel általában március végéig várnak a kertészek. Nézete szerint a szép kertek titka a takarítás. Mielőtt a talaj ismét visszakerülne a termést hozó körforgásába, ajánlott megtisztítani a növényi maradványoktól. Nem kell mindentől megszabadulni, ugyanis néhány felfagyott növény megmenthető, ha csak a talaj feletti része pusztult el. A kertész megmozgatja a földet, és ha az elfeketedett levelek között talál egy kis rügyet vagy élő részt a gyökérnél, akkor nem szükséges kicserélni a növényt. A szakember kiemelt figyelmet fordít a fák megtakarítására is. Az őszi lombtakarítás hiányában, tél végén még adott a lehetőség arra, hogy összegyűjtse a faleveleket. A fakérgeken gyakran jelenik meg a zuzmó, más esetben mohásodni kezdenek, s ezektől minél előbb javasolt megszabadítani a kérgeket. A legegyszerűbb módon egy drótkefe használatával, és olajos lemosóval végzi el a műveletet. Kifejtette: az általa használt speciális keverék paraffinolajat, ként és rezet tartalmaz, ami meggátolja, hogy a zuzmó és a moha levegőhöz jusson. Nekilátni a metszésnek Habár február nem tipikusan a fametszés időszaka, a tél végén mégis érdemes fokozott figyelmet fordítani a gyümölcsösre. Már február közepén hozzá lehet látni, a fametszések időszaka eltart egészen március végéig. Mivel a napokban még gyakori a fagypont alatti hőmérséklet, a kertészmérnök javaslata szerint a metszés kizárólag -5 Celsius-fok felett érdemes elkezdeni. Ekkor kimondottan a cserjék és az almatermésű növények esetében ajánlott elvégezni a munkát. A csonthéjas gyümölcsöknél márciusban érdemes nekilátni a metszési munkálatoknak. A szilva, a meggy, a barack nagyon érzékeny a fagyra, emiatt a metszés sokat ártana a növényeknek, hiszen a hidegben könnyen sérül a fák szövete. A felsorolt gyümölcsfák mellett szőlőről is szót ejtett, amelyet szintén március közepén érdemes metszeni, pontosan a könnyezés kezdete előtt. Amennyiben egy kertész elhanyagolja a szóban forgó tevékenységet, a növények besűrűsödnek, így a fák koronája nem jut kellő mennyiségű levegőhöz. Ebben az esetben fennáll a gombás megbetegedések kockázata – mutatott rá a szakember. Ilyen esetben az is előfordulhat, hogy a rengeteg új hajtás ellenére kevesebb és gyengébb minőségű termést kapunk. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy rügyfakadást követően megjelennek majd a kert első kártevői: a pompás rügylikasztó és a levéltetű. Ezekkel fel kell venni a harcot a megfelelő vegyszerekkel, amelyeket szintén tél végén célszerű megvásárolni. Ki mint vet, úgy arat Már kora tavasszal elkezdődik a vetési szezon: a spenót, a retek, és a hagyma a leghamarabb elvethető zöldségek. A kertészmérnök azonban javasolja a fóliás talajtakarás elkészítését, ami a növények fölé helyezve átengedi a nedvességet, ugyanakkor megvédi azokat a -2 Celsius-fok feletti fagy ellen. Továbbá készenlétbe helyezhető a krumpli vetőgumója: kihelyezve a napfényre, 12 Celsius-fokos hőmérsékletbe. Az eljárás elősegíti a korai csírázást, aminek köszönhetően a gumók márciusban kiültethetők, így hamarabb kezdenek növekedni, illetve termést hozni. Leggyakoribb hibák A tél végi kerti munkálatok során elkövetett leggyakoribb hiba a takarítás elmulasztása. Vass tapasztalatai szerint számos kert tele van a tavalyi termés maradványaival, lehullott falevelekkel, és elhanyagolt gyeppel. A hó lenyomja a gyepet, azaz olyan mértékben lezárja a talajt, hogy nem jut nedvességhez, de tápanyaghoz sem. Ilyenkor tanácsos gereblyével megmozgatni az elszáradt gyepet. Szintén hibának nevezte, hogy a kertészek sok kertben elhanyagolják a téli időszakban a locsolást, holott a talaj a legnagyobb hidegben, hóban is kiszáradhat. Hangsúlyozta: a tervezés is fontos része a kertész teendőinek. A kertészmérnök is él ezzel az eljárással: eltervezi az ültetés szerkezetét, felosztja az ágyásokat, aztán beszerzi a kártevők elleni szereket. A kerti szerszámok között is rendet teremt. Kiemelte: a lombseprűre, a gereblyére, a kapára, a fűnyíróra, a gyepszellőztetőre, és a metszőollóra februárban nagy szükség lesz.

Miklós Dalma