A vidéki általános iskolák többségében az osztályteremből átalakított tornateremben vezeti a tanár a testnevelésórát – tudtuk meg a tanfelügyelőségtől és az általunk megkeresett pedagógusoktól. A testnevelő tanárok azt állítják, hogy az elemi oktatásban szükséges alapkészségek kialakításához az improvizált tornaterem is megfelel, ötödik osztálytól kezdődően azonban nagyon fontos lenne, hogy sportcsarnokba mehessenek a gyermekekkel. [caption id="attachment_58776" align="aligncenter" width="1000"] Tornaóra a sportteremben. Nem minden kisdiáknak van része benne Fotó: Daczó Katalin[/caption] Iskolaigazgatókat, testnevelő tanárokat és a tanfelügyelőség szakemberét kérdeztük arról, hogy milyen, a testnevelés oktatásához szükséges feltételek vannak a vidéki általános iskolákban. Számítottunk rá, hogy az elzárt, kis lélekszámú falvakban, ahol szimultán osztályokban zajlik az elemisták tanítása, problémát jelent a tornaórák megszervezése, ellentétben a nagyobb községekkel, ahol az elmúlt években nagyobb méretű osztálytermekből alakítottak ki tornatermet. Kevés a szabvány méretű tornaterem A testnevelés-oktatásért felelős tanfelügyelő szerint a vidéki iskolák nagy részében osztályteremből átalakított tornateremben tartják a tanárok a testnevelésórákat. Ezeket a termeket az iskolák vezetőségei a helyi önkormányzatok támogatásával megpróbálták alapvető felszereléssel (két-három bordásfal, matracok, labdák, svédláda) ellátni, így ha nem is teljes értékű, de az elemi oktatásnak megfelelő szintű testnevelésórákat tudnak tartani. Csíkszentmárton községben 1972-ben épült a tornaterem, Ábrahám Lajos testnevelő tanár szerint a 18 x 9 méteres terem nem szabvány méretű, de a gyermekek alapkészségeinek, mozgáskultúrájának a kialakításához elegendő feltételt biztosít. – Azt mondanám, hogy a testnevelés-oktatáshoz szükséges feltételeknek a felét sikerült megteremteni Csíkszentmártonban. Talajtornát tanítunk, vagyis állóképességet, haj­lékonyságot, helyes testtartást és fizikai kondíciót alapozunk a gyermekeknél, viszont a sportterem hiánya miatt a labdajátékokat nem úgy oktatjuk, ahogyan arra szükség lenne – tudtuk meg testnevelő tanártól. Ábrahám Lajos szerint a községben nagyjából hatszáz diák jár iskolába, általános és szakközépiskolai oktatás is folyik, így mindenképpen indokolt lenne tehát egy sportcsarnok építése, ahol kézilabda- vagy kosárlabda-mérkőzést szervezhetnének, ez a feladat viszont az önkormányzatra vár. Osztályteremből átalakított tor­nateremben tartja a tornaórákat Fodor Hunor-Pál, a csík­pál­fal­vi Márton Ferenc Általános Iskola testnevelő tanára, aki a tanintézményhez tartozói delnei és csomortáni iskolákban is tanít. A fiatal, gyógytornász diplomával is rendelkező tanár azt állítja, hogy leleményességgel ezekben az improvizált termekben is megtalálja a módját annak, hogy az elemisták alapkészségét fejlessze. Problémát számára is a labdajátékok tanítása okoz, amihez nincs megfelelő tér, Pálfalván például a szabadtéri sportpálya sem megfelelő a hosszútávfutáshoz, de még az 50 méter leszaladásához sem. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség csak hozzávetőleges adatokkal tudott szolgálni arról, hogy a vidéki iskolák közül hánynak van szabvány méretű tornaterme. – Volt régebben egy erre vonatkozó felmérés, de az iskolák közül nem mindegyik küldte be az adatokat, így most hozzávetőlegesen azt tudom mondani, hogy a megyében 24 vidéki iskolának van szabvány méretű tornaterme és 67 intézmény adta azt a választ, hogy improvizált, tehát átalakított teremben oldják meg a tornaórákat. Arról nincs számadatom, hogy hány faluban nincs egyáltalán tornaterem, de van erre is példa – mondta Borbély Botond testnevelő szakos tanfelügyelő. A csíkszentkirályi iskola testnevelő szakos tanárától és a dánfalvi Petőfi Sándor Középiskola igazgatójától megtudtuk, hogy a 2009 környékén kormányprogramból felépült sportcsarnokok (40 x 20 méteres pályával) fenntartása és fűtése gondot jelent az önkormányzatoknak, így hiába, hogy az említett két községben szabvány méretű terem van, a téli hónapokban nem mindig tudják azt használni. – A sportcsarnok gázkazánnal fűthető, Csíkdánfalván azonban nincs gázszolgáltatás. Kértük, hogy szerelhessük át a rendszert fáskazánra, de nem engedélyezték, így a téli hónapokban egy leheletnyivel, ha melegebb van a teremben, mint kint. Hozzáteszem, a csarnok tetőszerkezete is már javítást igényelne – mutatott rá a problémákra Kajtár Csaba, a dánfalvi iskola igazgatója. Ahol egyáltalán nincs tornaterem Amíg az időjárás megengedi, kint az udvaron tartja meg a tornaórákat Markó Gábor a ho­mo­ród­karácsonyfalvi és újfalvi általános iskolákban. Az oklándi Kelemen Imre Általános Iskolához tartozó intézményekben szimultán oktatásban tanulnak az 1–4. osztályosok, ötödiktől pedig Oklándon folytatják tanulmányaikat. – Bár kicsi az udvar és nem egyenes a felülete, amíg lehet, kint tartom meg az órákat, mindkét iskolánál. Népi játékokat, célba dobást, ugrókötelezést, hullahoppozást tanítok a kicsiknek, télen aztán beszorulunk az osztályterembe, a padokat félretoljuk és egy-két matracon megpróbálom megtanítani a gyermekeknek a talajtorna alapjait – ismertette a lehetőségeket Markó Gábor. A testnevelő tanár szerint a két faluban tanuló diákok egyértelműen lemaradnak azokkal a társaikkal szemben, akik megfelelő körülmények között, tornateremben gyakorolnak, ez érződik is rajtuk, amikor ötödik osztálytól Oklándra kerülnek. A jó képességű gyermekek azonban nyolcadik végére felzárkóznak társaikhoz. Hasonló körülmények között zajlik a testnevelés-oktatás a csíkszépvízi Nyirő József Általános Iskolához tartozó borzsovai általános iskolában is, ahol szintén szimultán osztályokban tanulnak az elemisták. Borbély Botond tanfelügyelő szerint bár vannak a megyében olyan falvak, ahol nincs tornaterem, megfelelő szaktanár segítségével a diákok elsajátítják az alapokat, felső tagozaton aztán jobb körülmények között tovább fejlődhetnek. – A legnagyobb előrelépésnek azt tartom, hogy a tanügyi törvény szabályozza, az elemi oktatásban is testnevelő szakos tanár kell oktassa a tanulókat, ezt pedig a legtöbb tanintézményben tudtuk is biztosítani. Tavaly hét testnevelő szakos tanári állást kellett a tanítókra bízzunk a megyében, mert nem volt jelentkező. A testnevelő tanárok elemi osztályos jelenléte mindenképpen javít a kicsik mozgáskultúráján – tette még hozzá a tanfelügyelő. Pál Bíborka