A nepáli hatóságok 38 helyi és külföldi csoportnak adtak engedélyt arra, hogy a tavaszi szezonban megmásszák a Mount Everestet (Csomolungma), a csoportokban 346 hegymászó próbálkozik a világ legmagasabb hegycsúcsának meghódításával. [caption id="attachment_69536" align="aligncenter" width="1000"] Erőss Zsolt után Varga Csaba is megpróbálja megmászni a Kancsendzöngát[/caption] Harmincnyolc csoport és összesen 346 hegymászó próbálkozik idén a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest (Csomolungma) meghódításával – közölték a nepáli hatóságok. A csoportok között négy nepáli van, 20 fővel, a többi hegymászó külföldi – közölte a nepáli idegenforgalmi hivatal vezérigazgatója. Az illetékes szerint a hegymászók száma még nőhet, mert többen még csak most jelentkeztek a hivatalnál engedélyért. A hegymászók többsége már a Csomolungma alaptáborában van, amely hétnapos járóútra terül el a legközelebbi repülőtértől. Itt akklimatizálódnak legalább másfél hónapon keresztül, hogy a magashegyi betegség kockázatát csökkentsék. Egy expedícióhoz átlagosan 75–90 nap szükséges ahhoz, hogy feljusson a világ legmagasabb hegycsúcsára, a csúcshódítás időablaka azonban igen rövid, a jó időjárás függvénye, amely általában május közepére esik. A Mount Everest-expedíciók mellett az alaptáborban gyülekeznek olyan hegymászók is, akik a szomszédos Lhotsét és a Nuptsét akarják megmászni, illetve a környékbeli tavakhoz terveznek feljutni. Ezért idén az alaptábor kissé zsúfolt lesz, mivel több mint kétezer hegymászó, hegyi vezető és málhahordó gyülekezik ott. Tavaly 43 csoportnak adtak engedélyt a Mount Everest megmászására, és 445 hegymászó jutott fel a csúcsra. A hegymászás a nepáli idegenforgalom és a gazdaság fontos bevételi forrása, a külföldieknek 11 ezer amerikai dollárt, a helyieknek 710 dollárt kell fizetniük az engedélyért. Idén a hegymászók többsége az Egyesült Államokból, Indiából és Kínából érkezett. Utóbbiból 54-en próbálkoznak, köztük egy kétszeresen amputált férfi. A himalájai ország 22 hegycsúcsának megmászására a tavaszi szezonban 698 hegymászó kapott engedélyt az illetékes szerint. Erdélyi magyar a Kancsendzöngán Elindult a Kalifa Himalája Expedíció keretében Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó, hogy az előzetes tervek szerint május közepén megmássza a Himalája harmadik legmagasabb hegycsúcsát, a 8586 méteres Kancsendzöngát. Varga Csaba vasárnap este indult el Budapestről, az expedíciót szponzoráló Kalifa termékcsalád tulajdonosával, Sarhan Omarral, aki az alaptáborig kíséri a mászót. Varga Csaba az MTI-nek elmondta, hogy Isztambul érintésével a hét elején érkeznek meg Katmanduba, ahonnan tovább indulva nagyjából a hónap közepére érnek el az alaptáborig. Onnantól nagyjából egy hónap lesz, mire a csúcstámadásra sor kerülhet. A sportoló elmondta, hogy eddig még sosem mászott meg ilyen magas hegyet, ez is nagy kihívás lesz számára, és bár a Kancsendzönga nem a legnehezebb hegy a nyolcezresek közül, mégis van benne néhány kifejezetten nehezen mászható rész. „Az utolsó szakasz és a csúcstámadás elég meredek, és nagyon kell figyelni, de vannak kisebb és nagyobb jégfalak is, amiket még előtte ki kell mászni. Nem a legnehezebb hegy és nem is a legmagasabb, de mindenből van benne” – fűzte hozzá. Arról, hogy mire kell igazán figyelnie a hegyen, azt mondta, „majd kialakul”, sok mindentől függ, de felkészült az útra és megpróbálja kihozni a maximumot ebből az expedícióból is: nemcsak fel akar jutni a csúcsra, de épségben haza is szeretne érni. Az erdélyi hegymászó ugyanakkor elmondta, nem végzett speciális felkészülést, úgy edzett erre a mászásra is, ahogy korábban; terepfutással és gyakori túrázással, viszont az utóbbi időben napi egy óra helyett kettőt futott, összesen heti 100-120 kilométert, és igyekezett minden hétvégén mászni is. A Kalifa Himalája – Kan­csendzönga Expedíció 2018 egyik fontos célja az is, hogy a csúcsot 2013-ban magyarként először meghódító, ám a hegyen meghalt Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászókról is megemlékezzen és tiszteletükre az alaptáborban egy emléktáblát helyezzen el, valamint mászás közben megkoszorúzza azt a helyet, ahol a hegymászók a feltételezések szerint eltűntek. „Erőss Zsolt hiteles és sikeres hegymászó volt, egy ösztönző modell” – emelte ki Varga Csaba. Hozzátette: Erőssék expedíciójának legnagyobb tanulsága, hogy tudni kell visszafordulni, és ha azt érzi, nem ér fel úgy, hogy vissza is tudjon jönni, akkor inkább hagyni kell és egy másik alkalommal újra megpróbálni a csúcs elérését. A hegymászó missziója, hogy munkásságával a Kárpát-medencei magyarságot is motiválja. Varga Csaba a Bihar-hegység meghódításával kezdte meg hegymászó karrierjét, majd a 7010 méter magas Khan Tengri volt 2009-ben az első igazán nagy kihívás számára. A nyolcezresek közül 2013-ban a Gasherbrum II. 8035 méteres csúcsára jutott fel, majd egy évvel később a 8051 méter magas Broad Peakere, tavaly szeptemberben pedig a Föld nyolcadik legmagasabb csúcsát, a 8163 méter magas Manaszlut mászta meg sikeresen. Varga oxigénpalack használata és teherhordók segítsége nélkül mászik, és igyekezni fog, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja: a hegyen napenergiát használ, és minden felszerelést, valamint az akár több hónapos ott-tartózkodás alatt keletkezett hulladékot is lehozza a hegyről. A Földön 14 olyan hegy létezik, amelynek főcsúcsa tengerszinttől számítva 8000 méternél magasabb. Ezek mindegyike Ázsiában található, és a Himalája, illetve a Karakorum hegyvonulat részét képezi. A Kancsendzöngát az egyik legveszélyesebb nyolcezresként tartják számon, 8586 méteres magasságával ez a harmadik legmagasabb hegy a világon. Elsőkét egy brit expedíció mászta meg 1955. május 25-én. Akkor Joe Brown mellett az a George Band állhatott a csúcsára, aki az első sikeres Everest-expedíción is részt vett, szinte napra pontosan két évvel a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsának elérése előtt. Magyar részről Erőss Zsolt és Kiss Péter ért fel elsőként a csúcsára 2013. május 20-án, egy végletekig megerőltető, több mint 24 órás csúcsmászást követően. Az ereszkedés során azonban mindketten eltűntek. HN-összeállítás