Az egyszerűnek tűnő kérés teljesíthetetlennek bizonyult Legtöbben a sakkot a vértelen csaták játékának, két gondolkodó elme összecsapásának tartják, melyben a két ellenfél a 64 mezőből álló csatatéren felállított miniatűr hadseregét irányítva küzd meg egymással. Valahányszor a több mint kétezer éves sakkjáték keletkezéséről esik szó, mindannyiszor eszünkbe jut egy bizonyos sakktábláról és a rajta elhelyezett búzaszemekről szóló legenda, mely jóval korábbról származik, mint a sakkjáték írásos dokumentumokban való említései. Shehram hindu uralkodó nem rendelkezett nagy szervező tehetséggel, sem valami kiváló uralkodói képességekkel, és hamarosan a tönk szélére sodorta birodalmát. Ekkor az egyik brahman, a bölcs Sessa, Daher fia, figyelmeztetni akarta helytelen eljárására, de úgy, hogy az unatkozó király pogány haragját valamiképpen ki ne vívja maga ellen. Egy játékot szerkesztett tehát, melyben a legfőbb figura – a király – semmit sem tehet tisztjeinek és közkatonáinak segítsége nélkül. A sakklecke – mert ez volt a királynak bemutatott új játék – igen nagy hatással volt az uralkodóra. A király – aki meg akarta hálálni az életbölcsességből kapott szemléltető leckét és az érdekes játékot – megígérte a tudósnak, hogy jutalmul megad neki mindent, amit csak kér. Sessa felhasználta az alkalmat, hogy az elbizakodott királynak még egy leckét adjon – ezúttal a szerénységből –, és látszólag nem is kért valami nagy jutalmat. Mindössze annyit kívánt, hogy a király adasson neki a magtárakból annyi búzát, ahány szemet a tábla mutat, ha az első kockájára egy szemet tesznek, a másodikra kettőt, a harmadikra négyet, a negyedikre megint kétszer annyit, mint az előzőre, vagyis nyolcat és így tovább, egészen a 64. mezőig, vagyis minden mezőn kétszer annyi búzaszem legyen, mint az előzőn. „Igazán szerény kérés!” – mosolygott a király, és magában még örült is, hogy ilyen olcsón megúszta a dolgot. Kezdték hát a magtárból kihordani a búzát, ámde csakhamar kiderült, hogy a bölcs Sessa ebn Daher kívánságát nem lehet teljesíteni. Hamar beteljesedett a közmondás, hogy „sok kicsi sokra megy”. A búzaszemek száma a 64 mezőn ugyanis összesen 18 446 744 073 709 551 615 lenne! Kiszámolták, hogy egy köbméterben 20 millió szem fér el, a tudós „szerény” kérése 922 337 203 685 köbméter búzát jelent. Ahhoz, hogy ennyi búzát előteremtsenek, a Föld egész területét nyolcszorosan be kellene vetni búzával és ugyancsak nyolcszorosan learatni és begyűjteni… Más számítás szerint a 64 mezőn lévő búzaszemek tömege 70 097 624 700 tonna. Ezt a mennyiséget 12 tonnás vasúti kocsikba rakva, amelyek átlagos hossza 12 méter, a vasúti szerelvény hossza 70 097 674,7 kilométer, amely 17 524,4-szer érné körül az egyenlítőt! Azaz 1825-szöröse lenne a Föld és Hold közötti távolságnak! Mások szerint ennyi búzával meg lehetne tölteni egy igen vastag csövet, amely a Napig érne. Ezeknek a csillagászati számoknak semmi közük magához a sakkjátékhoz, de legalább jelképesen feltárják, milyen kiszámíthatatlan matematikai eredmények húzódnak meg a fekete-fehér sakktábla mögött. A búzaszemek villámgyors szaporodásáról szóló kis mese nem a sakkjáték bölcsőjéből, vagyis Indiából származik, amelynek inkább humanista és filozófiai hagyományai vannak, hanem az arabok, az egzakt tudományok mesterei találták ki. Az arab kéziratok arról tanúskodnak, hogy az arabok, számításaik megkönnyítésére, a sakktáblát használták számológép gyanánt. A sakktábla pénzügyi, kalkulációs vonatkozásait megörökítették Angliában is, ahol a sakktábla nevétől (franciául l’echiquier) származik az Exchequer, vagyis a pénzügyi főhivatal, az államkincstár neve. Régebben ugyanis az állami költségvetés felosztását különleges sakktáblán végezték el, amelyen minden mező másfajta kiadást jelentett. A meghatározott pénzösszegeket egyik mezőről a másikra tologatták, s így állapították meg a végső fizetési tételeket. A történelem ismer olyan esetet is, hogy a pénzügyi bevételek felosztását egy sakkjátszma eredménye döntötte el. Írországban hajdan volt két nemzetség, amelyeknek képviselői sakkjátszmát játszottak végig a hivatalos jegyzőkönyvet vezető tisztviselő előtt azzal, hogy a győztes félnek joga lesz egy évig felvenni a vesztes fél vagyonának hozamát. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy az említett anekdoták, a sakkjátékról szóló matematikai értekezések és dolgozatok többsége a sakktáblában, valamint a bábok menetmódjában rejlő számtani titkok megfejtésével, nem pedig a sakkjáték elméletével függ össze. Sakkaforizma „A sakkjáték, éppen úgy, mint a tudományos kutatómunka, elsősorban szenvedély! Jó sakkozó is csak az lehet, akit ez a belső szenvedély, belső kényszer hajt” – vélekedett a sakkról a 93 évet élt Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője. Miniatűr játszma A 40. sakkolimpiát 2012-ben rendezték Isztambulban, melyen a rendező ország jogán a törökök három csapattal vehettek részt. A 2. csapatuk ifjúsági sakkozókból állt, szereplésük hűen tükrözi a néhány éve elkezdett török iskolai sakkoktatás helyességét. A 4. fordulóban a török ifjak a nagymesterekből és nemzetközi mesterekből álló Izland csapatával játszottak. Habár 1,5–2,5 arányban kikaptak, de a 2. táblán az akkor 14 éves török Vahap Sanal (2387) FIDE-mester rövid játszmában verte az akkor 19 éves Hjorvar Steinn Gretarsson (2506) nemzetközi mestert. Ma mindketten nemzetközi nagymesterek, Sanal 2581, Gretarsson pedig 2579 Élő-ponttal rendelkezik. Sanal – Gretarsson Szicíliai-védelem 1.e4 c5 2.Hf3 d6 3.d4 cd4 4.Hd4 Hf6 5.Hc3 a6 6.Fg5 Hbd7 (Nagyon éles játékot eredményez 6…Vb6 7.Vd2 Vb2 8.Bb1 Va3, melyben 1967-ben Bobby Fischer is kikapott Gellertől. A „mérgezett gyalog” változatot visszautasító 7.Hb3 vagy 7.a3 is játszható, ez utóbbiban Vb2?? 8.Ha4!! vezérnyerés lenne.) 7.Fc4 Va5 8.Vd2 e6 9.0–0–0 b5 10.Fb3 Fb7 (10...b4 után 11.Hd5! ed5 12.Hc6 Vc5 13.ed5 He5 14.Bhe1 Hfd7 15.f4 f6 16.fe5 de5 17.Fe3 világos további támadásával, vagy 10…b4 11.Hd5! He4?? után 12.Vb4 Vb4?? 13.Hc7 matt van kilátásban, 12…Vc5 13.He6 fe6 14.Ve4 pedig világos nyert állását eredményezi.) 11.Bhe1 Bc8 12.e5! b4?? (12...de5!? 13.Ff6 Hf6 14.Be5 Bd8 15.Ve3még küzdelmet ígér.) 13.ef6!! bc3 14.Vf4 He5 15.He6!! fe6 16.Be5!! és sötét feladta (1–0), mert 16...Ve5 17.f7+ Kd7 18.Ve5 vezérvesztés vagy 16...de5?? 17.f7 matt van kilátásban.

Biró Sándor