Az elmúlt napokban egyre fokozódott a nyomás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetőin és szervezőin, amely tegnap délutánig tartotta magát az idei tokiói játékok megrendezéséhez, noha egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy halasztani fogják előbb-utóbb a nyári olimpiát és paralimpiát. Két napja egy kanadai sportdiplomata azt mondta, már megszületett az olimpia halasztásáról a döntés, csak a NOB ezt még nem merte felvállalni főleg azért, mert a halasztás a szervezőknek 5,6 milliárd eurós kárral járna. Tegnap késő délután Thomas Bach és Abe Sinzo közösen jelentette be, hogy a 2020-as olimpiát 2021-ben tartják meg. Először tartanak olimpiai játékokat páratlan évben. Még egy évet várni kell az olimpiai játékokra. Lesz idejük fotózkodni a japánoknak az ötkarikás szimbólummal A sportszervezetek közül egyedül a Nemzetközi Olim­piai Bizottság maradt talpon az égisze alatt szervezett rendezvénnyel, éspedig az idei tokiói olimpiával és paralimpiával kapcsolatosan. Miközben a sportági nemzetközi és kontinentális szervezetek többnyire a sportrendezvények egy évvel való halasztása mellett döntöttek, a NOB volt az egyetlen, amely még kivárt az idei nyári olimpiai játékok és a paralimpia rendezésével kapcsolatosan. Hétfőn még Thomas Bach NOB-elnök és Abe Sinzo, Japán miniszterelnöke még arról beszélt, a tervezett időpontban, azaz július 24. és augusztus 9. között tartják meg a nyári olimpiát és augusztus 25. és szeptember 6. között a paralimpiát, ugyanakkor arra biztattak mindenkit, készüljenek a játékokra. Igaza volt! Dick Pound, a NOB veterán tagja hétfőn azt mondta, már megszületett a döntés a tokiói olimpia elhalasztásáról. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján megszületett a döntés a halasztásról. A részletek még nincsenek kidolgozva, de a játékok nem kezdődnek el július 24-én, ezt tudom. Szakaszosan jönnek majd a bejelentések. Elhalasztjuk az olimpiát, és elkezdünk foglalkozni a következményekkel, amelyek óriásiak” – nyilatkozta Pound a USA Today amerikai lapnak. Dick Pound a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nagy befolyású tagja: a 77 éves kanadai sportdiplomata 1987 és 2000 között volt a szervezet alelnöke, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) alapító elnöke volt, 1999 és 2007 között töltötte be ezt a tisztséget. Hétfőn este a NOB szóvivője, Mark Adams röviden ennyit reagált: „Ahogy tegnap már bejelentettük, vizsgáljuk a lehetőségeket.” Milliárdos veszteség Szakértők szerint Japánnak 670 milliárd jenbe – azaz 5,7 milliárd euróba – kerülne a nyári tokiói olimpia és paralimpia elhalasztása a koronavírus-járvány miatt. A számítást Makino Junicsi, az SMBC Nikko Securities nevű brókercég vezető közgazdásza tette közzé, míg a Kanszai Egyetem nyugalmazott professzora, Mijamoto Kacuhiro 640,8 milliárd jennel hozzávetőleg hasonló eredményre jutott. A NOB és Abe Sinzo japán miniszterelnök korábban kijelentette, hogy az ötkarikás játékok teljes törlése nincs napirenden, de erről is születtek már számítások: ez Makino szerint 7,8 billió jenbe, azaz 66 milliárd euróba kerülne a házigazdáknak. (Hogy mit is jelent a 66 milliárd euró: Románia bruttó nemzeti összterméke – GDP – 2017-ben 211 milliárd euró volt.) Meghozták a döntést Abe Sinzo, Japán miniszterelnöke és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke tegnap délután közös közleményben jelentették be, hogy a világon végigsöprő koronavírus-járvány miatt idén nem rendezik meg Tokióban a nyári olimpiát, legkésőbb egy évre elhalasztják, azaz 2021 nyarán rendezik majd meg. A NOB hivatalos közleménye szerint Thomas Bach és Abe Sinzo tegnap reggel konferencia-beszélgetést tartott, amelyen a koronavírus-járvány miatt folyamatosan változó helyzet és a nyári olimpia megrendezésének lehetőségeiről egyeztettek, a megbeszélésbe bekapcsolódott Mori Josiro, a szervezőbizottság vezetője, Hasimoto Szeiko olimpiáért felelős miniszter, Koike Juriko, Tokió kormányzója, valamint John Coates, a NOB koordinációs testületének vezetője, Christophe De Kepper főigazgató és Christophe Dubi sportigazgató. Ezen a megbeszélésen úgy döntöttek, hogy a jelenlegi körülmények és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) információi alapján az ötkarikás játékokat 2020 nyaráról áthelyezik egy későbbi időpontra, és nem később, mint 2021 nyarán fogják megrendezni. A NOB végrehajtó bizottsága tegnap összehívott egy rendkívüli ülést – ugyancsak telefonkonferencia keretében –, és ezen megvitatták a halasztás lehetőségét, amely természetesen a paralimpiára is vonatkozik. Az olimpiát idén július 24. és augusztus 9. között rendezték volna meg, ám hogy pontosan mikor kerül így sor rá, egyelőre korai megmondani, pusztán annyi biztos, hogy „az olimpiai láng Japánban marad, és az ötkarikás játékok is megtartják hivatalos nevüket: Olimpiai és Paralimpiai Játékok, Tokió 2020” – zárul a NOB hivatalos közleménye. Az olimpiai lángot március 12-én gyújtották meg a görögországi Olümpiában, egy nappal azután, hogy a WHO világjárványnak minősítette a koronavírus-járványt. Az esemény sok nézőt szokott vonzani, de most minimálprogramban, szigorú beléptetés mellett bonyolították le. A lánggal hét napig futottak Görögországban, majd a japán szervezőbizottság képviselői március 19-én vették át az athéni Panathinaiko Stadionban. „Az olimpiai játékok mindig erős és masszív demonstrációja volt az emberiség globális egységének” – nyilatkozta Thomas Bach a lánggyújtás ünnepségen. A modern kori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig ötször: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári, továbbá az 1940-es szapporói és az 1944-es Cortina d’Ampezzó-i téli olimpiát nem rendezték meg. Abe Sinzo, Japán miniszterelnöke az olimpia halasztását követően. Fejet hajtott a koronavírus-járvány előtt Végig a halasztás mellett voltak A 2012-es londoni olimpia egészségügyi és biztonsági vezetője folyamatosan az ötkarikás játékok eltolása mellett érvelt. „Egyszerűen nem biztonságos olimpiát rendezni egy világjárvány közepén. Az emberek biztonsága és egészsége egyértelműen fontosabb szempont kell legyen, mint a halasztás miatt felvetődő költségek” – szögezte le Lawrence Waterman. Hozzátette: a modern olimpiák történetében a brit fővárosban nyolc éve rendezett volt az első, amely halálos áldozat nélkül ért véget, köszönhetően a következetesen betartott biztonsági és egészségügyi eljárásoknak. Az elmúlt napokban azonban egyre több olimpiai bizottság jelezte, hogy a halasztás lenne a legjobb megoldás a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben. Kanada volt az első ország, amely azt is közölte hétfőn, hogy ha az eredeti időpontban tartanák meg a játékokat, akkor bojkottálja az eseményt. Ezt követte Ausztrália, amely arra biztatta atlétáit, úgy készüljenek, mintha a játékokat egy évvel elhalasztották volna. Tegnap reggel az Egyesült Államok és Új-Zéland is a halasztás mellé állt, fokozva a nyomást a NOB-on és a japán rendezőkön. Ezzel szemben az Orosz Olimpiai Bizottság teljes mértékben támogatta és megértette a NOB-ot, hogy időbe telik, mire mérlegelik az olimpia elhalasztásának lehetőségét. Az oroszok minden olyan kísérletet elfogadhatatlannak tartanak, amely nyomás alá helyezi a NOB-ot, és arra kényszeríti, hogy emiatt elhamarkodott, felelőtlen döntést hozzon.

HN-összeállítás