Az ebédlő berendezése
Az ebédlő központja az asztal. Hagyjunk elegendő helyet körülötte a tálaláshoz. Sokszor az a legjobb megoldás, ha az asztalt a szoba egyik oldalára, sőt a falhoz állítjuk: ha sokan ülik körül, előrehúzhatjuk.
A kerek asztal körül többen elférnek kényelmesen, mint a téglalap alakú körül. A légkör is oldottabb, amikor nem ül senki az asztalfőn.
Ha ügyesen akarunk gazdálkodni a hellyel, próbáljunk meg sarokasztalt beállítani, vagy tegyünk egy kisebb asztalt a zárt erkélyre vagy valamelyik beugróba.
Az asztalt praktikus és esztétikai szempontok alapján válasszuk ki. Ne felejtsük el, hogy a leghétköznapibb asztalt is ünnepélyessé varázsolhatjuk egy elegáns terítővel, de persze ez függ az adott tér stílusától is.
Régebb külön ebédlőgarnitúrát: asztalt, székeket és tálalószekrényt használtak. Manapság már ez kissé kikopott, de a régi elemeket keverhetjük a modern bútorainkkal. Például a világos, régi tölgyfa asztal mellett jól mutatnak az acélból és bőrből készült olasz székek. Nyugodtan állítsunk az asztal köré különböző székeket, ha van bennük valami közös vizuális elem.
Válasszunk kényelmes székeket úgy, hogy az asztalnál ülők térde és az asztallap között elég hely maradjon. A karosszék kényelmesebb, de terebélyesebb, előfordul, hogy az ilyen székeket a karfa miatt nem tudjuk betolni az asztal alá, amikor felállunk az étkezéstől.
Ott, ahol kicsi a hely, használjunk összecsukható székeket, bár ezek általában nem túl kényelmesek. A helyhez rögzített, párnázott padon többen is elférnek. A bárszékek kis helyet foglalnak el, és használat után betolhatjuk őket a pult alá, de lábtámasz nélkül kényelmetlenek.
Ha a nappaliban étkezünk, a székek több célt szolgálnak. Akkor kényelmesek, ha kemény a támlájuk és könnyen átvihetjük őket egyik helyiségből a másikba.
A tágas szobában tálaló is elfér, benne tányérok, poharak, evőeszközök. A pultja általában magasabb, mint az asztallap: kényelmesen felszeletelhetjük rajta a húst, itt tarthatjuk a fűszereket, előre idekészíthetjük a salátát, sajtot, gyümölcsöt, bort. A kis helyiségben jó szolgálatot tehet az alacsony, beépített tálaló. Ha a szobát más célra is használjuk – például itt varrunk, itt írják a gyerekek a leckét –, gondoskodjunk szekrényről vagy polcról, hogy az asztalt gyorsan megteríthessük, amikor eljön az ideje.
A nyitott polc – akár akarjuk, akár nem – vitrinként díszíti a helyiséget. Ízlésesen rendezzük el rajta a tányérokat, tálakat, csempésszünk be egy-két dekorációs elemet is, de ne túl sokat, ne legyen túlzsúfoltságérzetünk. Az igazi, üvegajtós vitrinek mutatósak, és a portól, ütéstől is védik az edényt, bár az üveget rendszeresen tisztítani kell. Sokaknak idegen a mai korban a vitrin szó, de modern enteriőrökben is jól mutatnak, csak szépen össze kell „fésülni” az elemeket. A zsúrkocsi remek találmány, kényelmesen beguríthatjuk rajta a fogásokat.
A világításnak fel kell hívnia a figyelmet az asztalra. A szép tárgyakat vagy a falon függő képeket másodlagos fényforrással emelhetjük ki a környezetből. Ne legyen vakító a fény, de mindig lássuk, hogy mit eszünk. A fényerőszabályzós kapcsolókkal pontosan beállítható a megfelelő világítás. Az asztal fölötti lámpába olyan nagy teljesítményű égőt vegyünk, amelynek az alsó fele ezüstözött vagy valamivel bevont: ez nem vakít.