Hargita megyében csendben ünnepelték a románok centenáriumát, Sepsiszentgyörgyön kicsit hangosabban, de botrány nélkül, Gyulafehérváron emlékműavatás, és országszerte parádék, díszbeszédek közepette emlékeztek a gyulafehérvári román nemzetgyűlés százéves évfordulójára. Pátosszal teli beszédektől a korrupciót számonkérő tiltalkozó megmozdulásokig mindenre volt példa. [caption id="attachment_80760" align="aligncenter" width="1000"] Nagy durranás volt. Csíkszeredában nagyobb volt a füstje, mint a lángja Fotó: Iochom Zsolt[/caption] A centenáriumi megemlé­kezés sorozata a múlt szerdai parlamenti emléküléssel kezdődött – erről beszámoltunk legutóbbi lapszámunkban –, majd csütörtökön Gyulafehérváron kormányüléssel, pénteken a Cotroceni-palotában államfői fogadással, szombaton, a nemzeti ünnepen parádékkal, emlékműavatással és tiltakozó akciókkal folytatódott. A Hargita megyei városokban a szokásos parádékon felül nem történt említésre méltó, Sepsiszentgyörgyön színházi darab premierjét zavarták meg román nacionalisták. Eközben Budapesten a Lánchíd pénteken és szombaton is kék-fehér díszvilágításban pompázott a skótok nemzeti ünnepe alkalmából, Óbuda-Békásmegyer önkormányzata pedig székely zászlót helyezett ki szombaton az összes III. kerületi közintézményre, hogy kifejezze szolidaritását az erdélyi magyarsággal, illetve a székely nemzeti közösséggel. A kormány „legmegindítóbb pillanata” Centenáriumi ülést tartott múlt csütörtökön Gyulafehérváron Románia kormánya, amely Viorica Dăncilă miniszterelnök szerint „valószínűleg a kabinet mandátumának legmegindítóbb pillanata. Dăncilă a kabinet tagjai „történelmi privilégiumának” nevezte, hogy az egyesülés centenáriumán a román kormány miniszterei lehetnek, és leszögezte, továbbra is az ország és az állampolgárok érdekét szolgáló közpolitikák megvalósítására fognak törekedni. „A kormány szimbolikus ülése nagy jelentőséggel bír, amelyet itt, Gyulafehérváron élünk meg, nemcsak azért, hogy ünnepeljünk, hanem azért is, hogy a jövőre gondoljunk.” – mondta a miniszterelnök. Bejelentette: átlagosan ötszörösére emelkedik a háborús veteránok, hadiözvegyek és -rokkantak pótlékának összege január elsejétől. Tehát havi 259 lejről átlagosan 1500 lejre emelik az elsőfokú hadirokkantaknak, 231 lejről 1000 lejre a másodfokú hadirokkantaknak, 196 lejről 900 lejre a harmadfokú hadirokkantaknak járó pótlékot. Az is kiderült: az építkezési szektorban a minimális bruttó havi bér 3000 lejre nő, mivel a kormány ezt az ágazatot „prioritásként és nemzeti jelentőségűként” fogja kezelni. Az eredetileg 2022-re beütemezett fizetésemeléseket előrehozzák 2020 szeptember elsejére, és évente két bruttó fizetést kapnak a tanárok személyes fejlődésük és oktatási segédanyagok költségeinek fedezésére – mondta a kormányfő a centenáriumi ülésen. Johannis nagy győzelmekről és autópályákról Klaus Johannis államfő a Cotroceni-palotában pénteken centenáriumi fogadást adott. A fogadáson körülbelül 800 személy jelent meg, többek közt Viorica Dăncilă miniszterelnök és a kormány tagjai, Emil Constantinescu és Traian Băsescu volt államelnökök.„A nemzet nagy győzelmei akkor lehetségesek, ha összetartunk, nem húzunk szét, ha az alantas személyes célok helyett magasrendű célokat tartunk szem előtt, és ha a demokratikus, civilizált és baráti népekkel szoros kapcsolatot ápolunk, nem szigetelődünk el tőlük – mondta az elnök a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvényen. Johannis a ceremónián jelentette be az Egyesülés autópályának keresztelt Jászvárás–Marosvásárhely sztrádaszakasz megépítését kötelező törvényt. Ez szolgáltatott alkalmat arra, hogy odaszúrjon a kormánynak. „Szomorú, hogy törvényre volt szükség ahhoz, hogy a kormány konkrét lépéseket tegyen” – mondta Johannis. Katonai tam-tam és „Facebook-emlékmű” A centenárium napján, december 1-jén a bukaresti Diadalívnél tartottak katonai parádét, amelynek kezdetén az államfő tartott díszszemlét, majd felcsendült a román nemzeti himnusz. Az ágyúk díszsortüze után az elnök koszorút helyezett el a Diadalívnél, majd egy perc néma csenddel adóztak a katonai színtereken elhunyt hősök emlékének. Ugyancsak a centenárium napján felavatták Gyulafehérváron az Egyesülés emlékművét, amelyre már 25 évvel ezelőtt megnyerte a pályázatot Mihai Buculei szobrászművész. Az emlékművet a gyulafehérvári 1918-as nagygyűlés helyszínén állították fel, és Dániel pátriárka szentelte meg több ezer ember jelenlétében. Az alkotás 22 méter magas, körülbelül 1350 tonnát nyom, és négy, kupolaszerűen egymásba hajló keresztet formáz. A mű több kritikát és megjegyzést kapott a közösségi oldalakon, sokan ugyanis azt állítják, hogy a Facebook logójához hasonlít. „A mi kötelességünk és felelősségünk tisztelettel adózni a múltnak és új jelentéssel átitatott nemzeti eszméket adni át a jövő generációknak. Be kell bizonyítanunk a jövő nemzedékeknek, hogy tetteink révén méltó továbbvivői vagyunk a nagy egyesülés projektjének” – mondta Johannis az emlékmű felavatásán. A tiltakozás sem maradt el Kormányellenes tüntetésre gyűlt össze néhány száz ember Bukarestben, a Victoriei téren szombaton. A résztvevők Románia és az Európai Unió zászlóit lengették és kormányellenes jelszavakat skandáltak. „Büntetőügyesek nélküli centenáriumot!”, „A hazaszeretetet az utcán mérik!”, „Tolvaj- és maffiakormány!” – kiabálták a kormány épülete előtt. Kolozsváron szintén tüntettek december elsején, ott körülbelül 50 személy gyűlt össze a Memorandisták emlékművénél. A szervezők közösségi oldalon olvasható felhívása szerint Romániának az Európai Unióban kell maradnia, és ehhez „meg kell szabadulnia attól a bűnözőcsoporttól, amely vezetőjévé vált”. HN-összeállítás