Sohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a parlament plénumában. Méltatta Románia uniós elkötelezettségét és bíztatóan szólt a schengeni csatlakozásról, ám a többsebességes Európa iránti ellenérzésekre csak annyit mondott: az már létezik, belekódolták az uniós alapszerződésbe. Juncker Románia uniós csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából érkezett munkalátogatásra Bukarestbe, ahol a vezető politikusokkal tárgyalt, és fórumon mutatta be elképzeléseit az Unió jövőjéről. Korábban már járt Romániában, de ez az első látogatása, amióta az Európai Bizottság elnökévé választották. Csókok, bókok Érkezésekor a jelenlegi és volt román döntéshozók barátságos fogadtatásában részesült, a maga részéről a legszívélyesebben Traian Băsescu volt államfőt üdvözölte, akit homlokon csókolt. Románia luxemburgi soros EU-elnökség idején, 2005-ben írta alá csatlakozási szerződését az EU-val, amikor Juncker volt Luxemburg miniszterelnöke, Băsescu Románia államfője, Călin Popescu Tăriceanu mostani szenátusi elnök pedig az ország miniszterelnöke. „Nagyon boldog vagyok, hogy visszatérhettem Bukarestbe, bár tudom, hogy ez közhelyesen hangzik. Utoljára 2003-ban jártam itt, és megtiszteltetés számomra, hogy ma a parlamentben beszélhetek, ahol önök a román népet képviselik, egy bátor, elkötelezett népet, amelyet oly régóta szeretek. Idén Románia EU-s csatlakozásának tizedik évfordulóját ünnepeljük és meghatódva emlékszem 2007. január 1-jére, amikor Románia csatlakozott a megbékélt európai nemzetek köréhez. Akkor egyesültünk” – közölte az EB elnöke a parlamentben franciául mondott beszédében. Hozzátette, hogy sok európai számára ismeretlenek a román nép erőfeszítései, az, hogy milyen erőbedobásra volt szükség ilyen rövid időn belül átalakítani az igazságszolgáltatási, gazdasági, politikai és szociális rendszert, hogy ezek megfeleljenek az európai elvárásoknak. „Nem véletlen, hogy Corina Creţura bíztam az EB regionális politikáért felelős biztosi pozíciót. Creţu asszony nagyon jó munkát végez Brüsszelben. 2007–2013 között az európai uniós alapok jelentős támogatást biztosítottak Románia számára. A román nép bátorsága, akaratereje mindig meghatott, ugyanakkor a következő reformok is eszembe jutnak, amelyeknek életbe léptetése hátravan. Ilyen az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus. Mandátumom végéig meg kell valósítani ezeket a dolgokat” – mondta Juncker. [caption id="attachment_49463" align="aligncenter" width="660"] Jean-Claude Juncker (jobbról) homlokon csókolta Traian Băsescu volt államfőt. Azt is kijelentette: az ország nagy szerelmese[/caption] Schengen-tagság 2019-től Romániának el kell foglalnia megérdemelt helyét az Európai Unió keblében és a schengeni-övezetben. A csatlakozási kritériumok igen világosak voltak, és ezeket nem kell tovább nehezíteni. Romániának minél hamarabb a schengeni-övezet részévé kell válnia, mert megérdemli ezt a helyet” – szögezte le Juncker. Szerinte Románia jelentős erőfeszítéseket tett az utolsó tíz évben a korrupció visszaszorítására és az igazságszolgáltatási rendszer reformjára – de hozzátette: az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus lezárása nem kell a reformfolyamat befejezését jelentse. „Az ellenőrzés lezárása még mélyebb együttműködést jelent, mert ez az alapja az államok és népek közötti kapcsolatnak. Számíthatnak az Európai Bizottság fenntartás nélküli támogatására, főleg ami az európai strukturális és beruházási alapokat illeti. Én meg támogatom a román hatóságokat abban, hogy az elért fejlődés visszafordíthatatlan legyen” – mondta az EB elnöke. Kiemelte: a román társadalom két legfontosabb célkitűzése az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása kell legyen, mert ezzel lehet kiérdemelni az állampolgárok bizalmát. Később, a Cotroceni-palota kertjében Klaus Johannis államfő által rendezett fogadáson még konkrétabban fenntartotta álláspontját. Kijelentette, meggyőződése, hogy mire Románia átveszi 2019-ben az Európai Unió Tanácsának elnökségét, megszűnik igazságszolgáltatási rendszerének monitorozása az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében, és az ország a schengeni övezet része lesz. Juncker kifejtette: nem töltheti be egy ország az EU elnöki tisztségét azzal a benyomással, hogy közben más tagállamok ellenőrzik. „Ennek a mechanizmusnak véget kell vetni, és ez így lesz” – jelentette ki. Ez a (geo)stratégiánk Johannis elnök a fogadáson – amelyen mások mellett jelen volt Ion Iliescu és Traian Băsescu volt államfő, Daniel pátriárka és Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze is – arról beszélt: a romániai polgárok ragaszkodnak a legjobban Európához, mert az EU szabadságot, demokráciát, békét és jólétet jelent. Másfelől viszont nagyon fontos, hogy Románia megszilárdítsa hiteles partneri minőségét az EU-ban. „Egy bonyolult kihívások által fémjelzett régióban Romániának az az ütőkártyája, hogy stabilitást biztosíthat. Éppen ezért fontos, hogy megszilárdítsuk hiteles partneri minőségünket, eltökélten támogassuk a jogállamiságot, védelmezzük az alapvető szabadságjogokat és fejlesszük a piacgazdaságot” – mondta az államfő. Románia 2019-es EU-elnök­ségéről az elnök azt mondta, ez bizonyítási lehetőség, ugyanakkor felelősség is lesz. Románia fontos politikai, gazdasági, társadalmi pillére lehet Európa ezen térségének. Két fontos célkitűzése – az euróövezethez, illetve a schengeni övezethez való csatlakozás – az ország stratégiai érdekeit szolgálja, melyek értelmében minél jobban be kell illeszkednie az Európai Unióba. „Bízom benne, hogy a közeljövőben megvalósulnak ezek a célkitűzések” – tette hozzá az államfő. Megjegyezte azt is, hogy az EU eddigi történetének legbonyolultabb periódusát éli, meg kell felelnie a határain felmerülő biztonsági kihívásoknak, szembe kell néznie a terrorizmussal, az euroszkepticizmussal, valamint azzal, hogy – történetében először – egy tagállam elhagyja. Mindezekre a kihívásokra az egység és szolidaritás a lehető legjobb válasz – fogalmazott Johannis Egyenlő partner vagy szegény rokon? A sok biztatás mellett azonban az EB-elnök kategorikus kijelentéseket is tett. Például határozottan elhárította a Brexit utáni EU lehetséges forgatókönyveiről felvázolt elképzelésekkel szembeni, a többsebességes Európa gondolatát ellenző kifogásokat. „Együtt kell haladnunk, de különböző ritmusban. A többsebességes Európa már létezik, belekódolták az (uniós) alapszerződésbe” – mutatott rá. Bár közölte, hogy maga nem kedveli a kétsebességes Európa gondolatát, tény, hogy az Európai Unió harmóniában, de olykor eltérő ütemekben épül. A többsebességes Európáról folyó vita álvita – a valódi vitának az együttműködés szükségességéről kell szólnia. Az európai nemzeteknek közös a jövőjük, erősíteniük kell együttműködésüket, nem kell elfelejteniük, hogy az EU lakossága az emberiség alig 7 százalékát teszi ki, hogy Európa a legkisebb kontinens. „A romániaiak úgy gondolhatják, hogy a többi európai nép egy újabb vasfüggönyt akarna bevezetni Európában. A vasfüggöny azonban lehullott, és nem fogjuk megismételni a háború utáni Európa nagy tévedését” – fogalmazott. A felvetésre, hogy Románia hangja nem elég hallható az Európai Unióban, Juncker úgy reagált: noha sokszor hallja ezt a vélekedést, Románia nem „second-hand” ország. „Verjék ki a fejükből ezt az elképzelést, hogy Románia nem egyenlő a többi állammal. Ennek az országnak a méltósága a többi ország méltóságával egyenlő. Én meghallgatom az általam szeretett Romániát” – közölte. Az aggodalmaknak Călin Po­pescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke adott hangot, amikor arról beszélt: nem kell engednünk, hogy vasfüggöny helyett bársonyfüggöny válassza szét Európát, amely különbséget tesz az Unió államai között. „Nem kellene engednünk, hogy az egykori vasfüggöny helyett, amely elválasztotta a szovjet uralom alatt lévő Európát az egységesülő Európától, most egy bársonyfüggöny ereszkedjék alá, amely különbséget tesz az Unió államai között, ezért kell visszatérnünk az Unió alapító atyáinak gondolatai­hoz” – jelentette ki Tăriceanu a parlament plenáris ülésén. Szerinte az EU „elnyelte” a közösségeket, és ma már az alapítók logikájától eltérő módon működik. „Egy többsebességes utat ajánlanak nekünk. Ez, a közös politika vízszintes eloszlása mentén talán elképzelhető. Egyes országok mélyebb együttműködést alakíthatnak ki bizonyos társadalmi vagy gazdasági területen, amihez esetleg más országok nem csatlakoznak, vagy nincsenek felkészülve rá. De elképzelhetetlen, ha komolyan vesszük az Unió alapeszméjét, hogy a tagországok csoportjait a politikai döntések függőleges tengelyén osszuk el. Egyesek a színpadon, mások a páholyban, a többiek a periférián” – tette hozzá a szenátus elnöke. 60 millió nem a beolvadásra Hatvanmillió olyan polgár él Európában, aki nem akar beolvadni, de saját szülőföldjén élne és építkezne – jelentette ki Kelemen Hunor a parlament plenáris ülésén, Juncker előtt. „Az EU reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie. Több párbeszéddel és nagyobb felelősségvállalással, a polgárok iránt elkötelezett tisztelettel és szolidaritással érhetünk el eredményeket, az uniós törvénykezés szintjén is” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a Minority Safepack kezdeményezésnek, mivel „Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, úgy véljük, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni, és meg kell szilárdítani. Hatvanmillió olyan polgár él Európában, aki nem szeretne beolvadni, de saját szülőföldjén szeretne élni és építkezni”. A globális kihívásokkal szembesülő Európa csak akkor jöhet ki nyertesként, ha erősebb lesz, ha békét és stabilitást teremt, jólétet és szabadságot. Egymagukban a kontinens országainak, még a legerősebbeknek sem sikerülhet. Vagy együtt sikerül, a szükséges kompromisszumok meghozatalával, vagy közös lesz bukásunk, ha lemondunk Európa legsikeresebb politikai és gazdasági projektjéről – fogalmazott. Kelemen végül úgy összegzett: a többsebességes Európa katasztrófához vezethet, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna: „Előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között” – jelentette ki.