Az európai parlamenti választások eredményhirdetését követően egyre többet hallani az Európai Unió majdani tisztségviselőinek kijelöléséről, illetve megválasztásáról. Arról tárgyaltak – jobbára eredménytelenül – a tagországok kormányfői és államelnökei a múlt csütörtökön és pénteken Brüsszelben. (Közvetlenül nem idetartozik, de érdemes megemlíteni, hogy országunk esetében az Alkotmánybíróság eddigelé nem validálta a választás eredményeit, erre állítólag június 26-án fognak sort keríteni.) Hazai viszonylatban a kormánypárt egykori elnökének, Liviu Dragneának a hosszasnak ígérkező „kényszerpihenője” okán a szociáldemokratáknak is új elnököt kell választaniuk, és az időközben leváltott más tisztségviselők „utódát” is, amire a párt e hétvégi, június 29-i rendkívüli kongresszuson kerül(ne) sor. Evezzünk el egyelőre a hazai vizeken. A kormánypárt alapszabályzatának megfelelően, annak elnöki tisztségét ideiglenesen Viorica Dăncilă kormányfő tölti be, s a jelek szerint befutó lesz majd a szombati kongresszuson (egyelőre úgy tudni, hogy hivatalosan csak ő jelentette be a jelöltség vállalását). Ugyanakkor olyan értesülések is lábra kaptak, miszerint talán hajlamos lenne Ecaterina Andronescu tanügyminiszter, Șerban Nicolae szenátor, sőt a Vrancea megyei PSD elnöke, Marian Oprișan is az elnöki tisztség megpályázására. Az ügyvezető elnöki jelöltek, illetve önjelöltek között fellelhető a régiófejlesztési miniszter, Daniel Suciu képviselő, valamint a kormánypárt konstancai szervezetének elnöke, Felix Stroe, de Titus Corlățean szenátor neve is. A főtitkári tisztségre is többen pályáznak, pályáznának, köztük az egykori igazságügy-miniszter, a jelenlegi szenátor, Robert Cazanciuc, az egykori főtitkár, Codrin Ștefănescu, valamint a Tudose-kormány turisztikai minisztere, Marius Dunca. Ezek a nevek a PSD csúcsvezetőinek a szombaton Neptun tengerparti üdülőtelepen lezajlott nem hivatalos találkozójáról szivárogtak ki, amelyen egyébként nem volt jelen a párt egyik tekintélyes személyisége, Paul Stănescu, aki nemrégiben mondta vissza megbízatását az ügyvezetői elnöki tisztség betöltése alól, de ennek ellenére valamelyik vezetőtisztség várományosaként tartják számon párttársai. Kormányátalakítás a láthatáron Sajtóértesülések szerint rövid időn belül bekövetkezhet egy újabb kormányátalakítás is. Ez annál is inkább időszerű lenne, mert a napokban foglalja el az Európai Számvevőszék tagsági tisztségét Viorel Ștefan kormányfő-helyettes. Ugyanakkor egy másik kormányfő-helyettesi tisztséget ideiglenesen lát el Ana Birchall igazságügy-miniszter. Hallani arról is, hogy esetleg csökkentenék a minisztériumok számát, mint ahogy arról is, hogy 6-7 tárcavezető neve szerepel a „távozók” névjegyzékén. Köztük van állítólag Răzvan Cuc, a már sokszor leszerepelt szállításügyi miniszter, Carmen Dan belügyminiszter, aki menesztését az utóbbi időben hevesen követelik az ellenzéki pártok (de nem csak), valamint Bogdan Trif turisztikai miniszter, aki egyébként többet ígért, mint amennyit ténylegesen tett, és Daniel Suciu régiófejlesztési miniszter (aki állítólag azért szerepel ezen a listán, mert amennyiben ő lesz a kormánypárt ügyvezető elnöke, akkor ez a funkció egész embert követel). Állítólag felmerült Petre Daea mezőgazdasági miniszter neve is, őt úgy tudni, újabban azért nem szívlelik, mert túlontúl közel állt Liviu Dragneához. Amúgy a kormányátalakításra mindenképp a június 29-i rendkívüli kongresszus után kerülne sor, de kizárt, hogy még július első napjaiban. Ilyen kontextusban arra vonatkozóan is felröppentek hírek, hogy az ALDE „hatósugarából” átkerülne a PSD-hez a külügyminiszteri tisztség, s helyébe a koalíciós partner kapna egy kormányfő-helyettesi tisztséget. (Nevezetesen a stratégiai partnerségekért felelős kormányfő-helyettesi funkciót.) Államelnök lenne Eugen Teodorovici A neptuni „baráti összejövetelen”, illetve azt követően hangzott el, hogy a kormánypártnak van potenciális jelöltje az államelnöki tisztségre, s az év végi választásokon Eugen Teodorovici szenátort, közpénzügyi minisztert indítanák. Ezt maga Teodorovici jelentette be szombaton a kora esti órákban, s a szóban forgó bejelentés megtételére állítólag őt a kormányfő „ösztökélte”. Ugyanakkor azonban az elmúlt hét folyamán olyan hírek is kiszivárogtak, melyek szerint a kormánykoalíció esetleg egyetlen államelnökjelölttel rukkolna ki, s az talán a szenátus jelenlegi elnöke, Călin Popescu Tăriceanu lenne, lehetne. A majdani államelnökjelöltekkel kapcsolatosan azt is tudni, hogy a liberálisok döntése végleges, és határozottan kiállnak Klaus Johannis mellett. Jóval bonyolultabb a helyzet az EP-választásokon nagy meglepetést okozó USR–PLUS tandem esetében. Az előbbi elnöke már a választások előtt bejelentette, hogy pártja jelöltjeként „megmérkőzik” az államelnöki tisztségért vívott választási csatában. A jelek szerint ez nemigen van a Dacian Cioloș nevével fémjelzett PLUS ínyére, s amúgy az USR és a PLUS között feszültséget okoz a „helyosztás” a majdani, a jövő esztendei helyhatósági, valamint parlamenti választásokat illetően is. Európai biztosi esélyek Brüsszelben nemrégiben meg­kezdődtek a tárgyalások, az egyezkedések a legkésőbb november 2-án színre lépő Európai Bizottság biztosi tisztségeivel kapcsolatosan. Félhivatalos értesülések szerint Románia egy igen jelentős pozíciót célzott meg, a szállításügyi biztosi funkciót. A Mediafax értesülései szerint Dăncilă kormányfő megküldte Brüsszelbe azon európai biztosi portfóliók névjegyzékét, amelyek érdekelnék Románia kormányát. (Arról állítólag személyesen is tárgyalt a bizottság jelenlegi elnökével, Jean Claude Junkerrel és Frans Timmermans alelnökkel.) Amint már arra utaltunk, az első helyen a szállításügy szerepel, de azon fellelhető az energetika, az Unió-bővítési, a digitális gazdaság biztosának a tisztsége is. Amennyiben országunk elnyerné a szállításügyi biztosi tisztséget, akkor a dolgok jelenlegi állása szerint arra a kormányfő Eugen Teodorovici-ot jelölné, az energia, valamint a digitális gazdaság esetében Dan Nica jöhet számításba, az Unió-bővítés esetében pedig az egykori külügyminiszter, Mircea Geoană. Egyetlen név hangzott el Már utaltunk arra, hogy lázban ég az Európai Tanács is, hisz erre a testületre hárul az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament elnökének, az Európai Központi Bank elnökének, s nem utolsósorban az Európai Tanács elnökének a kijelölése. Azt tudni, hogy a múlt heti csúcstalálkozó eredménytelenül zárult, s arról nem is adtak ki hivatalos közleményt. Az már biztosra vehető, hogy lemondtak az úgynevezett „csúcsjelölti rendszerről”, s ilyenképpen valószínűsíthető, hogy sem a néppárti Manfred Webber, sem a szocialista Frans Timmermans nem ülhet az EB elnöki bársonyszékébe. A többi tisztség esetében sem került nyilvánosságra félhivatalos, s még kevésbé hivatalos forrásból konkrét név az esetleges jelölteket illetően. Azaz igen előzetesen egy név, a „nevesítő” pedig a tekintélyes brit napilap, a Financial Times volt, amely az ET elnöki tisztségében látja Klaus Johannist, Románia államelnö­két. Ezt az értesülést utólag több politikai elemző, sajtóorgánum is boncolgatta, elemezte. A brüsszeli találkozót követően az akkreditált újságírók rákérdeztek az érintettre is, aki kitérő választ adott, a maga részéről nem kívánta megerősíteni az értesülést, sem pedig esetleges szándékát kifejezésre juttatni, de ugyanakkor diplomatikus válaszából nemigen lehetett kikövetkeztetni, hogy határozottan cáfolta volna… Hecser Zoltán