Tarkabarkának bizonyult az elmúlt hét a „nagypolitika” színterén, legyes szó akár a parlamentről, akár a kormányról, de akár a DNA-ról is. Ugyanakkor egyes magas rangú tisztségviselők megnyilatkozásai is kedélyfelborzolónak bizonyultak, heves reakciókat kiváltó szemrehányásokat tartalmaztak. A parlamentben, pontosabban a szenátusban futószalagon kerültek hallgatólagos elfogadásra olyan törvények, amelyek kapcsán rosszallóan jegyezte meg az államelnök, hogy azokat a populizmus szelleme hatja át. A maga nemében érdekes esetet jelentett az igazságügy-miniszterrel szemben beterjesztett indítvány is, amely ugyan „sikeresnek” bizonyult, de eredménytelen maradt. Raluca Pruna igazságügy-miniszter ténykedései, megnyilatkozásai sokszor vitát, tiltakozást és bírálatot váltottak ki. Ugyan vannak, akik méltányolják tevékenységét, de igen sokan úgy látják, hogy rendszerint nem volt a helyzet magaslatán. Az elmúlt hónapok során például konfliktusba került a Legfelsőbb Bírói Tanáccsal (CSM), jó néhány honatyával, tekintélyes jogászokkal, érdekképviseleti szervezetekkel stb. stb. Mindennek okán annak idején ellene egy bizalmatlansági eljárást is benyújtottak, de azt nem szavazta meg a parlamenti többség. Kedden, október 18-án egy újabbat terjesztettek be a szociáldemokrata honatyák, azt viszont megszavazták (egyébként a liberális honatyák tartózkodtak). A szavazás „sikerének” azonban semminemű gyakorlati következménye nem volt, ugyanis Cioloș kormányfő továbbra is kiállt tárcavezetője mellett, azt hangoztatva, hogy különböző nyilatkozatai még nem jelentik azt, hogy cselekedetei, tettei révén ne élvezné továbbra is az ő bizalmát. Egy nyilatkozattal egyet lehet érteni vagy sem, sőt azért el lehet marasztalni, ítélni egy tisztségviselőt, de a bársonyszék betöltésére azt a személyt a tettei, a képességei jogosítják fel – így a kormányfő. Másképp látja a Danubius Független Szakszervezet (a hazai fogvatartási intézmények egyik szakszervezete), amely pénteken feljelentést nyújtott be Raluca Prună ellen a Legfelső Ítélőtábla melletti ügyészséghez, amelyben hamis nyilatkozattétel bűntetté­nek elkövetését „tárják fel”. Egyébként a miniszter asszony és a fogvatartási intézetek alkalmazottjai között éles konfliktus alakult ki az utóbbi hónapok során, a börtönőrök elégedetlenségét pedig a túlórák nagy száma, a létszámhiány és az alacsony bérszintek váltották ki. Ami pedig a hamis nyilatkozattételt illeti, arról van szó, hogy nemrégiben az igazságügy-miniszter Brüsszelben, az Európai Bizottságnál valótlanságokat állított a romániai börtönviszonyok, illetve beruházások tekintetében. Pengeváltás Az elmúlt héten írtunk arról, hogy az utóbbi időben vokálisabbnak, közlékenyebbnek mutatkozott Iohannis államelnök. Erre a megállapításra „rászolgált” az elmúlt napokban is, lévén hogy különböző nyilatkozatain túl előzékenyen válaszolt újságírói kérdésekre is. Egy válasza viszont egyeseknél, s mindenekelőtt az ortodox egyház csúcsvezetőinél kiütötte a biztosítékot (feltételezhető, hogy másoknál is, de eddigelé nyilvánosságra nem kerültek ilyen vagy olyan reagálások). Miről is van szó? Arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint miként vélekedik arról az alkotmánymódosítási állampolgári kezdeményezésről, amelyben belefoglaltatott, hogy az alaptörvény „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságaként” határozza meg a családot (ugyanis a jelenlegi Alkotmányban a „házastársak” fogalom szerepel). Iohannis azt válaszolta, hogy kiindulva abból az alapállásból, miszerint ő egy etnikai, ugyanakkor egy vallási kisebbséghez tartozik, a tolerancia feltétel nélküli híve, ami a mások elfogadását feltételezi. Nyomatékolta ugyanakkor azt is, hogy nem szabad elfogadni a vallási fanatizmust, az ultimátum jellegű igényeket. Nos, a vallási fanatizmus emlegetése váltott ki heves tiltakozást. Amolyan választ hozott nyilvánosságra az Ortodox Pátriárchátus, amelyben többek között azt hangoztatják, hogy egy hárommillió állampolgár által aláírt és az Alkotmánybíróság által hitelesített alkotmánymódosítási kezdeményezést semmiképp sem lehet a vallási fanatizmus kategóriájába sorolni. (A kezdeményező tulajdonképpen a Koalíció a Családért nevű civilszervezet volt, s az alkotmánymódosítási kezdeményezést hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság hitelesítette, s azt követően annak szövege megjelent a Hivatalos Közlönyben, ilyenképpen pedig elméletileg lépnie kellene a parlamentnek.) A múlt csütörtökön ebben az ügyben megszólalt Dacian Cioloș kormányfő is, aki igen diplomatikusan fogalmazva a tolerancia és a hagyományos családmodell mellett állt ki. Hozzáfűzte azt is, hogy szerinte a család fogalmát nem kellene rendszeresen szembeállítani a tolerancia fogalmával. Pénteken este az államelnök megpróbálta tisztázni magát, többek között azt hangoztatva, hogy ő nem vádolt meg senkit és nem vonta kétségbe az állampolgári alkotmánymódosítási kezdeményezés jogszerűségét. Volt másabb szópárbaj is az elmúlt héten, pontosabban folytatódott egy régebbi. Az államelnök és a szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu közti immár tartósnak mutatkozó nézeteltérésről, kölcsönös szemrehányásról, sőt esetenként vádaskodásról van szó. Október 16-án, vasárnap Tăriceanu arra kérte fel a honatyákat, hogy az elkövetkező időszakokban ne adjanak helyet a DNA által kezdeményezett mentelmi jog megvonásnak, azaz az ilyen jellegű kéréseket ne szavazzák meg. Erre a felhívásra/nyilatkozatra hevesen reagált az államelnök: „ismeretesek ennek az alaknak az igazságszolgáltatás elleni lépései. Tisztában vagyunk ezzel az alakkal, megszólalásai igazságszolgáltatás-ellenesek, és meg akar szabadulni az igazságszolgáltatástól… Én azt hiszem, hogy ez az alak nemcsak saját magát akarja megmenteni, hanem néhány barátja alkotta klikket is”. A szenátus elnökével lehet nem egyet érteni, sőt kijelentései okán lehet bírálni, támadni, de attól ő még a szenátus elnöke marad, maradhat, s akkor ügyelni kell a hangnemre, az ugyan lehet erős és kemény, de nemigen megalázó vagy sértő, még akkor sem, ha az államelnök hallatja hangját. Az is igaz viszont, hogy az államelnök által használt „alak” megnevezés mellett eltörpül az az alpári szóhasználat, ami lezajlott egy vita során a liberális pártban: a honatyai jelöltekkel kapcsolatos egyeztetések során a párt egyik vezetője, Lucian Duță (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori elnöke) Mihai Voicu képviselőt „patkánynak” és „pofátlannak” nevezte. Amúgy a nézeteltérés, az elvtelen vita annak okán alakult ki, hogy Voicu ugyan a liberális párt, a bukaresti 1-es kerületi szervezetének az elnöke, mégis jelöltként a diaszpórában indul, mert ilyenképpen „biztos befutó” lesz. A botrányos kijelentése okán Lucian Duță végül is arra kényszerült, hogy lemondjon párttagságáról. Borban a… hazugság Borban az igazság – tartja egy latin mondás. Egyes értelmezések szerint ez úgy értendő, hogy az ittas ember őszinte. Most viszont egy olyan konkrét esettel állunk szemben, amikor majdhogynem állíthatjuk: borban a hazugság. Még pontosabban a bor alapanyagában, a szőlőben, illetve a szőlőtermesztésben. A DNA egy minapi közleményét elolvasva jutottunk erre a meglátásra: hétfőn az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) ügyészei hatósági felügyelet alá helyezték Teodosie Petrescut, Tomis (Konstanca) érsekét megvesztegetés elfogadásával és uniós pénzalapok jogtalan megszerzésével vádolva meg. (Ez utóbbi vonatkozásban arról van szó, hogy hamis, pontatlan és hiányos dokumentumok vagy nyilatkozatok rosszindulatú felhasználása révén jogtalanul jutottak európai alapokhoz.) Nevezetesen: 2010 és 2016 között az ortodox érsek és megbízottjai állítólag hamis nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtottak be a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA) európai uniós támogatásban való részesülés végett. Ilyenképpen pedig azt sikerült „bebizonyítaniuk”, hogy bizonyos mezőgazdasági területeken borszőlőt termesztettek, termesztenek, holott azokon a területeken 2012-től errefelé már nem volt szőlőtermesztés. A hatóságok megtévesztésével, félrevezetésével egységes területalapú támogatásban részesültek 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2017-ben és 2015-ben összesen közel 1,4 millió lej értékben. Ebben az Istent és törvényt tagadó „csínytevésben” részt vett az érsekség öt polgári megbízottja is, akiket ugyancsak különböző bűncselekmények elkövetésével, illetve az elkövetés szándékával gyanúsítottak meg. Ugyanakkor 2016 tavaszán Teodosie Petrescu érseki minőségében egy személytől 500 eurót fogadott el a szóban forgó minőségéből fakadó szolgálati kötelezettségeinek teljesítése ellenében. Nos, az állítólagos bűncselekmények elkövetése okán Teodosie érseket hatósági felügyelet alá helyezték, eltiltva köz- vagy európai pénzalapokra vonatkozó döntések meghozatalától, valamint a többi meggyanúsítottal, a tanúkkal és különböző szakértőkkel való kapcsolattartástól. Az ártatlanság vélelme Teodosie érseket is megilleti, de ettől függetlenül, ami történt, az nemcsak rá vet rossz fényt, hanem az érsekségre, de tágabb értelemben az ortodox egyházra is. Amúgy a megelőző időszakokban már került kényes helyzetbe Teodosie érsek: annak idején ugyancsak csúszópénz elfogadásával gyanúsították meg, s ezt az ügyet mindmáig nem sikerült érdemben tisztázni, de „belekeveredett” az egykori börtönlakó, a közismert Gigi Becali által annak fogvatartása ideje alatt írt „szakirodalmi könyvek” zavaros ügyeibe is. Azzal kapcsolatosan nem is olyan régen tanúként idézték be, lévén hogy kézjegyével „szavatolta” azok szakmai értékét. Jó tett helyébe jót várj: most Gigi Becali sietett segítségére, felajánlva, hogy „mellényzsebéből” kifizeti azt a több mint 1 millió lejes összeget, s ha kell, annak késedelmi kamatait is… Azon a Konstanca megyei területen nem termesztettek borszőlőt, s következésképpen bort sem állítottak elő. Ugyanebben a régióban azonban volt olyan hely is, ahol bőven volt bor, olyan sok, hogy révén „elpancsolhatták” az áfa és a jövedéki adó befizetését is. Október 17-én a DNA ügyészei felügyelete alatt 28 házkutatásra került sor Bukarestben, valamint Konstanca, Ilfov, Buzău és Prahova megye több helységében is. A házkutatásokra azért került sor, mert felmerült korrupciós bűncselekmények, valamint az adócsalás bűncselekmények elkövetésének a gyanúja. Ezt követően október 18-án a DNA egy újabb közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben többek között az áll, hogy megindították a büntető eljárást Bucura Cătălin, Ivănescu George (akit egyébként a borok királyaként emlegetnek, s aki a liberális párt egyik elnökének az élettársa), Zlotea Gheorghe és Cârciumaru Constantin vádlottakkal szemben, akikkel szemben elrendelték a 24 órás fogvatartást is. A fentebb említett személyek különböző kereskedelmi társaságok társtulajdonosai voltak, olyanoké, amelyek szeszes italok előállításával és forgalmazásával foglalkoztak, s ebben a minőségükben folyamatosan adócsalási bűncselekményeket követtek el. A közleményben részletesen ismertetik azokat a törvénytelen, jogsértő cselekedeteket és eljárásokat, amelyek révén a 2010–2014-es időszakban az említett személyek által birtokolt vagy ellenőrzött négy kereskedelmi társaság az állami költségvetésnek összesen több mint 597 millió lej értékű kárt okozott. A múlt keddi, azaz az október 18-i közleményben bűnrészesként van feltüntetve még hat kívülálló személy, azok közül pedig három olyan, akik annak idején felelős beosztást láttak el a pénzügy minisztériumban, az Országos Vámügyi Szakhatóságnál, illetve az Országos Adóügynökségnél. Köztük van az Országos Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság vezérigazgatója, Daniel Diaconescu, pontosabban volt vezérigazgatója, ugyanis pénteken benyújtotta lemondását. Az igen tekervényesnek ígérkező ügyben hét személyt október 18-án 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek, hármat pedig házi őrizetbe. Ugyanakkor még 40 személlyel szemben kezdeményeztek kivizsgálást. Pénteken, október 21-én ebben az ügyben akár „bombarobbanásnak” nevezhető fejlemény következett be: a DNA ügyészei bűnvádi eljárást indítottak és 60 napra hatósági felügyelet alá helyeztek öt személyt, mindegyikük annak idején vezető tisztséget (vezérigazgatói, igazgatói) töltve be a közpénzügyi minisztériumban, illetve az Országos Adóügynökség (ANAF) keretében. Köztük van Vizoli Mariana is, aki jelenleg a pénzügyminisztérium államtitkára, s aki a pénteki napon benyújtotta lemondását. Van még két megvádolt személy, akik annak idején két kereskedelmi társaságnál töltöttek be ügyvezető tisztséget, s akiket az adócsalás bűntényének elkövetésében való bűnrészességgel vádoltak meg. Ami a pénzügy-minisztériumi, illetve adóügynökségi tisztségviselőket illeti, szolgálati visszaélés bűntényének elkövetésével vádolták meg, bűntény, amit köztisztviselői minőségükben követtek el. Az október 24-én kiadott közleményben már az áll, hogy az állami költségvetésnek okozott kár közel 598 millió lej értékű! Van még egy régebbi boros, illetve szeszesital-ügy, amelyet annak idején kezdeményezett a DNA, s amely esetében most fejeződött be a kármegállapítás. Az Euroavipo Rt. és az a körül csoportosult cégekről van szó, összesen 38 kereskedelmi táraságról, amelyek egy komplex adócsalási séma révén a konszolidált általános költségvetést több mint 613 millió lejjel károsították meg. Ez derül ki az Agerpres hírügynökségnek az ANAF által szerdán megküldött közleményből. Ugyanebben a közleményben utalás van arra is, hogy az adócsalás-ellenes vezérigazgatóság (DGAF) felügyelői a szeszt és szeszes italt gyártó és forgalmazó cégeknél a 2013. december és 2016. szeptember közötti időszakban 1443 ellenőrzési akciót eszközöltek, amelyek során összesen közel 846 millió lej értékű költségvetésnek okozott kárt állapítottak meg, ugyanakkor 45 millió lej értékű aktívát foglaltak le, az elkobzások értéke pedig meghaladta a 9 millió lejt, a kirótt szabálysértési bírságoké pedig az 5 millió lejt. Hecser Zoltán