Eseménydúsnak bizonyult az elmúlt hét mindenekelőtt az új kormány megalakítása és színrelépése okán, de bekövetkeztek másabb történések is, olyanok, amelyekre esetenként érdemes felfigyelni vagy azokat számon tartani. Ilyen összefüggésben utalhatunk a múlt hét folyamán megjelent egyes törvényekre vagy különböző jogszabályokra, vagy akár a DNA és másabb bűnüldöző szervek „hangzatos” ténykedésére. Beteljesült Klaus Johannis államelnök egyik álma: a Hivatalos Közlönyben megjelenhetett a külföldön élő román állampolgárok levélben történő szavazását lehetővé tevő törvény. Emlékeztetnénk: ezt a törvényt október 28-án szavazták meg a képviselőházban, de az ellen alkotmányossági aggályok okán az RMDSZ és a Călin Popescu Tăriceanu nevével fémjelzett ALDE honatyái az Alkotmánybírósághoz fordultak. Többek között arra hivatkozva, hogy a szóban forgó jogszabály nem garantálná a voksolás titkosságát, felmerülhet a választási szabálytalanságok és esetleg a csalás gyanúja, továbbá a levélben történő szavazás jelentősen torzíthatja majd a választások eredményét. Az Alkotmánybíróság szerdai üléséről kiadott közleményben az szerepelt, hogy nem ütközik alaptörvénybe a szóban forgó, október 28-án megszavazott jogszabály. A szlovákiai hivatalos látogatásán lévő Klaus Johannis elnök csütörtökön délelőtt ott helyben megelégedéssel nyugtázta, hogy az Alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót a törvényben, s módjában áll azt minél hamarabb kihirdetni, s ilyenképpen pedig a 2016-os esztendei parlamenti választások során az már alkalmazható lesz. És nem is tétlenkedett: csütörtök délutáni hazaérkezését követően azon nyomban kihirdette a törvényt… Vannak még csodák… Mielőtt utalnánk ennek a törvénynek a Hivatalos Közlönyben történt megjelentetésére, érdemes megemlítenünk egy számunkra sokszor érthetetlen gyakorlatot. Nevezetesen azt, hogy nem tudni, mikor jelenik meg a Hivatalos Közlönyben egy adott törvény, illetve azt, hogy miért akkor, azaz abban az időpontban, amikor megjelenik. Maradjunk a törvényeknél: illendő tudni azt, hogy egy adott törvény képviselőházi és szenátusi dátumozása csak azután következik be, miután azt a jogszabályt ellátta kézjegyével az államelnök és annak az államelnöki hivatalban adnak egy számot is. Azt követően visszakerül a törvényhozáshoz, ott a két ház elnöke kézjegyével ellátott szöveget „megszámozzák”, s majd megjelentetés végett átküldik a Hivatalos Közlönyhöz. Mindez időbe telik, mert az államfőnek jogában áll tanulmányoznia azt a törvényt, és eldönteni, hogy kihirdeti-e vagy sem. A parlamenthez rendszerint egy napon belül visszaér, de az nem biztos, hogy az azt követő két-három napon belül elolvashatjuk annak szövegét a Hivatalos Közlönyben. Nos, a rejtély itt kezdődik a tekintetben, hogy ki dönt arról, hogy melyik törvény miért és mikor jelenik meg. Itt van például a november 13-át, a Magyar Nyelv Napjának nyilvánító 2015/279-es törvény. Azt november 11-én hirdette ki az államfő, a 2015/830-as dekrétumával. Visszakerülve a parlamenthez, november 12-én dátumozták és látták el a 2015/279-es számmal. Igen ám, de mind a dekrétum, mind pedig a törvény csak a Hivatalos Közlöny november 17-i, 852-es számában jelent meg. Ilyenképpen pedig akár azt is állíthatnánk, hogy nem volt törvényes alapja a szóban forgó nap megünneplésének, sem az azzal kapcsolatos rendezvények a helyhatóságok általi támogatásának. Ettől függetlenül meg lehetett ünnepelni, és meg is ünnepelték a magyarok lakta településeken országszerte. Nem így történt viszont az államfő által dédelgetett már fentebb említett törvénnyel: amint már arra utaltunk, azt 19-én délután kihirdette a 2015/862-es dekrétumával az államfő, s azt azon nyomban átküldték a parlamentbe, ott perceken belül rákerült a képviselőház elnökének a nevében, Florin Iordache alelnök aláírása, valamint a szenátus elnökének, Călin Popescu Tăriceanu aláírása és rákerült a szám is: 2015/288. És láss csodát: nem sokkal éjfél előtt az aznapi Hivatalos Közlöny 866-os számában, elektronikus formátumban, meg is jelent a levélben történő szavazásra vonatkozó törvény. Azaz: lehet így is lehet, úgy is, annak függvényében, hogy ki és mit akar… Kormányváltás visszapillantó tükörben A múlt keddi eskütételt követően és a Hivatalos Közlönyben még aznap megjelent parlamenti határozatok és államelnöki dekrétumok alapján a kormányfő és a kormány tagjai szerdán elfoglalhatták kabinetjeiket, és az új kormány megkezdhette tényleges tevékenységét. A villámgyorsan végbement, de viszontagságoktól távolról sem mentes kormányalakításról, a parlamenti meghallgatásokról és keddi szavazásról a sajtó már részletesen beszámolt. Mindezzel együtt és mindezen túl érdemesnek tartjuk a visszapillantást, azaz feleleveníteni néhány nyilatkozatot, állásfoglalást vagy éppenséggel groteszk momentumot. Az igazságügy-miniszterként jelölt Cristina Guseth „kigolyózása” mindenekelőtt az ALDE kolozsvári képviselője, Steluța Cătăniciu nevéhez fűződik, akit felháborított a szakbizottságnak a meghallgatás során tanúsított elvtelen és gerinctelen magatartása, többek között azt állította: „Guseth esetében másabb eljárást alkalmaztak, elrendelve egy 10 perces szünetet azért, mert azok a liberális, szociáldemokrata és UNPR-es kollégák, akik már előzetesen bejelentették, hogy támogatják a Cioloş-kormányt, nem akarták megszavazni elfogadhatatlan felkészülése okán Guseth asszonyságot. Erre azért volt szükség, hogy értesítsék pártjuk vezetőit. Hogy mi történt a szünetben, azt nem tudom, de megrökönyödéssel tapasztaltam, hogy a nagytöbbség megszavazta.” Amúgy csalódottsága okán a képviselő asszony kilépett a képviselőház jogi bizottságából… A szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu szerint tulajdonképpen egy elnöki kormány beiktatására kerülhet sor, s amivel ő nem ért egyet, ennek okán pedig ellene szavazott, akárcsak pártjának, az ALDE-nak, a honatyái. Íme Tăriceanu szavai: „Az elnök egy hangoskodó kisebbség nevében, amelyet ő utcaként nevezett meg, egy parlamenten kívüli jelöltet javasoljon a kormányfői tisztségre, egy pártokon kívüli személyt, s ennek a jelöltnek kellene majd vezetnie egy technokraták alkotta kormányt. Ez nincs összhangban az Alkotmány szellemével. A technokrácia megöli a demokráciát!” A nemzeti kisebbségek képviselőinek szószólója, Varujan Pambuccian kedden a parlamentben kijelentette, hogy amennyiben az éj folyamán kellett volna szavazni, akkor nem adták volna szavazataikat erre a kormányra. Ezért pedig az igazságügyi tárca várományosát, Cristina Gusethet lehetett volna okolni: „Tegnap este láttam Ana Paukert önökhöz szólva, a jogi szakbizottság tagjaihoz, akadozva beszélve, gügyögve, a szabadság és demokrácia ellen beszélve és önök mégis megszavazták.” (Aki nem tudná: Ana Pauker az 50-es években a munkáspárt egyik „élharcosa” volt, a Groza-kormány tagja.) A két ház együttes ülésén Cristiana Anghel szenátor (aki egyébként arról híresült el, hogy a Boc-kormány idején, 2011-ben, hosszú ideig éhségsztrájkban volt, aminek okán ugyancsak hosszas orvosi kezelésre szorult) feketébe öltözve jelent meg, azt állítva, hogy ilyenképp kívánja gyászolni „a nép szuverenitásának az eltemetését, megszavazva a nemzetárulásnak ezt a kormányát”. A parlament pulpitusára kilépve meglepő kijelentést tett: „ahelyett, hogy megszavazzuk ezt a kormányt, össze kellene fognunk és meg kellene szavaznunk Klaus Johannis felfüggesztését. Éppen most tudtam meg, hogy volt egy háza, amelyet lopás révén szerzett meg, most pedig elvesztett egy másodikat is. Az úr nincs megelégedve a bírósági döntéssel, az nem tetszik neki és valamit csinálni akarna az igazságszolgáltatás ellen.” Megvonták tőle a szót, mert elkalandozott az együttes ülés napirendjétől… Nem ide tartozik, de ha már az államelnök által birtokolt nagyszebeni házakról esett szó, megemlíthetjük azt is, hogy az egyik fővárosi szatirikus hetilap szerint, jó, hogy nem hatéves az államelnöki mandátum, mert akkor esetleg megtörténhetne, hogy annak végére ház nélkül marad a jelenlegi államfő… Dacian Cioloş kormányfő jelentette ki még a múlt vasárnap: „Ami után nevesítettem egészségügyiminiszter-jelöltként Andrei Baciut, csak azután tudtam meg, hogy rezidens”. Igen ám, de akkor miként kell értelmeznünk, illetve megértenünk egy másik nyilatkozatát: „Le szeretném szögezni, hogy én csináltam ezt a kormányt”. Esetleg a két kijelentést összevetve arra lehetne következtetni, hogy előbb kijelölte a kormánytagokat, s csak azután tudta meg, hogy kik is azok. Egy fővárosi lapban olvastuk a következő „véleményt”: tekintettel arra, hogy a kormánytagok egyharmada nő, csak helye lett volna akár „szépfiúi” minőségben is, hisz modellként eddig is nagy sikert aratott Andrei Baciu rezidens orvos. Talán mégis jobb, hogy végül az egészségügyminiszter egy nőgyógyász lett, a kolozsvári Achimaș Cadariu klinikavezető személyében. Apropó Andrei Baciu: november 15-én az egyik fővárosi bulvárlapnak az éjjeli életben közismert „személyisége”, Dj Wanda azt nyilatkozta, hogy fiatalember élet „vektor voltam, ihlettem, 13 évvel fiatalabb volt, mint én…”. Tudva egyet s mást Wanda kisasszonyról, elképzelhető, hogy mire is taníthatta meg a fiatal Baciut… Hazajöttek: az új kormány 23 tagja (beleértve a kormányfőt és a kormányfőtitkárt is) közül heten külföldről, pontosabban Brüsszelből tértek haza. Dacian Cioloş már 20 éve, hogy jobbára Franciaországban és Brüsszelben élt, ottani tartózkodását időközben megszakítva romániai funkciók betöltése végett. Hasonlóképpen Achim Irimescu, aki 17 éve tartózkodik Brüsszelben kisebb-nagyobb megszakításokkal. Három másik miniszter az elmúlt 25 esztendő során jobbára külföldön tartózkodott diplomataként, Lazăr Comănescu például több mint 16 évig… Futószalagon… Aki azt hinné, hogy a DNA még nem képes meglepetéseket produkálni, az most csalódhatott, mert a múlt hét folyamán irigylésre méltó gőzerővel „teljesített”. Tekintsünk el az időrendi sorrendtől, s kezdenénk a „legrangosabbal”: csütörtökön este közölték, hogy a DNA főügyésze, Laura Kövesi beadvánnyal fordult a legfőbb ügyészhez avégett, hogy kérelmezze a szenátustól Dan Șova szenátor fogva tartásának és előzetes letartóztatásának a jóváhagyását befolyással való üzérkedés bűntényének az elkövetése okán. Állítólag 2011 októbere és 2014 júliusa között a feljelentő személytől 100 000 eurót követelt és fogadott el azért, hogy kijárja számára egy előnyös szerződés megkötését a govorai hőerőművel (CET Govora Rt.). Amúgy ebben az ügyben az erőmű vezérigazgatóját, Bălan Mihait ugyanaznap fogdába helyezték, majd utólag hatósági felügyelet alá. Pénteken a legfelsőbb ügyész beadványa megérkezett a szenátushoz, s valószínűsíthető, hogy a DNA „második nekifutását” már nem tudja elhárítani szabadlábon maradással Dan Șova. Ugorjunk vissza az időben: hétfőn, november 16-án a DNA „lecsapott” a Tanúvédelmi Országos Hivatal (ONPM) csúcsvezetőjére, Brascu Adrian Augustin magas rangú rendőrtisztre, valamint két közvetlen munkatársára, majd november 17-én, kedden bekerült látókörükbe a hivatalnak hat magas rangú tisztje is. A megvádolt kilenc személy közül utólag egyeseket 30 napos előzetes letartóztatásba, másokat pedig házi őrizetbe helyeztek. A „tanúvédelmezői” banda által elkövetett állítólagos bűntényeknek se szeri, se száma. Utaljunk egy „frappáns” cselekedetre: a hivatal pénzén utaztak családjukkal nyaralni, s „fedezésként” magukkal vittek egy vagy esetleg két védett tanút is… Államtitkár is bekerült a DNA hálójába: nevezetesen, Țucmeanu Iulian, az egészségügy-minisztérium államtitkára (pontosabban volt államtitkára, akit november 17-én felmentettek tisztségéből). Azzal vádolták meg Țucmeanut, hogy kenőpénzt fogadott el, illetve bűnrészes volt kenőpénz adásában. Hétfőn, november 16-án vették őrizetbe, majd azt követően 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték. Állítólag 60 000 euró tapadt az államtitkár kezéhez… A rendőröket egy „reprezentatívabb csapat” kialakítása érdekében ügyésszel és bíróval egészítette ki a DNA: csütörtökön őrizetbe vették, majd pénteken letartóztatták a Teleorman Megyei Ügyészség egyik ügyészét, Ovidiu Tomát, akit különböző bűntények, többek között hivatali visszaélés elkövetésével vádolnak. (Hasonló sorsra jutott a Teleorman Megyei Rendőr-felügyelőség egyik közlekedésrendészeti rendőrtisztje is, akivel az ügyész „együttműködött.) Csütörtökön este egy bírón volt a sor, nevezetesen a Bukaresti Törvényszék egyik bíráján, Terceanu Geanina bírónőt kenőpénz elfogadásával vádolják, az „adakozók” pedig a jelenleg börtönbüntetésüket töltő sportmanagerek, Becali Ioan, Becali Victor és Borcea Cristian voltak, akikkel szemben ugyancsak vádat emeltek. (A bírónőt 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték.) Amúgy folytathatnánk a sort más rendőrségi alkalmazottakkal, akik ellen ugyancsak a DNA, illetve a belügyminisztérium korrupció-ellenes vezérigazgatósága (DGA) kezdeményezett bűnüldözési eljárást. Hecser Zoltán