Összeomláshoz vezet az egyenlőtlenség
Egy 5000 év civilizációját átfogó, monumentális elemzés szerint globális összeomlás várható, hacsak nem sikerül felszámolni a társadalmi egyenlőtlenségeket – írja a The Guardian. Az angol lap Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatóját idézte annak kapcsán, hogy nemrég jelent meg Góliát átka című, az emberi civilizációt elemző könyve.
Közeleg a globális társadalmi összeomlás, azt nem lehet megmondani, mikor jön el az ítélet napja, de az elmúlt 5000 év civilizációinak történetét elemezve megérthetjük, milyen pályán halad az emberi társadalom: az önpusztítás nagyon valószínű forgatókönyv – állítja Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Pesszimista vagyok a jövőt illetően” – mondja új könyvében, amely több mint 400 társadalmi berendezkedés felemelkedését és bukását dolgozza fel – írja a The Guardian, a cikket a Digi24 portál is szemlézte.
Góliát átka (Goliath’s Curse), című könyvét Kemp hét év alatt írta meg. A kutató szerint az elmúlt ötezer év több száz társadalmának elemzése alapján levont tanulságok sokszor meglepőek: az emberek alapvetően egyenlőek, de olyan elit vezeti őket pusztulásba, amely a meggazdagodásra és a társadalmi presztízsre hajt. Miközben a társadalmak múltbeli összeomlásai gyakran jártak olyan eredménnyel, hogy javult tőlük az átlagemberek életminősége, a mai globális civilizációt mély összefonódás és társadalmi egyenlőtlenség jellemzi – ez pedig minden korábbinál súlyosabb összeomláshoz vezethet – figyelmeztet Kemp.
A veszélyt azok a vezetők jelentik, akiket a nárcizmus, pszichopátia és machiavellizmus jellemez, egy olyan világban, amelyet klímaválság, nukleáris fegyverek, mesterséges intelligencia és gyilkos robotok fenyegetnek. Bár a mű tudományos igényű, az ausztrál szerző sokszor nyersen fogalmaz – például amikor a globális összeomlás elkerülésének egyik kulcsát így nevezi meg: „Ne légy szemétláda!” Kemp „Góliátoknak” nevezi azokat a társadalmakat – például a Római Birodalmat –, ahol az állam a polgár fölé helyeződik, a gazdagok a szegények fölé, az urak a rabszolgák fölé, és a férfiak uralják a nőket. Ezek a birodalmak, bár erőszakosak és dominanciára épülnek, meglepően törékenyek is voltak.
A történelem mint a szervezett bűnözés története
„A történelem leginkább úgy értelmezhető, mint a szervezett bűnözés története” – állítja Kemp. Egy szűk réteg monopolizálja az erőforrásokat és erőszakkal uralkodik másokon. Ezek a társadalmak mindig magukban hordozzák a pusztulás csíráját: a társadalmi egyenlőtlenséget. Az elitek meggazdagodnak, elszívják a többiek elől az errőforrásokat, ami belső harcokhoz, korrupcióhoz, elnyomáshoz és környezeti pusztuláshoz vezet. Végül egy külső sokk (járvány, háború, klímakatasztrófa) romba dönti a rendszert.
A múlt és a jelen közti különbség
A történelem azt mutatja, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek rendszeresen összeomláshoz vezetnek – például a maja civilizációban, a Han-dinasztiában vagy a Nyugatrómai Birodalomban. Sok esetben a társadalmi rendszerek bukása javította az egyszerű emberek életminőségét: megszabadultak az adóterhektől, visszatérhettek a földműveléshez – sőt, „a Római Birodalom bukása után az emberek magasabbak és egészségesebbek lettek”. Ma viszont már egy globális, összefüggő „Góliáttal” állunk szemben. Minden társadalom ugyanabban a kapitalista rendszerben működik. Kemp szerint a modern összeomlás háromszor súlyosabb lehet. A szemben álló felek ma már nem karddal, hanem atomfegyverekkel fenyegetik egymást. Kemp szerint a világ három legerősebb vezetője a három legsötétebb emberi tulajdonság megszemélyesítője: Trump nárcisztikus, Putyin pszichopata, Hszi Csin-ping machiavellista manipulátor.
Sőt: a nagyvállalatok és algoritmusok is ezt a modellt követik – felerősítik a legrosszabb emberi tulajdonságok hatását. A valódi fenyegetést nem az emberiség, hanem a szűk, titokzatos és rendkívül gazdag elitek jelentik. A hadiipar, a techóriások és a fosszilis energialobbi teremtik meg a veszélyt, és a profitért folytatott verseny torzítja az emberi társadalmakat. Kemp szerint megelőzhető az összeomlás, de ehhez valódi részvételi demokrácia kell, és korlátokat kell szabni a vagyonfelhalmozásnak.

