A romániai önkormányzatok jelentős mértékben függenek a központi költségvetésből kapott támogatástól, a teljes bevételük több mint 83 százaléka innen származik, míg az Európai Unióban az állami büdzséből érkező támogatások átlagban alig haladják meg az 51 százalékot – írta közösségi oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök. A kormányfő a hazai önkormányzatok finanszírozását összehasonlította az EU többi országában bevett gyakorlattal. Mint részletezte, a hazai önkormányzatok esetében az állami költségvetésből érkező átutalásokból származó bevételek a GDP 7,43 százalékát teszik ki, míg az önkormányzatok saját bevételei a GDP 1,51 százalékát érik el.

Alig van bevételük az önkormányzatoknak

Romániában a helyi adókból és illetékekből származó bevételek az egyik legalacsonyabb szinten állnak az Európai Unióban: ezek a GDP 0,74 százalékát teszik ki, szemben az uniós 3,68 százalékos átlaggal. Az ingatlanadókból származó bevételek esetében is hasonló a helyzet: Romániában a GDP 0,55 százalékát érik el, míg az EU-átlag 1,85 százalék. A lemaradást a szűk adóalap, az alacsony adószintek és a beszedési problémák magyarázzák, ami miatt az önkormányzatok egyre inkább az állami költségvetésből érkező támogatásokra szorulnak rá – mutatott rá a miniszterelnök. 
Bolojan továbbá szóvá tette, hogy a helyi önkormányzatok bérkiadásai jóval meghaladják a saját bevételeket: a bérek a GDP 3,07 százalékát teszik ki, miközben a helyi adó- és illetékbevételek mindössze a GDP 0,74 százalékát érik el. Ezzel szemben az Európai Unióban a helyi hatóságok bérkiadásai átlagosan a GDP 3,59 százalékát jelentik, míg a helyi adóbevételek a GDP 3,68 százalékát teszik ki, vagyis a béreket jellemzően saját forrásokból fedezik. Romániában ezzel szemben a helyi hatóságok bérkiadásai több mint háromszor nagyobbak, mint a saját bevételek.

A kormányfő változást sürget

A kormányfő szerint a helyi beruházások szintje kiemelkedően magas. Romániában ezek a GDP 2,98 százalékát teszik ki, szemben az Európai Unió 1,56 százalékos átlagával, ami a legmagasabb érték az EU-ban. A romániai önkormányzatok saját forrásaihoz viszonyítva a beruházások közel kétszeres szinten állnak. Ezeket a beruházásokat jelentős mértékben országos programokból, például az Anghel Saligny programból, valamint európai uniós forrásokból finanszírozzák. Bolojan arra is kitért, hogy Romániában nagy különbségek vannak a települések között: a megyeszékhelyek és a gazdaságilag erősebb városok kedvezőbb helyzetben vannak, míg a kisebb települések súlyosabb pénzügyi gondokkal küzdenek. Bolojan a fenti adatokból arra a következtetésre jutott, hogy közigazgatási reformra van szükség, mert a helyi hatóságok feladatai nincsenek arányban a saját bevételeikkel, és a jelenlegi önkormányzati rendszer tartós pénzügyi egyensúlyhiányt termel.