Az Országos Energiaszabályozó Hatóság ár-összehasonlító felületén megjelentek az első lakossági árajánlatok az április 1-je utáni gázár-liberalizációt követő időszakra – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elemzéséből. A Curs de Guvernare beszámolója szerint az ajánlatok 0,32 és 0,41 lej/kWh közötti árat tartalmaznak (áfával együtt), vagyis nem térnek el drasztikusan a jelenlegi, 0,31 lej/kWh-os hatósági árplafontól. A nagy szolgáltatók ugyanakkor egyelőre nem tették közzé hivatalosan a saját árajánlataikat. Ennek oka, hogy a kormány még nem döntött az ársapka sorsáról. Bogdan Ivan energiaügyi miniszter már két hete felvetette a hosszabbítás lehetőségét, Ilie Bolojan miniszterelnök pedig pénteken azt mondta: az árplafont és a kompenzációt átmenetileg még fenntarthatják.

Eltérő haszonkulccsal számolnak a szolgáltatók

Az ANRE ár-összehasonlítójában megjelent lakossági ajánlatok alapján a legnagyobb drágulás elérheti a 32 százalékot. Dumitru Chisăliță, az AEI elnöke szerint az új árak azt jelzik, hogy a szolgáltatók a beszerzési költségek mellett már kockázatokat és magasabb haszonkulcsot is beáraznak. „A felső érték, a 0,41 lej/kWh már 32 százalékos ugrás a plafonált árhoz képest – itt már nem finomhangolásról, hanem éles irányváltásról beszélünk” – mutatott rá Chisăliță. Az Intelligens Energia Egyesület számítása szerint egy kétszobás lakásnál évi 150–1500 lej, egy háznál pedig 300–3000 lej többletkiadással járhat a drágulás attól függően, melyik ajánlatot választja a fogyasztó.
Chisăliță úgy látja, a helyzethez hozzájárult az is, hogy az ársapka kivezetését nem készítették elő kiszámíthatóan, ami szerinte felhajtotta az árakat. Az egyesület szerint egyes ajánlatok arra utalnak, hogy a szolgáltatók jóval nagyobb haszonkulccsal számolnak: a mostani 4 százalék körüli szint helyett 2026-ra akár 20 százalék fölötti nyereséget is beépítenének az árba. A 2026-os gázáraknál az látszik, hogy a román tőzsdén (BRM) magasabb áron adják-veszik a gázt, mint a nyugat-európai irányadó piacon (TTF): a különbség nagyjából 26 százalék. Ez azt jelenti, hogy Románia egyelőre drágábban jut gázhoz, mint az európai piac „átlagára” – vagyis van egy romániai felár.

Hosszabbíthat a kormány

Ilie Bolojan miniszterelnök az ársapka esetleges meghosszabbításával kapcsolatban úgy nyilatkozott: a kormány jelenleg számításokat végez és elemzi, milyen hatása lenne az inflációra, ha tavasszal megszűnne a gázárplafon. Szerinte az energiaárak emelkedése végiggyűrűzik a gazdaságon, és gyakorlatilag minden termék árában megjelenik. Hozzátette: nem biztos, hogy kivezetik az ársapkát, ugyanakkor azt sem lehet korlátlan ideig fenntartani, mert az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított emiatt az országgal szemben. A miniszterelnök szerint egy-két héten belül döntés születhet, mégpedig úgy, hogy a piacnak több hónapnyi felkészülési ideje legyen, és ne közvetlenül április előtt dőljön el a kérdés.