Városokon legalább 35-40, falvakon 50 százalékos részvételt kellene elérni május 15-ig ahhoz, hogy a második, hagyományos összeírás szakaszában a számlálóbiztosok hiánytalanul össze tudják majd írni a fennmaradt lakosságot. Május 15. után már nem lesz más lehetőség a regisztrációra. Nagy kockázatot jelent tehát a válaszadással megvárni a második szakaszt. A folyamatban levő romániai népszámlálás félidős részvételi eredményeiről és a felmerülő problémákról Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője és Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke beszélt egy keddi kolozsvári sajtótájékoztatón. A tájékoztatón rámutattak: a várakozásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések jelentős részében nagyon alacsony a részvétel az összeíráson. A hat hónappal korábban elindított kampány szervezőinek célja az volt, hogy a romániai magyarok az országos átlag feletti arányban vegyenek részt az online regisztrációban. – Május 15-től a kisebb településeken csak egy számlálóbiztos dolgozik egyetlen tablettel, így egy-egy számlálóbiztosnak 450-550 lakás is juthat, ami naponta 7-9 család összeírását jelentené. Ezt majdnem lehetetlen lesz teljesíteni. A megszámolatlanul maradt lakosságot – akárcsak 2011-ben – adminisztratív nyilvántartásokból emelik be, etnikum, anyanyelv és felekezet nélkül. Ezt még elkerülhetjük, ha a fennmaradt három hétben részt veszünk az online szakaszban. A nagyvárosi, fiatalabb, képzettebb lakosságot arra kérjük, töltse ki interneten a kérdőívet. Polgármestereinket, önkormányzati képviselőinket pedig arra szólítjuk fel, hogy vegyék nagyon komolyan a települési összeíró pontok megszervezését, és érjék el a kitűzött célszámokat – nyilatkozta Horváth Anna, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője. – Mindent megteszünk azért, hogy segítsük az önkitöltést. A nepszamlalas.ro oldalon válaszolunk a gyakori kérdésekre, oktató videó, kitöltési útmutató, a települési összeíró pontok listája és sok hasznos információ várja az érdeklődőket. Ezek mellett nagyon hatékonyan működik a 0371 900 172 számú magyar telefonos tudakozó, illetve sokan felkeresik Botit, a népszámos chatbotunkat is. A népszámláláson való részvétel kötelező minden lakosnak, ne halogassuk a válaszadást a nyári szünidős periódusra, hanem válaszoljunk online, vagy keressük fel a települési összeíró pontot! Május 15-ig még nyitott a lehetőség arra, hogy egyénileg, de közösségi szinten is felmutathassuk, hogy számbelileg erős magyar közösség él Romániában – hangsúlyozta Barna Gergő, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora. A szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy bármilyen módon is válaszol a lakosság a népszámlálási űrlapra, mindig ellenőrizni kell, hogy az etnikumra, anyanyelvre, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések legyenek kitöltve, mielőtt mi magunk vagy a számlálóbiztos lezárja és beküldi a kérdőívet. Alacsony a városi részvétel A népszámlálás ötödik hete után, az online szakasz félidejében mintegy négymillió kérdőív érkezett be az Országos Statisztikai Hivatalba. A Népszámlálás.ro becslései szerint a romániai magyarok érdeklődése enyhén meghaladja az országos átlagot, eddig mintegy 265 ezren élhettek az önkitöltés lehetőségével. A becsült országos részvételi arány 20,8%-os az április 17-i hivatalos adatközlés alapján. A megyék magyarságaránya alapján becsült magyar részvétel 21,6%-os lehet. A Népszámlálás.ro kiemeli: egyelőre a kitöltött kérdőívekre vonatkozó adatok közt lehetnek csak részben kitöltött, nem hitelesített kérdőívek, másodlagos lakások űrlapjai, illetve duplumok is. A népszámlálás végső eredményeiben azonban csak az elfogadott kérdőívek számítanak. Ezért nagyon fontos, hogy a kérdőív beküldését követő hét nap után a dovrec.insee.ro oldalon ellenőrizzük, hogy a válaszainkat elfogadták-e. A hét erdélyi, jelentős magyar lakosságú megyék közül Bihar, Szilágy, Szatmár, Maros, Kolozs és Kovászna teljesítménye átlagon felüli, Hargita megye teljesítménye viszont átlagon aluli. Az elmúlt héten a 42 megye sorrendjében keveset javított helyezésén Hargita (31 vs. 32), Szilágy (10 vs. 12), Kolozs (18 vs. 19), illetve veszített lendületéből Kovászna (19 vs. 18), Szatmár (11 vs. 9) és Maros (14 vs. 13). Bihar megye továbbra is a 8. helyen van. A szórványmegyék közül Brassó, Arad, Beszterce-Naszód, Szeben és Máramaros átlagon felüli, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény, Fehér és Bákó átlagon aluli – viszont ez már keveset árul el a feltételezett magyar részvételről. A településméret szerint is jelentősek az eltérések, míg falvakon 22,4%-os, addig városokon csupán 19,3%-os a becsült részvételi hajlandóság. A jelentős magyar közösségű városokban is változó az összeírás hatékonysága: Aradon 27, Sepsiszentgyörgyön 26, Brassóban és Szatmárnémetiben 22, Marosvásárhelyen 21, Kolozsváron és Nagyváradon 20, Csíkszeredában 16, Székelyudvarhelyen 15%-ra becsülhető. A Népszámlálás.ro továbbra is arra biztatja a romániai magyarokat, hogy vegyenek részt az online szakaszban. A nagyvárosiak, a fiatalok, a diplomások bátran töltsék ki egyénileg a kérdőívet: nekik kényelmesebb megoldás ez, mintsem nyáron várni majd a számlálóbiztost. Szükség esetén segítséget kérhetnek a nepszamlalas.ro oldalon vagy a 0371 900 172 telefonszámon. Akik bizonytalanok az internetes válaszadásban, azok keressék fel a települési összeíró pontokat, ahol számlálóbiztos segít a válaszadásban. Mire figyeljünk az önkitöltés során? A népszámlálási kérdőív kitöltésének buktatóiról is szó esett a sajtótájékoztatón. Barna Gergő kampánykoordinátor elmondta, hogy a válaszadás során felmerülő leggyakoribb problémákat a Népszámlálás.ro magyar nyelvű telefonos tudakozójába beérkező hívások alapján mérik fel. Arra kérik a lakosságot, hogy továbbra is bármilyen kérdés esetén hívják a 0371 900 172 telefonszámot, és a kitöltéskor mindenképpen vegyék figyelembe az „alapszabályokat”. A tudakozóra beérkező hívások között a leggyakoribb kérdés, hogy kit hol regisztráljunk. A betelefonálók 14 százaléka arról érdeklődik, hogy a háztartását, családtagokat milyen címre regisztrálja. „Mindenkit a tényleges lakcímére kell beírni, oda, ahol a szokásos tartózkodási helye van, függetlenül attól, hogy hova szól a hivatalosan bejegyzett (állandó vagy ideiglenes) címe” – tisztázta a kérdést a kampánykoordinátor. Az online kérdőív alapvetően jól működik, viszont figyelni kell, hogy az űrlap alján csalogató „Complete interview” gomb idő előtti megnyomásával ne zárjuk le túl korán a kérdőívet. Ha úgy tűnik, hogy elakadtunk, az ENTER gomb megnyomásával vagy a kitöltött mezőn kívülre kattintva érvényesítsük a válaszunkat, és így megnyílnak a következő kérdések. Ha ezt minden egyes válaszunk esetében megtesszük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy eljutunk az etnikumra vonatkozó kérdésig, majd a kérdőív végéig. A telefonos tudakozót igénybe vevők mintegy 13 százaléka jelezte ezt a problémát, ők újraregisztrálták családjukat, és sikeresen kitöltötték az íveket. Érdemes figyelni, hogy a kérdőív utolsó kérdései a 15 év feletti populációban a foglalkoztatásra és a járvány hatásaira vonatkoznak, a 2–15 évesek esetében az iskolázottsági adatokra, a 0–2 évesek körében pedig épp az etnokulturális jellemzőkre. Figyeljünk arra, hogy ezek előtt ne zárjuk le a kérdőívet. – A népszámlálás első szakaszában való részvétel egyik előnye, hogy fizetett szabadnapot kapunk, függetlenül attól, hogy egyénileg online vagy az összeíró ponton töltjük ki a kérdőívet – emelte ki a szociológus. Akinek a kérdőívét nem érvényesítik egy héten belül (ez kiderül a dovrec.insee.ro oldalon ellenőrizve), annak újra kell regisztrálnia az egész családját, újból megkapja az e-maileket minden háztartástagra, de az e-mailek között csak annak a személynek kell megnyitni a linkjét és kitölteni a kérdőívét, akinek nem validálták a kérdőívét. – A Facebookon és a telefonos tudakozón is gyakran érkeznek arra vonatkozó kommentek, kérdések, amik arra utalnak, hogy sokan félnek megadni az adataikat, félnek attól, hogy visszaélnek ezekkel – derült ki a kampánykoordinátor beszámolójából, ugyanakkor mindenkit megnyugtatott, hogy az Országos Statisztikai Hivatal az adatokat névtelenül gyűjti be, az adatbázisba a személyi szám, a CNP már anonimizálva kerül be, így nem visszakövethető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámlálásnak nincs egyéni jogi következménye, vagyis a válaszok alapján nem lesz nagyobb az ingatlanadó, nem lesz több a szemétdíj, és nem ellenőriz az adóhatóság. A kérdőív 90%-ban ugyanaz, mint a korábbi népszámlálásokon, akkor sem volt visszaélés az adatokkal. Azok, akik ideiglenesen, vagyis kevesebb mint 12 hónapja tartózkodnak folyamatosan külföldön (az ingázók, kétlakiak, idénymunkások, külföldön tanulók, illetve akik a közelmúltban telepedtek ki, vagy nemrég költöztek vissza az országba), szintén beírhatók a regisztrációkor. Őket „időszakosan távol lévő személyekként” kell megjelölni a kérdőívben. Fontos, hogy őket a romániai lakcímmel regisztráljuk: vagy a hivatalossal, vagy azzal, ahol utoljára laktak – az érdeklődők mintegy 5 százaléka ezzel kapcsolatosan keresi a Népszámlálás.ro telefonos tudakozóját.

HN-információ